A medvetörvény alkotmányos, most a kihirdetésen és az európai szabályozás megváltoztatásán a sor

Az Alkotmánybíróság elutasította Nicușor Dan államelnök alkotmányossági kifogását, és kimondta: alkotmányos az a törvény, amely 2026-ra és 2027-re országos szinten évente 859 megelőzési és 110 beavatkozási barnamedve-kvótát ír elő. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szerint a döntés fontos lépés, de a medvekérdés valódi megoldásához továbbra is európai szintű szabályozási változásra van szükség.

Az elmúlt napokban sokan kérdezték, mi történik a medvetörvénnyel, és miért nem lehet végre gyorsan, hatékonyan beavatkozni ott, ahol emberek vannak veszélyben. A helyzet lényege, hogy a Parlament elfogadott egy törvényt, amelynek célja a támadások megelőzése, az emberek, a gazdák, a települések, a háztartások és az anyagi javak védelme.

Nicușor Dan államelnök azonban nem hirdette ki azonnal a törvényt, hanem alkotmányossági kifogással fordult az Alkotmánybírósághoz. Ehhez joga volt, hiszen ezt az alkotmány lehetővé teszi, ugyanakkor ennek a lépésnek gyakorlati következménye is volt: késleltette a beavatkozást egy olyan ügyben, ahol emberéletek, családok biztonsága és egész közösségek nyugalma forog kockán.

Az Alkotmánybíróság végül elutasította az államelnök kifogását, és megállapította, hogy a törvény alkotmányos. A döntés szerint a 859 megelőzési és 110 beavatkozási kvóta nem sérti sem az alkotmányt, sem az egészséges környezethez való jogot, sem az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvével kapcsolatos alkotmányos elvárásokat.

Borboly Csaba szerint a döntés azért is fontos, mert az államelnöki kifogás pontosan megmutatta azt a három nagy jogi akadályt, amely ellen Hargita megye képviselete évek óta küzd Brüsszelben és Bukarestben.

Az első akadály az Élőhelyvédelmi Irányelv jelenlegi értelmezése. A barnamedve ma az európai jogban szigorúan védett fajként szerepel, ezért minden beavatkozást kivételként, derogációként kell megindokolni. Ez azt jelenti, hogy még akkor is, amikor emberek életét, gazdaságokat, falvakat, iskolába járó gyerekeket vagy gazdák munkáját kell megvédeni, a hatóságoknak előbb hosszú jogi és tudományos bizonyítási köröket kell teljesíteniük.

A második akadály a szigorúan védett státusz. Amíg a barnamedve ugyanabban a merev védelmi rendszerben marad, Románia mozgástere nagyon szűk. Nem elég kimondani, hogy sok a medve, nőnek a károk, és az emberek félnek a saját udvarukban. Minden intézkedést újra és újra bizonyítani kell: szükséges-e, arányos-e, van-e alternatíva, megfelelő-e az adat, elég részletes-e a tanulmány. Ez a rendszer nem a helyi közösségek biztonságát szolgálja, hanem folyamatos jogi bizonytalanságban tartja őket.

A harmadik akadály a tudományos és adminisztratív bizonyítási teher. Az államelnöki kifogás egyik központi eleme éppen az volt, hogy elégségesek-e az adatok, megfelelően igazolt-e a populáció nagysága, kellően vizsgálták-e az alternatív megoldásokat, és arányosak-e a kvóták. Borboly Csaba szerint ez pontosan az a kapu, amelyen keresztül a következő intézkedéseket is meg lehet majd támadni, legyen szó törvényről, minisztériumi rendeletről, szakhatósági döntésről vagy konkrét beavatkozásról.

„Nem elég egyik évről a másikra tűzoltó intézkedéseket hozni. Még ha ezt a törvényt ki is hirdetik, a következő kormányzati vagy szakintézményi döntést ugyanilyen érvekkel újra meg lehet támadni. Egy szigorúan természetvédelmi szemléletű bírósági értelmezés mellett bármelyik intézkedés elakadhat. És miközben a papírokat tologatjuk, a terepen az emberek továbbra is veszélyben vannak” – hangsúlyozta Borboly Csaba.

Hozzátette: éppen ezért szükség van a brüsszeli munka folytatására is. Hargita megye álláspontja szerint a barnamedve ügyében új, reális európai szabályozásra van szükség, amely figyelembe veszi a helyi közösségek biztonságát, a gazdák kárát, a vidéki emberek mindennapi félelmét, valamint azt, hogy Romániában a medvehelyzet már nem elméleti természetvédelmi vita, hanem közbiztonsági kérdés is.

Borboly Csaba szerint Nicușor Dan kifogásai éppen azt bizonyították, amit Hargita megye képviselete meg akar változtatni: amíg az Élőhelyvédelmi Irányelv jelenlegi merev értelmezése marad, amíg a barnamedve szigorúan védett státusza nem igazodik a valós romániai helyzethez, és amíg minden beavatkozást újra és újra bíróságokon kell megvédeni, addig a helyi közösségek nem kapnak valódi biztonságot.

„Nem az a célunk, hogy felelőtlenül avatkozzunk be. Az a célunk, hogy az emberi élet védelme, a közösségek biztonsága és a természetvédelem között valódi egyensúly legyen. Most az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ez a törvény alkotmányos. Ezután az államelnöknek ki kell hirdetnie a törvényt. De a nagyobb feladat továbbra is előttünk áll: meg kell változtatni azt az európai és jogi keretet, amely miatt minden egyes medveügyi intézkedés újra és újra megtámadhatóvá válik” – fogalmazott Borboly Csaba.

A megyei tanács alelnöke kiemelte: a cél az, hogy a közösségek ne legyenek kiszolgáltatva, és ne csak a medvének legyen védelmi státusza, hanem az emberi életnek, a falvaknak, a gazdáknak és a gyerekek biztonságának is valódi védelme legyen.