A tények makacs dolgok

Egy cikket olvasva az az érzésem támadt, mintha direkt a korondi hulladékátrakó állomás helyzetéről írták volna. Pedig egy amerikai filozófus írta, mégpedig arról, hogy sokan ismeretek hiányában is milyen makacsul ragaszkodnak egy-egy témában az általuk hitt igazsághoz. De a helyzet ennél is rosszabb, mert amikor szembesítik őket a tényekkel, akkor is makacsul kitartanak véleményük mellett, és megkérdőjelezik a tényközlő adatainak valósságát.

A korondi ügy múlt heti sajtóvisszhangja is ezt a képet mutatja. Hiába bizonyítja az ellenkezőjét videofelvétel, és a hozzászólók is megerősítik, amit valójában mondtam, több térségbeli sajtóorgánum ragaszkodik ahhoz, hogy „Borboly erőltette a C verziót”. Miközben a felvétellel igazoltam, hogy Korond polgármestere vetette fel a C verziót, én pedig másfél éve a B verzióról beszélek, azazhogy új helyszínen épüljön meg az átrakóállomás, a községnek egy másik területén… Mindez „jól illusztrálja, hogy milyen mértékben vált függetlenné a politikai ítéletalkotás a tényektől”, hogy a fent említett cikkírót idézzem.

Bár nem tisztem szakmai tanácsokat adni újságíróknak, annyit azért tudok, hogy a tudósítástól el kell különíteni az újságírói véleményt, ebben az esetben viszont nemcsak a tényeket ferdítik el, hanem keveredik a riporter véleménye a beszámolóval. (Leszámítva az Udvarhelyi Híradót, amelyben dőlt betűkkel, külön keretben jelent meg a főszerkesztői vélemény – amolyan lábjegyzetként.) Lehet, hogy a többi orgánum egy új online stílust képvisel, amely felülírja a korábbi szabályokat? Mindenesetre bízom benne, hogy az olvasók, facebookos követőim, ha meghallgatják a felvételt, el tudják dönteni, mi a valóság. Hisz a tények makacs dolgok.