A táborozásról…

Jelen világunkban úgy a gyerekek, mint a kamasz korú ifjúság, a mai technika segítségével, olyan információ áradathoz jutnak hozzá, amelyek túlnyomó százalékban úgy lelki, mint szellemi megtévesztésüket is okozza. Nem csak az anyagiak teljes függvényében, hanem kiüresedett lelki világukban is óriási hiányok vannak, amelynek pótolására a kiábrándultság mellett a kivándorlásban keresik önmagukat.

Az újonnan kialakuló ifjú közösségek, jó  irányban való fejlődésének egyik legfontosabb eleme ifjúsági és tanulmányi táborok szervezése. A táborozáson nem csupán azt kell érteni, hogy hátizsákba pakolunk és kirándulunk. Minden olyan rendezvényt támogatnunk kell, amely a fiatalokat kisebb nagyobb közösségbe összegyűjti, ahol több időt töltenek egymás között, lehetőséget teremtve a kibontakozásra, a tanulásra, egymás iránti odafigyelésre, szocializálódásra, és természetesen hagyományaink megőrzésére is. Ez tulajdonképpen táborozást jelent. A megfigyelések alapján, észrevettük, hogy fiataljaink, szétszórtan kilátástalanságba merülve néha agresszíven viselkednek, a felnőtt közösség a pillanatnyi nehézségek áthidalásai miatt nem tudnak elég figyelmet fordítani a gyermekeikre. A kamaszkorú ifjúság önmaga útját keresve, zűrzavaros világunkban legtöbbször tévútra vetemedik. Ezen észrevételek alapján, igyekszünk segíteni azokat az elképzeléseket, amelyek különböző formában ezen szociális probléma megoldására törekednek. A fent említett táborozási lehetőségek nemcsak egyben szórakozást, összehangolódást, belső bizalmat sugároznak, hanem a pedagógusok és szakemberek által észrevétlenül oktatást, felkészülést, irányvonalat is kapnak. Ezen gondolatok kell vezéreljenek minden kompetens intézményt, hogy amit tehetünk elsősorban anyagiakban, szakembereink biztatásában, lehetőséget adjunk az úgy nevezett „táborok” által az elkövetkezendő generációk egészséges kialakulására.