Két éve zajlik a vita, hogy Hargita Megye Tanácsa miért kell hitelvonalat nyisson. Annak ellenére, hogy nem ez az első alkalom, hogy hitelhez folyamodik a megyei tanács ma sokan megkérdőjelezik, hiszen az Integrált Hulladékgazdálkodási Központ kiépítésére is vettünk fel hitelt. Az akkori főhitelutalványozói (alelnöki) sajnos a rossz menedzsment következtében a kifizetés nem volt időben elvégezve, hogy lehessen azt visszaigényelni, hiszen a beruházás megvalósítására felvett hitelt utólag az EU-s pályázatból lehet visszatörleszteni.
De ezt történt a székelyudvarhelyi inkubátor ház befejezésével is, ahol ugyancsak a megbízott hitelutalványozó időben nem fizette ki a számlát, így hitelből volt az is kifizetve. Viszont ma működik egy olyan inkubátorház, ami az mellett, hogy számos fiatalnak nyújt kezdő löketet a vállalkozásának, munkahelyeket teremt és a megye gazdasági növekedéséhez is hozzájárul.
Ugyanez történik jelenleg is. 120 millió lejes EU-s finanszírozást nyertünk Udvarhelyszék déli úthálózatának kiépítésére. Oklándtól Kányádig és Petektől Székelyudvarhelyig szeretnénk felújítani a 131-133-137A jelzésű megyei utakat EU-s támogatásból. Ez Hargita megye legnagyobb utas beruházása, közel 50 kilométer, amely 120 millió lej.
Nem kis összeg.
Nem azért nyitottuk a hitelvonalat, mert a villanyszámlát nem tudjuk fizetni, vagy mert a beruházást ne tudtuk volna elindítani saját költségből. Több más beruházást is sikerült előnyös áron közbeszerezni. Ezeket a munkálatokat is el kell indítanunk annak ellenére, hogy sajátos hibából azonban ezekre nincs EU-s támogatás, hiszen a korábbi Országos Helyi Fejlesztési programba nem voltak letéve pályázatok, szintén koordinálási hiba miatt.
Hargita megye lakossága nem hibás, azért mikor és ki mit mulasztott. A lényeg, aki itthon akar élni, boldogulni, annak járható út kell.
Azért nyitottuk meg a hitelvonalat, mert gőzerővel zajlanak munkálatok a megye minden térségében.
A támogatást az EU utólag fizeti ki, tehát a megnyert pályázati összeget meg kell előlegezni. A munkálatokat szakaszonként ki kell fizetni a kivitelező cégnek, hogy az haladni tudjon: alapanyag vásárlás, a munkások kifizetése, a munkagépek üzemeltetése stb. Mindez nem kis összeg, amelyre a megyének nincs fedezete. A hitelvonalról igénybe vett pénzt az EU-s támogatásból térítjük vissza.
Ezzel nem eladósítjuk a megyét, hanem éppen hogy a gazdaság növekedésébe fektetünk. A hitelt az EU-s forrásból érkező támogatásból törlesztjük.
Többszörösen megtérül a befektetett összeg.
A megye a felvett hitel sokszoros értékét nyeri a projektekből.
Vállalkozások által is bevett szokás, hogy hitelből dolgoztatnak. Ez a záloga a hatékony, gyors és nélkülözhetetlen fejlesztéseknek.
Sosem lehet bepótolni, azt amit ma megtehetünk. Ha csak 5-1o év múlva tennénk meg, lehet már nem lenne akinek utat épiteni, addig ugyanis még több fiatal választja a külföldi életet az itthoni körülmények miatt, a fejlesztések hiánya okán. Most kell építkeznünk.
Legfontosabb feladatunk, hogy fejlesszük, építsük Hargita megyét, járhatóvá tegyünk ma járhatatlan utakat az emberek számára, összekötve a településeket.
Egy évig tartó gazdasági és jogi elemzést követően döntöttünk hitelvonal lehívásáról, amely megállapította, hogy visszafizethető és szó sincs az intézmény eladósításáról.
A hitelvonal egyfajta biztonságot jelent a megvalósításhoz. A kivitelezők így tudhatják, hogy nem kell az Európai Unió által beígért forrásokra, vagy kormányzati pénzre várni. Az intézmény időben fizethet nekik. Ami még fontosabb, hogy ehhez nem kell a költségvetésből összegeket lekötni és más beruházástól is elvonni a pénzt. Így a megye más részein is folytatódhatnak a munkálatok.
Persze neki foghattunk volna úgy is, hogy saját költségvetésből apránként fizetjük a számlákat, amikor éppen van rá fedezetünk. Ha időben sikerül előteremteni az összeget a kivitelező folytatja, ha meg nem, akkor leállnak a munkálatokkal hosszú hónapokig. Gyakorlatilag minden erőfeszítésünket és pénzügyi eszközünket lekötjük ezekre a beruházásokra, amíg az öt éven belül elkészül. Ezek a beruházások fontosak és az itt élők számára nélkülözhetetlenek, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy Hargita megye egy nagy megye, amelyen belül közel 900 kilométeres a megyei úthálózat. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a megye más térségeiben ne építkezzünk. És mindenhol ne adjunk lehetőséget.
Hargita megye meredek ívű fejlődési vonalra állt az elmúlt néhány évben, első sorban annak is köszönhetően, hogy vissza vontam a delegált hatáskört és személyesen követem a beruházásainkat. Ez is egy döntés, mert lehet könnyebb lenne nem foglalkozni vele, nem foglalkozni a gonddal járó beruházásokkal. De mit veszítenénk, ha ezek elmaradnának? Nincs olyan szeglete a megyének, ahol ne dolgoznának a munkagépek.
Sajnos ezeket az utakat, ahol most építkezünk korábban is elkezdhettük volna, sőt mára be is fejezhettük volna, ha a korábban megbízott személyek kihasználják az előző EU-s finanszírozási ciklust vagy az Országos Helyi Fejlesztési Programból több pályázatot sikerül megnyerni. Mulasztás történt, sajnos úgy delegáltam a hatáskört alelnöki szintre, hogy az nem volt érdemben teljesítve, ezért vettem vissza a hatáskört és személyesen felelek minden egyes beruházásért Hargita megye mindhárom térségében.
Az RMDSZ kezdeményezte Anghel Saligny-program egy mentőöv, egy olyan vonat, amiről nem késhetünk le. 14 megyei út felújítására igényelünk támogatást, közel 850 millió lej értékben. A programból már folyamatban lévő beruházásokat támogatnak. Ebben Hargita megyében jól állunk, hiszen minden térségben több megyei útszakaszon is elindultak az elmúlt évben a munkálatok. Ezek folytatásához azonban forrásokra van szükség. Abban bízom, hogy ebben a megyében, ahol az RMDSZ a szavazatai 25 százalékát kapta, nem lesz kérdés, hogy a 14 útból melyiket fejlesszük és melyiket ne. Ezt nehéz lenne elmagyarázni az illető térségben élőknek. Remélem mind a 14 úttal tudunk haladni.
A kérdés tehát, állítsuk le a folyamatban lévő beruházásokat vagy folytassuk azokat.
Ön hogy látja?
