A Hargita megyei helyzetről érdeklődtek a brit nagykövetség munkatársai
A csíkszeredai megyeházára látogatott Nagy-Britannia bukaresti nagykövetségének két munkatársa, Peter Thomas, a politikai osztály vezetője és munkatársa és Pompiliu Tamaș május 15-én, csütörtökön. A vendégek a megye viszonyairól tájékozódtak a Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsának elnökével folytatott beszélgetésen. Érdeklődtek a közelgő európai parlamenti választásokra való helyi készülődésről, a magyar–román viszonyról és a kettős állampolgárságról is. A megyeelnök elmondta, hogy az RMDSZ Csíki Területi Szervezete elnökeként arra törekszik, hogy a térségben minél nagyobb számban elmenjenek szavazni, és azt hangsúlyozzák a magyar szavazóknak, hogy ha nincs megfelelő, erős képviselet akár Bukarestben, akár Brüsszelben, akkor könnyebben születnek magyarellenes döntések, visszavonhatnak korábban hozott, a magyarság számára pozitív törvényeket, rendeleteket. Erre példának hozta fel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karainak ügyét.
Borboly Csaba kitért a helyi magyar–román viszonyra is, és kiemelte, hogy Hargita Megye Tanácsa olyan együttműködésre törekszik, amely a megye lakóinak javát szolgálja. Ismertette azt a megyei tanács által megrendelt tavalyi felmérést, amely szerint a térségben a magyar és a román ajkú lakosság gondjai 90 százalékban azonosak, tehát párbeszéd útján közös megoldást kell keresni ezekre a problémákra, ezért is kezdeményezte a megyei tanács a jó együttélési kódex kidolgozását. A kutatásból az is kiderült, hogy mindkét csoport tagjainak többsége az esetlegesen előforduló etnikumközi feszültségekért a bukaresti nacionalista politikusokat és a központi román nyelvű médiát okolja.
– Bízom benne, hogy ezt a Hargita megyei gyakorlatot átveszik olyan megyék, ahol fordított az etnikai arány, mint ahogy mi is szeretnénk jó gyakorlatokat átvenni más térségekből – jelentette ki Borboly Csaba.
A megyeelnök a romániai jogrendszer hiányosságaira is felhívta a vendégek figyelmét, miszerint az a felfogás uralkodik az igazságszolgáltatásban és a politikumban egyaránt, hogy amit a törvény nem említ, az tilos. Emiatt Hargita Megye Tanácsának a törvényszék nem adott helyt olyan ügyekben, mint például a Sapientia egyetemmel való együttműködés vagy a megyezászlóról szóló határozat. A helyi autonómia elve sem érvényesül, pedig Románia aláírta és ratifikálta a Helyi Autonómiák Európai Chartáját, ecsetelte Borboly Csaba.
Az elöljáró kifejtette véleményét a kettős állampolgársággal kapcsolatban is. Szerinte az, hogy Magyarország megteremtette a kedvezményes honosítás lehetőségét a határon túli magyarok számára, előnyt jelenthet nemcsak a régiónak, hanem egész Európának is, főleg hogy az erdélyi magyarság sohasem hajlott a szélsőségek felé, amit az április 6-i magyar országgyűlési választások eredményei is bizonyítanak. Pozitívumként említette, hogy a román hatóságok nem gördítettek akadályt a magyar állampolgárság megszerzése elé. A két ország viszonyában segíthet a kettős állampolgárság, véli Borboly Csaba.
A találkozó végén a megyeelnök Hargita Megye Tanácsa projektjeiről, illetve a fenti témakörökről szóló háttéranyagot adott át vendégeinek, valamint egy Csíkszéket bemutató háromnyelvű kötetet.
Csíkszereda, 2014. május 15.
