A fát végtermékként kell értékesíteni

A regionális faipari stratégia kidolgozása és a regionális szakoktatás fejlesztési lehetőségeinek megbeszélése érdekében szervezett konferenciát február 18-án, szerdán a Pro Wood Regionális Faipari Klaszter Tusnádfürdőn. A találkozón számos érintett részt vett, többek között Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Nagy József, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, Sepsiszentgyörgy önkormányzatának részéről Czimbalmos Kozma Csaba, tanfelügyelők, szakiskolák igazgatói, közbirtokosságok képviselői, illetve olyan vállalkozók, akik tagjai a regionális klaszternek, a Háromszéken is beruházó osztrák Holzindustrie Schweighofer képviselője, valamint Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója.

Bagoly Miklós Levente, a klaszter elnöke elöljáróban elmondta, hogy korábban versenyelőnnyel rendelkezett a térség a nyugati piacon az olcsó és jól képzett munkaerő és a jó minőségű nyersanyag miatt, de ma már nincs így. Vissza kell térni az alapokhoz, modernizálni kell a szakoktatást, tette hozzá.

Nagy József kifejtette, Kovászna Megye Tanácsa partner kíván lenni a szakoktatási rendszer és a faipari regionális stratégia kidolgozásában.

Borboly Csaba bemutatójában beszámolt, Hargita Megye Tanácsa 2008-tól foglalkozik a fenntartható erdőgazdálkodás témakörével. A foglalkoztatottság fenntartása, munkahelyek teremtése érdekében az a fontos, hogy a fa helyben kerüljön feldolgozásra minél nagyobb mértékben. Ezzel érhető el gazdasági fejlődés, ami az elvándorlás csökkentéséhez járul hozzá. A lehető legmagasabb szinten fel kell dolgozni a kitermelt fát, hogy végtermékként kerüljön értékesítésre, hangsúlyozta előadásában a megyeelnök. Mint elmondta, kidolgozták a megye gazdasági fejlesztési stratégiáját, amelyben külön fejezetként szerepel a faipar. A fejlesztéshez partnereket keresnek, hiszen a megyei tanács az elképzelésekre tud intézkedéseket hozni. A megyeelnök a fából való építkezés fontosságát hangsúlyozta, hiszen, mint rámutatott, miközben importáljuk a téglát, vasat és más építőanyagokat, exportáljuk a fát.

Hargita Megye Tanácsa a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében több járulékos programot kidolgozott, mint a modern székely ház program vagy a falukép program, amelynek köszönhetően mára 57 Hargita megyei falu dolgozta ki saját szabályozását, hogy ingatlanjaik ne legyenek tájidegenek. De szükség van ezzel párhuzamosan a megfelelő technológiára, ehhez kell a szakképzés, mondta Borboly Csaba. Mint ismertette, ezt Hargita Megye Tanácsa alintézményein keresztül próbálja biztosítani, például ácsképzést tart a Hargita Megyei Művészeti Népiskola, de próbálják bevonni a Hargita Megyei Agrárkamarát, illetve várják az erdőtulajdonosok, fafeldolgozók javaslatait. A megyeelnök arról a paradigmaváltásról is beszámolt, amely az elmúlt években történt, mint mondta, a tanfelügyelőséggel együttműködve sikerült néhány szakot újraindítani a szakiskolákban. A székely termék védjegy megszerzése pedig a vásárlónak minőséget, az elállítónak pedig magasabb árat biztosít.

A cél, hogy ne érje meg a fát eladni, lehetőséget kell adni az egyirányba húzó gondolkodásmódnak, összegezte Borboly Csaba. A szakképzés kérdésében pedig a felnőttképzésre is hangsúlyt kell fektetni, tette hozzá.

A megyeelnök arról is beszámolt, hogy a nem mindig megfelelő jogszabályi környezetben európai uniós pályázaton keresztül tudta elindítani Hargita Megye Tanácsa a fenntartható erdőgazdálkodási projektet. A Robinwood Plus elnevezésű program keretében számos jó példát láttak, sikereket értek el, és keresik az újabb lehetőséget a fejlesztésre. Az Agrárkamarának van egy kétfős részlege, amely az erdőgazdálkodással foglalkozik, hiszen veszélyben vannak a szakterületen levő munkahelyek.

Hargita Megye Tanácsa készít egy Székelyföldre kiterjedő tanulmányt, eddig Kovászna és Hargita megyei adatokat sikerült összegyűjteniük, a továbbiakban pedig a Maros megyeiekkel is összehasonlítják. Az eddigi elemzésből az derült ki, hogy Hargita megyében 4168-an dolgoznak a faiparban, Kovászna megyében ez a szám 4935. A bútoripar Hargita megyében 2486, Kovászna megyében pedig 545 személyt foglalkoztat, tehát előbbiben jobban feldolgozzák a fát. Ha elszállítanák Hargita megyéből a feldolgozatlan fát, az legalább 5000 munkahely megszűnését jelentené. A fafeldolgozás terén Székelyföldben kell gondolkodni és tisztességes versenyhelyzetet kialakítani, hiszen az elszállítással munkahelyek számolódnak fel, összegezte előadásában Borboly Csaba, amely teljes egészében itt olvasható: http://erdogazdalkodas.hargitamegye.ro/wp-content/uploads/2015/02/MegyeiFenntarthatoFaipar.ppsx .

Hargita Megye Tanácsának a fenntartható erdőgazdálkodás témakörében végzett tevékenysége az alábbi linken tanulmányozható: http://erdogazdalkodas.hargitamegye.ro/, ugyanitt lesz olvasható a Maros megyei adatok feldolgozása után a teljes Székelyföldre kiterjedő elemzés.

A tusnádfürdői találkozón az iskolaigazgatók és a munkaügy képviselői a jelenlegi oktatási törvény előnyös, illetve hátrányos szabályozásairól, valamint a munkaerőpiaci keresletről és kínáltról beszéltek.

Csíkszereda, 2015. február 18.

644 total views, 1 views today

Hozzászólások
Loading...