Az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetsége által szervezett szakmai vitához

Kérdések

1. Figyelembe véve, hogy Székelyudvarhely hasonló költségvetéssel rendelkezik, mint a régió hasonló lakosságú municípiumai (nem megyeszékhelyek), melyek lennének a rendszer módosítása melletti érvek?
2. Székelyudvarhelyen a helyi költségvetés csak kis mértékben egészül ki EU-s pályázatokból. Milyen kezdeményezéseik vannak, amelyeket a következő időszakban a megyével közösen tudnának elindítani, vagy amihez nincs elegendő forrásuk?
3. Készítettek-e olyan modellt, ami Hargita, Kovászna és Maros megye esetében megmutatná, hogy a javasolt módosítások mivel járnának a községek, városok esetében? Ha csökken az ezeknek biztosított forrás, az milyen társadalmi és gazdasági következményekkel járna?

Mire kérnek pénzt? Milyen finanszírozási lehetőségek vannak (EU-s pénzek, CNI) ezek finanszírozására?

A költségvetés-elosztási rendszerről

A helyi önkormányzatok költségvetési bevételei négy nagy csoportra oszthatók:

• saját bevételek (ahová a helyi adók és illetékek, illetve a jövedelemadó-visszaosztás tartozik);
• az áfavisszaosztás;
• a központi költségvetésből érkező támogatások;
• EU-s pályázatokkal szerzett támogatások.

A jövedelemadó-visszaosztás kapcsán a 100%-ból az állam visszaoszt 65%-ot a helyi önkormányzatnak, 15%-ot a megyei tanácsnak, 14%-ot az állami pénzügyi hivatal oszt szét, valamint 6%-ot a megyei tanács kiegyenlítésként/megsegítésként oszt szét.

Ezért van az, hogy a fejlettebb városok nem kapnak a kiegyenlítésből, mivel van keretük a működésre/fejlődésre, ugyanakkor lemondanak egy kevésbé fejlettebb város/község javára.

A kiegyenlítési alapból a települések kérelmezhetik a finanszírozást, ugyanakkor a törvény által előírt szolidaritás elvét is figyelembe kell venni az elbíráláskor.

Székelyudvarhely, 2021. január 26.