fbpx

Beérett a Csíkszépvízt Kostelekkel összekötő út ügye

Hamarosan új, jóval rövidebb úton juthatnak be Csíkba a kostelekiek annak az összefogásnak köszönhetően, amelynek eredményeként leaszfaltozzák a Csíkszépvízt  Kostelekkel összekötő – a Szellő-tetőn áthaladó – erdei utat. Az ügy érdekében május 15-én terepszemlét szerveztek az említett útszakaszon, majd Kosteleken gyűltek össze az érintett közbirtokosságok elnökei, illetve községek vezetői, Hargita Megye Tanácsa és a sajtó képviselői, valamint Bányai Gábor magyarországi parlamenti képviselő, az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának alelnöke, Bács-Kiskun megye közgyűlésének korábbi elnöke.

Kostelekre jelenleg a Bákó megyei Ágas községen keresztül lehet a legkönnyebben eljutni. A közigazgatásilag is Ágashoz tartozó településre vezető erdei út – amelyre a csíkszépvízi tavat elhagyva, jobbra lehet rákanyarodni a 12A jelzésű országútról – nagyobb, 8,6 kilométeres szakasza Csíkszépvíz önkormányzatának, valamint további öt közbirtokosságnak a tulajdonában van. A fennmaradó öt kilométeres szakasz azonban Bákó megye ügykezelésébe tartozik. A Hargita és Bákó megyei szakasz megépítéséhez hozzávetőleg 18 millió lejre van szükség.

Törlesztik az adósságot

Becze István megyei tanácsos, a terepszemle kezdeményezője a helyi Magyar Házban tartott gyűlésen elmondta, hogy az út megépítésének ötlete Ferencz Tiborral, a csíkszépvízi polgármesterrel folytatott tárgyalások során merült fel.

– Adósságunkat szeretnénk törleszteni a kosteleki magyar közösségnek, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy felelősséggel tartozunk értük. Most azon dolgozunk, hogy a közbirtokosságokkal, valamint a helyi önkormányzatokkal közösen keressük a lehetőséget az út megépítésére – mondta a megyei tanácsos Kosteleken.

Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke többek között a szolidaritás és az értékmentés fontosságát emelte ki felszólalásában.

– Ezzel az úttal végre be tudnánk bizonyítani, hogy Kostelek is Csík része. Ehhez az kell, hogy a Hargita megyén belüli szolidaritást megteremtsük. Egyértelmű, hogy út nélkül nincs piac, iskola és fejlődés, nincs esélyük a fiataloknak. Ez az út nem Szépvíz, hanem a székelyföldi magyarság útja. Örömömre szolgál, hogy a községek és közbirtokosságok képviselői a szolidaritás jelét mutatják, hajlandóak támogatni az ügyet – mondta a megyeelnök.

Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere elmondta, hogy a megyésítés előtt Kostelek Magyarcsügéssel és Gyepecével együtt Szépvízhez tartozott, a felelősségtudat pedig ezen települések iránt továbbra is megvan.

– A helyrajzi felmérés, valamint az út tervei elkészültek. A 8,6 kilométeres út megerősítése és aszfaltozása 14 millió lejbe kerül. Ha elkészül, akkor az érintett közbirtokosságoknak vállalniuk kell, hogy karbantartják a területükön áthaladó szakaszt. Erre a legjobb megoldás az lenne, ha létrehoznának egy szervezetet, amely ezt a feladatot ellátja – javasolta a polgármester.

A közeljövőben Bákó Megye Tanácsának elnökével is elkezdődnek a tárgyalások annak a fennmaradó öt kilométeres útszakasznak az ügyében, amely a szomszédos megye területén található. Első lépésben a járható makadámutat kell elkészíteni, ugyanakkor egy mérnök segítségével a Bákó megyei szakaszra is kidolgozzák a tervet, akár három változatban is. Az eddigi felmérések alapján ennek a szakasznak az elkészítése 4 millió lejbe kerülne.

Bányai Gábor az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának alelnökeként érkezett Kostelekre, és jelezte, hogy készek segíteni az elképzelések és programok megvalósításában, ugyanakkor támogatnak minden együttműködési kísérletet, hogy a több mint 500 lelket számláló falu bekapcsolódjon a magyar vérkeringésbe.

„A magyarság soraiba vesznek minket”

Ferencz András kosteleki magyartanár köszöntötte a vendégeket, bemutatta a közösség életét, valamint két kollégáját, Imre Évát és Vaszi Leventét. Kostelek lakossága 99 százalékban magyar, a diákok mégis román iskolába járnak, csupán heti négy órában tanulhatnak magyar nyelven, amióta ők 2006 óta ott dolgoznak. A kostelekiek megőrizték vallásukat, ezért nagy hálával emlékeznek a tavaly elhunyt Salamon Antal plébánosra, aki a misék mellett magyar nyelven hittanórákat is tartott a gyermekeknek. Az ő munkáját jelenleg Berszán Lajos atya látja el egészen augusztusig, amíg az egyházmegye új papot nem helyez ki Kostelekre.

– A Csíkba vezető út megépítése nagyon sokat jelentene számunkra, így éreznénk, hogy a magyarság soraiba vesznek minket. De sajnos a jó szándék mellé ma már pénzt is kell rendelni. Kostelek elöregedő falu, és az embereknek szükségük van arra, hogy jó úton jussanak el Csíkba, mert az itteniek csak oda mennek orvoshoz. Ha valaki nem súlyos beteg, de a mentőt ki kell hívnia, akkor inkább átmegy Gyimesközéplokra, és onnan hívja a mentőt, hogy Csíkba szállítsák. A gyerekeink is mind oda mennek továbbtanulni – számolt be a Hargita megyétől elzárt falu életének nehézségeiről a magyartanár.

A kosteleki magyar ajkú tanárok a Szellő Egyesület munkáján keresztül is segítik a csángó kultúra megőrzését, létrehozták például a Szellő Néptáncegyüttest, amelyben a fiatalok saját táncaikkal, népdalaikkal ismerkednek meg.

Vivat secventes – Éljenek a következők!

A találkozón jelen volt Berszán Lajos, a gyimesfelsőloki  Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, kosteleki lelkipásztor is.

– Salamon Antal után én látom el a papi szolgálatot a faluban, és örömmel mondhatom el, hogy minden vasárnap megtelik a templom, a hívők fele pedig életerős férfi, ezekkel az emberekkel pedig lehet mit kezdeni. A pünkösd utáni első vasárnapon kilenc gyermek lesz elsőáldozó. Vivat secventes, éljenek a következők! – szokták mondani, értük kell tehát ezt az utat megépíteni. Akárhol húzódik is a megyehatár, Kostelek a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozik, ezen pedig nem változtathat senki, csak a pápa. Kostelek hozzánk tartozik, mi vagyunk felelősek érte – zárta mondandóját Berszán atya.

 Csíkszereda, 2014. május 15.

 1,592 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...