fbpx

Tízéves a falugondnokság Hargita megyében

Tíz éve áll fenn intézményes keretek között Hargita megyében a falugondnokság, ezt az évfordulót ünnepelték csütörtökön, május 15-én a csíkszeredai megyeházán falugondnokok, civilszervezetek vezetői, polgármesterek, elöljárók. Az alkalomból szervezett konferencián bemutatták a programot, illetve ismertették a jövőbeni elképzeléseket. A falugondnokság egy magyarországi példa nyomán indult Erdélyben, amelyet felkaroltak civilszervezetek, támogatták a helyi önkormányzatok és a megyei tanács, tudtuk meg.

A rendezvényen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott: a falugondnokok az otthon maradottak segítői, támogatói. Egy ideje a megyei tanács alintézményeként működő Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság ügykezelésébe került a program, amely, mint mondta, reményei szerint tovább gyűrűzik. Köszönetét fejezte ki azoknak a polgármestereknek és civilszervezeti vezetőknek, akik segítették a tevékenységet. Mint ismertette: Hargita Megye Tanácsa arra törekszik, és keresi a jogi formát rá, hogy elfogadhasson egy Kisfalu keretprogramot, amely tömöríti a kistelepülések segítésére elindult eddigi kezdeményezéseket, mint a Kisvíz és Kisvillany program, a Hargita megyei kaláka gyerekeinkért, Kisinternet program, faluképvédelem, székelykapu-program. A keretprogram létrehozásával több pénzügyi forrást is igénybe lehetne venni, amelyet a kisfalvak élhetőbbé tételére tudnak fordítani. Meghatározzák a kisfalut lélekszám tekintetében, illetve szeretnék a vidékfejlesztésbe is belefoglalni, kihasználni a termőföldeket, a szakképzést, a helyi termékek előállításában rejlő lehetőségeket. A megyeelnök továbbá az egyházközségek szerepét hangsúlyozta, illetve a velük való együttműködés fontosságát, hiszen sok településen ez az egyetlen tevékeny intézmény.

– Értse meg mindenki, hogy a kisfalvaink értéket jelentenek, az elnéptelenedett falvak viszont számos problémát generálnak. Ezért is nagyon fontos a falugondnokok jelenléte, bízom benne, hogy összefogással nagyobb léptékű programokat is tudunk indítani, több anyagi forrást tudunk kihasználni. Megyénk erőforrása a vidék, ha a kisfalvak felszámolódnak, nehéz lesz megkapaszkodni – fogalmazta meg Borboly Csaba, és végül megköszönte mindenki munkáját.

Az elmúlt tíz évet Elekes Zoltán, a szociális és gyermekvédelmi vezérigazgatóság vezetője foglalta össze. A Hargita Megye Tanácsa támogatásával működő program úttörő Romániában, mondta, egy tanulási folyamat eredménye, a minta a magyarországi tanyavilágra kialakított program. Hármas együttműködéssel sikerült elindítani a szolgáltatásokat: civilszervezetek hozták be a rendszert és a különböző felszereléseket, a helyi önkormányzatok fizetik a falugondnokot, a megyei tanács áll bizonyos működési költségeket. Hargita Megye Tanácsa évről évre pályázatain keresztül támogatja a falugondnoki programot, ami szintén nagy segítség a működéshez. A falugondnokság célja a kis és elszigetelt településeken élhető körülmények biztosítása, így ellátja az iskolások utaztatását, betegszállítást, gyógyszerek kiszállítását, élelmiszerek beszerzését, számlák kifizetését, közintézményekkel való kapcsolattartást, ételhordást, nagycsaládosok segítését. Az új törvény szerint a munkaügyi minisztériumtól igényelheti a szolgáltató az akkreditálást, majd ezután az egyes szolgáltatások engedélyeztetését – ismertette Elekes Zoltán.

Solymosi Alpár csíkszeredai unitárius lelkész úgy fogalmazott: hungarikum a falugondnokság, és úgy is kell kezelni. Szükség volt egy kezdeményezésre, amely a vidéket segíti, tíz év alatt 25 aktív falugondnokságot sikerült beindítani. A Romániai Falugondnokságok Szövetségének központja Homoródkarácsonfalva, ahol évente szerveznek képzéseket a falugondnokoknak, számolt be a lelkész. A falugondnok egyik legfontosabb feladata a helyzetfelismerés, a problémák konfliktusmentes kezelése. A Caritasnak köszönhetően intézményes kereteket öltött, és partnerre talált Hargita Megye Tanácsában, zárta beszédét Solymosi Alpár.

Bányász József, a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési részlegének vezetője a jövőbeni tervekről beszélt, amely szerint a szórvány megtartásának is eleget kell tegyen. Be kellene vinni a romániai mesterségek körébe, ami szabadabb mozgásteret és több anyagi forrást biztosítana. A Caritas munkatársa elmondta, román vidékeken is próbálják meghonosítani a tevékenységet. Ezenkívül paradigmaváltásra van szükség, hogy a szociális szolgáltatáson túl legyen missziós szerepe is a falugondnokságnak.

A jelenlevők egyöntetűen a program pozitívumait hangsúlyozták, mint elhangzott, a legjobb dolog, ami a kistelepülések érdekében történt.

Csíkszereda, 2014. május 15.

 631 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...