Bennünk van a hiba

Kétszer is elolvastam Markó Béla Nagy menetelés című cikkét – amely az Élet és Irodalomban jelent meg, és online elérhető itt:http://itthon.transindex.ro/?cikk=21743 –, hogy megfejthessem, kinek is szól valójában ez a kritikus hangvételű írás. Arra jutottam, hogy ez biza az RMDSZ-nek szól, és én ennek nagyon örülök. Számos állításával egyetértek, számossal nem, de üdvözlöm ezt a megszólalást, mert az RMDSZ döntéshozó politikusai közül ő az első és egyetlen, aki világosan, érthetően kifejti álláspontját az erdélyi magyar társadalmat érintő aktuálpolitikai kérdésekről.

Az RMDSZ ezt javasolja, a néppárt azt, a polgáriak is valamit, és akkor jön az SZNT. Mindenki javasol, vitázik, rálicitál a másikra, stratégia stratégia hátán, a koncepciók a fellegekben járnak, és ez az egész lassan követhetetlen ötletbörzévé válik. Mostanra elég nagy zavar alakult ki az erdélyi magyar választópolgárokban, mint ahogy bennem is, abban a tekintetben, hogy akkor most valójában ki mit akar, miért akarja, merre megyünk, mire számíthatunk. Sajnos e kérdésekre a politikai szereplőktől nem minden esetben kaphattak őszinte válaszokat az erdélyi magyar emberek, csak kommunikációs sablonokat, szlogeneket.

Markó Béla írását azért tartom fontosnak, mert leírja tömören és világosan, amit gondol napjaink történéseiről. A facebook és blogok világában ez ritka jelenség nálunk felé. Ez jó, ez így nem jó, miért nem jó, miért kellene másra helyezni a hangsúlyt, melyek a tétek, melyek a kockázatok közösségünk megmaradása szempontjából, ezeket a kérdéseket boncolgatja. Ezt várják az emberek, az őszinte beszédet, hogy a politikai döntéshozók mondják el tömören, világosan és érthetően, mi az, amivel foglalkoznak, ami foglalkoztatja őket a politikai döntéshozatal során, melyek a nehézségek, mi az, amire számítani lehet, melyek a kockázatok. Sajnos ezt a fajta tiszta és világos beszédet ritkán kapják meg az erdélyi magyarok a politikum szereplőitől, és akkor csodálkozunk azon, hogy az emberek közömbösek, és elfordulnak a politikától.

Markó Béla korábbi írásaihoz képest a mostanit az is egyedivé teszi, hogy meglehetősen kritikus az RMDSZ-szel szemben. Bízom benne, hogy az írásban közvetlenül megszólított RMDSZ-es politikusok válaszolni fognak, és kialakul egy érdemi, a szavazók által is értelmezhető, értékelhető vita. Nem kell senkinek magyarázkodnia, nem kell senkinek megsértődnie, a lényeg az, hogy mindenki mondja el, amit gondol, publikusan, ugyanis napjainkban olyan kérdések vannak terítéken, amelyekről a nyilvános párbeszéd már nem odázható tovább.

Itt rátérnék arra, amiről Markó Béla sem igazán beszélt, és feltenném azt a kérdést, hogy valójában mi az oka annak, hogy az erdélyi magyar politika befolyása csökken, és a korábbi látványos eredmények, sikerek elmaradtak az utóbbi években. Azért maradnak-e el, mert már majdnem mindent elértünk a kisebbségi jogok terén, és csak az a két-három, a román politikusok körében tabunak számító téma maradt, amely esetében az előrehaladás kiszámíthatatlan, vagy az a helyzet, hogy meggyengült, kifáradt az RMDSZ, és csökkent az érdekérvényesítő képessége? Erre a kérdésre nem tudom a választ, és a pontos válasz valószínűleg a két állítás között van, de egyet tudok: Romániában él több mint egymillió szavazati joggal rendelkező magyar nemzetiségű polgár, és mostanára azoknak az aránya, akik e közösség tagjai közül országos választáson az RMDSZ-re szavaznak, 35 százalék körül mozog, és a másik két magyar párttal együtt számolva sem haladja meg ez az arány a 40%-ot. Azt is tudom, hogy a politikában a mennyiségi probléma egyben a minőségi probléma okozója is, érthetőbben fogalmazva, kisszámú szavazat kis befolyás, kis frakció, nagyszámú szavazat nagy befolyás. Ezt nemcsak mi tudjuk, hanem tudják a román pártok is, sőt azt is tudják, hogy az erdélyi magyar politikai érdekérvényesítő képesség, amely szavazat- és mandátumszámban fejeződik ki, folyamatosan csökken választásról választásra.

Itt van az igazi probléma, és ezt azért írom, mert e csökkenés magyarázata nem az, hogy adott helyzetben miről mi az álláspontja az RMDSZ-nek, illetve a riválisainak, hogy ki menetel és ki nem menetel, hanem egyszerűen az, hogy amit az erdélyi magyar politikum produkál, az az erdélyi magyar emberek többsége számára nem mindig hiteles, esetenként nem vonzó, vagy legalábbis nem annyira, hogy azt szavazatával támogassa. Nem hangzik túl jól, én tudom, de ez a szomorú valóság.

Számomra elfogadhatatlan, hogy egy kisebbség érdekképviseleti szervezete országos választáson ne tudja még a közösség számarányának megfelelő szavazatszámot se elérni, ami esetünkben a 6,5%-ot jelentő 500 000 szavazat.

Ellenzékben vagyunk, valószínűleg e helyzetünk 2016-ig nem is fog változni. Jó lenne a 2016 decemberéig hátralevő három évben ezekkel a kérdésekkel foglalkozni és a tartalmas viták árán rendezni sorainkat, mert akarhatunk mi bármi szépet és jót, ha nem lesz erőnk, támogatottságunk a kivitelezéséhez.