A kultúra előmozdítása a mi kezünkben van, és az ezzel kapcsolatos törekvéseinkkel hozzáadunk valamit ahhoz, amit ma Románia kultúrájának nevezünk. Amikor az ország kultúrájáról beszélünk, figyelembe kell venni mindazokat az anyagi és szellemi értékeket, amelyek a helyi közösségekben jönnek létre, és amelyeket az egyes etnikai csoportok létesítettek, ezzel is hozzájárulva a fejlődéséhez.
A Kultúra Napja tehát mindannyiunkat egyesít, függetlenül attól, hogy románok, magyarok, szászok, vagy a romák népcsoportjához tartozunk. Főként ebben a multikulturális európai térben, ma már nem beszélhetünk egyetlen kultúráról, vagy csak egy nemzet kultúrájáról, mert minden etnikai csoport hatása részben felismerhető.
A kultúra eltörli a határokat, mind a fizikai, mind az emberi elme által szabott határokat.
Ennek bizonyítékai a világ különböző pontjain zajló kulturális események, amelyeket lelkesedéssel és nyitottsággal fogadnak.
A kultúra minden egyes nap egy vers, egy könyv elolvasásával, egy festmény szemlélésével, vagy egy zene meghallgatásával épül fel.
Amikor ezeket a kulturális eszmecseréket végezzük, nem vesszük figyelembe annak eredetét, csak azt az értéket, amit lelkünkben kaptunk, hogy Mihai Eminescuról vagy Ady Endréről, George Enescuról vagy Bartók Béláról beszélünk.
A kultúra egyetemes!
Erről tanúskodnak, azok a művek, melyeket több nyelvre lefordítottak, és a világ minden sarkába eljutottak.
Gyakran halljuk: ez román föld. Adminisztratív értelemben ezt mondhatjuk, de kulturális értelemben magyar, szász és minden együtt élő népcsoporté. A kultúrában nincs kizárólagosság, mert a különböző kultúrák hatással vannak ránk, jó értelemben.
Ezért minden évben, január 15-én, és nem csak, hozzá kell járulnunk kultúránk, mindannyiunk fejlődéséhez, mert csak a kultúránk által maradhatunk meg, és csak így tudunk értéket és egy különleges örökséget átadni gyermekeinknek.
