A fából való építkezés témájával tartottak találkozót Csíkszeredában
A regionális ökoépítészet felé vezető úton címmel tartott előadást Köllő Miklós műépítész november 20-án, szerdán a csíkszeredai megyeházán. A fából való építkezésről szóló rendezvényt Hargita Megye Tanácsa Székelyföldi Akadémia programja és Robinwood Plus projektje keretében szervezték meg. Jelen volt Borboly Csaba megyeelnök, Korodi Attila képviselő és Tánczos Barna szenátor is. Borboly Csaba köszöntőjében elmondta, az általa vezetett intézmény fórumsorozatán folyamatosan arra keresik a választ, hogyan lehet hatékonyabban hasznosítani értékeinket, fenntartható módon. Utalva arra, hogy Hargita Megye Tanácsa a fából tervezett középületek építését támogatja, az elöljáró arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóságra is kell gondolni az építkezéseknél.
– Erőforrásainkkal jobban is gazdálkodhatnánk, kevés pénzből eredményesebben dolgozhatnánk. A megyei tanács támogatásainál például egyre inkább szempont az is, hogy a bontott épületekből származó anyagokat újrahasznosítják-e, az intézmény erre ösztönöz mindenkit. Azt a törekvést támogatjuk, hogy lehetőleg helyi fából építkezzünk, és ne importáljuk az építőanyagot – jelentette ki a megyei tanács elnöke megköszönve az urbanisztikai tanácsadó testület tagjainak és a polgármestereknek az együttműködést.
Köllő Miklós szerint vidékünkön rengeteg régi házat lehetne „továbbgondolni” újak építése helyett. A romániai építészet másodvonalában eléggé markánsan megjelenik Székelyföld, de igazából nincs együttműködés az építészek és a kivitelezők között. A műépítész úgy látja, egy építészeti kutatóközpontot kellene létesíteni, akár egy klaszter megalakítása révén, amely véleményezné a terveket, és a problémákra megoldást javasolna. Emellett népfőiskolai képzések szükségesek a szemléletváltáshoz, vélte a szakember.
– Megörököltünk egy olyan tájat, amely tükrözhetné történelmünket, ám lassan nem tudjuk kimutatni jelenlétünket, akkora mértékű a szemléletváltás és ennek nyomán a tájkép változása – állapította meg Köllő Miklós. Mint elmondta, a tervezésnél sajnos a legtöbben nem veszik figyelembe a szomszéd házak arculatát, és mindezt az engedélyeztetés során jóváhagyják.
A szakember a passzív házakat is megemlítette, kifejtve, hogy egy felújított régi hajlék is lehet annyira „zöld”, mint a méregdrágán felépített ökoház. Ráadásul egy régi lakásnál helyi munkaerőt foglalkoztathatunk, olcsóbban, helyi anyaggal dolgozva, így helyben marad a pénz, nem kell más régióból hívott szakértőnek kifizetni jóval többet.
– A kicsi szép! Nem biztos, hogy szükség van nagy házakra, nem biztos, hogy jó modell az, hogy minden gyereknek külön szoba kell, lehet, hogy a gyerekek ezt nem is akarják – hívta fel a figyelmet Köllő Miklós.
A műépítész kitért a köztérrendezésre is, ezen belül pedig arra, hogy a lakosság úgymond hátat fordított a patakoknak, holott azokban is számos lehetőség rejlik.
Az előadást kötetlen beszélgetés követte Molnár Gábor, a Robinwood Plus projekt menedzsere moderálásával, amelyen a Köllő Miklós által felvetett problémákat járták körül az építészszakma jelen lévő képviselői, polgármesterek, vállalkozók. A hozzászólásokban elhangzott, hogy a szakma hangsúlyozottabb jelenlétére, valamint a szabványrendszer megváltoztatására van szükség. Megfogalmazódott annak az igénye, hogy még szervezzenek ilyen találkozókat, de a faházgyártókkal konkrét példákat megtárgyalva.
Hargita Megye Tanácsa Székelyföldi Akadémia előadás-sorozata (http://szekelyfoldiakademia.
Csíkszereda, 2013. november 20.
Talán nem köztudott a tény, de a passzívház standard nem csak új épületekre vonatkozik hanem felújítottakra is, ezeknél a minősítési feltételek lazábbak a költséghatékonyság érdekében. A passzívházak az energiahatékony épületek sorába tartoznak, emellett környezettudatos, helyi anyagokból is elkészíthetőek, a „zöld” épületek nagy része viszont nem is érinti az energiahatékonyság területét. Egy „méregdrága” passzívház 90%-os fűtésköltség megtakarítást biztosít 20%-os többletköltség mellett, amely megközelítőleg 10 év alatt térül meg. Abban az esetben ha a minősített vagy azonos épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező elemeket helyi gyártótól lehetne beszerezni, ezt a többletkölséget is lényegesen le lehetne csökkenteni, sőt a régión-országon kívül is nagyon jó áron lehetne értékesíteni (pl. passzívház minősítésű v. azonos tulajdonságokkal bíró – fa keretű nyílászárókat „ajtókat és ablakokat”, vagy más fa épületelemeket) a helyi foglalkoztatottság növelésének és a helyi adottságok (alapanyagok) jó kihasználásának érdekében.
Tisztelettel
Abos Ede, műépítész