fbpx

A papírgyártás esélyei Székelyföldön

Vitafórumot szervezett Hargita Megye Tanácsa október 28-án, hétfőn Papírgyártás Székelyföldön címmel a csíkszeredai megyeházán, a meghívott közbirtokossági vezetők, erdőtulajdonosok, fafeldolgozó vállalatok, oktatási intézmények képviselői részvételével. Borboly Csaba megyeelnök köszöntőjében az ilyen és ehhez hasonló témák kibeszélésének fontosságára hívta fel a figyelmet, mert azáltal egy első hallásra jónak tűnő ötletről kiderülhet, hogy mégsem valósítható meg, vagy pedig a megvalósítása károkat okozna. A papírgyártásról egyelőre szakvéleményt kérnek a jelen lévő professzoroktól, akik előadásaikkal rámutathatnak egy ilyen beruházás előnyeire és hátrányaira egyaránt.

– Sok esetben a jó szándék megvan, de a megvalósítás nehézségeket okoz: például a megyei tanács a középületek fából való építését szorgalmazza, de ez nehézségekbe ütközik, mert a tervezők, bár sokan közülük tudnak fából tervezni, az egyetemi évek alatt csak kismértékben tanulták a fából való építkezést – példálózott az elöljáró.

A résztvevőket köszöntötte Tánczos Barna szenátor is, aki gratulált a kezdeményezéshez, és méltatta a megyei tanács kezdeményező szerepvállalását a fafeldolgozással és erdőgazdálkodással kapcsolatban, amely célt többek között a Robinwood Plus nemzetközi projekt is szolgálja európai jó példák megismertetésével.

– Gyakran tévhitek dőlnek meg, amikor jól hangzó ötletek konkrét megvalósításába fognánk, ilyen tapasztalatunk már van. Még sokat kell tanulnunk, ebben segítenek ezek a beszélgetések, eldönthetjük, érdemes-e az adott irányba haladni. Ezekben a folyamatokban a megyei tanács katalizátorszerepet tölt be, és szövetkezeti rendszerek létrehozásán munkálkodik, a munkahelyteremtés érdekében – mondta a szenátor.

Papirgyartas Szekelyfoldon - vitaforum4Muzsnay Csaba nyugalmazott egyetemi tanár a székelyföldi papírgyártásról szóló elképzelését ismertette. Csak úgy teremthetünk biztos jövőt, ha a fa helyben hasznosítható, feldolgozható, hangsúlyozta. Székelyföld legnagyobb kincsének nevezte az erdőt, és a vele való gazdálkodásban szükség van minden olyan szervezetre vagy egyházi egyesületre, amely rendelkezik erdőállománnyal. A professzor ismertette a papírgyártás szakaszait, a melléktermékek környezeti hatásait. Szerinte a térségben minél hamarabb el kellene kezdeni a jövedelmező papírtermékek gyártását, amihez európai uniós támogatást, anyaországi segítséget is kérhetünk.

Ladó Zoltán vegyészmérnök, papíripari kutató a romániai cellulóz és papíripar jelenlegi állapotáról és perspektívájáról tartott előadást. Mint elmondta, az országban nem léteznek stratégiák a papírgyártás jövőjére vonatkozóan. A papír- és cellulózgyártás csak mamutvállalkozásként képzelhető el, de kisebb kapacitású – mintegy 50–100 ezer tonna/év – is versenyképes lehet. Ennek egyik alternatívája lehet a papírhulladék feldolgozása. A papírgyártás úgynevezett szociális értéke sem elhanyagolandó, egy ilyen gyár ugyanis 200–300 munkahelyet jelent.

Szép Sándor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója a papírgyártás környezeti problémáiról beszélt. Úgy látja, a jövő papírgyártását a biotechnológiára kell alapozni, és a fa – biomassza – vegyszerek – energia összehangolásával lehet jövedelmező.

Az előadásokat követő beszélgetést Becze István megyei tanácsos moderálta, aki szerint, ha létesülnek ilyen gyárak a térségben, közösségi tulajdonban kell működniük, például közbirtokossági kézben. Molnár Gábor, a megyei tanács Fenntartható erdőgazdálkodás munkacsoportjának vezetője összegzésében a párbeszéd folytatását szorgalmazta ebben a témában, kiterjesztve azt a másik két székely megyére is.

Csíkszereda, 2013. október 28.

 716 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...