fbpx

Birkatartók fesztiválja Nagygalambfalván

Nagy érdeklődésnek örvendett a szeptember 28-án, első alkalommal megszervezett birkatartó-fesztivál Nagygalambfalván, amelynek részeként kiskonferencián eszmecserét folytattak a juhtartás fortélyairól, a birkabetegségekről és azok kezelési módjairól, valamint a juhhús értékesítési lehetőségeiről.

A fesztivál megnyitóján Gyerkó Levente, Nagygalambfalva község polgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd Sándor Kálmán, a Homoród–Rika–Küküllő Leader-egyesület ügyvezető igazgatója és Bándi Zoltán, a Hargita megyei juhtartó gazdák egyesületének elnöke fejezte ki örömét a fesztivál létrejötte miatt. A rendezvényen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, aki elmondta, külön öröm, hogy a juhtartó gazdák köré szerveződött a fesztivál, ugyanis az utóbbi években népszerűvé vált a juhtartás, és nőtt a Hargita megyei juhállomány. Ez jó jel, hiszen azt jelenti, hogy sok családnak kiegészítő jövedelemforrást jelent a birkatenyésztés, ráadásul az állatok után járó uniós támogatásoknak köszönhetően szinte ingyen felnevelhető a juh – több településen van erre példa, ahol egyesületbe tömörültek a gazdák.

– A saját problémáinkat mi ismerjük, így mi tudjuk megoldani is. Ezt nem fogja más megtenni helyettünk, ezért kezünkbe kell vennünk saját sorsunkat. E fesztivál is annak a jele, hogy a kemény munkával, erőforrásaink kihasználásával meg tudjuk termelni élelmiszerünket, és ha azt mi vesszük meg, anélkül, hogy idegen üzérkedők kezére adnánk az élő állatokat, a feldolgozásból és az eladásból származó jövedelem számos székelyföldi család megélhetéséhez járul hozzá – jelentette ki a megyeelnök.

A juhhús értékesítési lehetőségeit boncolgatva a megnyitót követő kerekasztal-beszélgetésen Borboly Csaba felvetette legalább egy szövetkezeti alapon szerveződő vágóhíd létrehozásának a lehetőségét a Küköllő és a Nyikó mentén, a keresztúri tejgyár mintájára, hiszen fontos, hogy a megtermelt javakból minőségi eladható árut állítsanak elő helyben, mert ily módon a haszon nagyobb része is helyben marad. Borboly Csaba felkérte a jelenlévőket, hogy vásároljanak helyi termékeket, hiszen például a keresztúri tejgyárral csak akkor lehet a kitűzött célt elérni – vagyis több jövedelmet biztosítani a szarvasmarhatartó gazdáknak, mint más gyárnál, ahol esetleg csak átveszik a tejet –, ha azt a sajátjaként kezeli a félezer tulajdonos.

– Ha a gazdák, akik a saját tejgyárnak adják el a tejet, nem a gyár tejtermékeit vásárolják meg, hanem más üzemét, akkor nem lesz, ahogy megkapják a tejpénzt. És mi, akik még nem vagyunk tulajdonos gazdák, mindenkit arra kellene biztassunk, hogy lehetőség szerint mindenből a helyi terméket vásárolják, helyi embereket támogatva ezzel is. Önfenntartó és életerős közösség csak akkor lehetünk, ha helyi terméket vásárolunk abban az esetben is, ha az kicsit drágább, de biztosak lehetünk benne, hogy nem tartalmaz mérget, tartósítószert, festékeket – mondta a megyei elöljáró.

A kerekasztal-beszélgetés során a juhtartó gazdák sérelmezték, hogy a vadászok önkényesen gyilkolják a nyájat és pásztort védelmező kutyákat, kitéve ezzel őket a vadak támadásának. Borboly Csaba jelezte, vállalja, hogy tegyék közzé azon vadászok nevét, akik a pásztorkutyákat kizárólag a kárt okozó vadak védelme érdekében meglövik.

– A vadászok le kell, hogy üljenek tárgyalni a juhtartó gazdákkal, nem lehet párhuzamosan, egymásról tudomást nem véve érdeket érvényesíteni. Egyeztetésre van szükség a vadásztársaságok és a megyei juhtartók egyesülete között, ezek elkezdésére a megyei tanács közreműködést ajánl. Azt gondolom, meg kell téríteni a kárt, amit a háziállatokban és terményekben okoznak a vadak. A vadászat nem kényszer, és remélem, nem is szenvedély, hanem egyféle hobbi, amelyet tehetősebb emberek szabadidejükben, nem családfenntartás céljával folytatnak. Ők azok a tehetősebb vállalkozók vagy politikusok, akik nem ebből élnek meg. Ezt a hobbit nem szabad a lakosság kárára űzni – hangsúlyozta Borboly Csaba.

A továbbiakban a fesztivál résztvevői kedvükre vásárolhattak a juhtermékekből, illetve főzőversenyen mérhették össze tudásukat, amelynek főszereplője természetesen a juhhús volt. Megszervezték a Betyár juhok – különleges állatok elnevezésű szemlét, és kiállítás nyílt a juhtartás kellékeiből. Délután a kulturális műsoroké volt a főszerep: felléptek a nagygalambfalvi iskolások, Botorok Annamária pedagógus énekelt egy népdalcsokrot. Az érdeklődők megtekinthették a Jelenetek egy pásztor életéből című színművet, komikus népszínműveken derülhettek, továbbá a Pipacsok Néptáncegyüttes előadását, illetve a Cándra és Szapora zenekar közös népzenei koncertjét követhették figyelemmel. A sikeres fesztivált tábortűzzel és fesztiválzáró mulatsággal zárták.

Csíkszereda, 2013. szeptember 28.

 950 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...