Brüsszelben felvetettük: a digitális jövőnek el kell érnie a kisvárosokba is

A fórum középpontjában egy alapvető kihívás állt: az EU digitális infrastruktúrájának becslések szerint 85–90%-a külföldi — elsősorban amerikai — vállalatok kezében van. Ez azt jelenti, hogy az európai közigazgatások, iskolák, kórházak és önkormányzatok nagyrészt olyan rendszereken dolgoznak, amelyek felett Európának nincs valódi ellenőrzése. Az adataink külföldön tárolódnak, a feltételeket mások szabják meg.

A román valóság: sok rendszer, kevés összeköttetés

Románia az EU-ban az egyik legjobb internetinfrastruktúrával rendelkezik — mégis a digitális közigazgatási érettség terén mindössze 3,1 pontot kap tízből. A fő ok nem a hálózat hiánya, hanem az, hogy minden intézmény, minden hivatal megépíti a maga külön rendszerét, amelyek nem kommunikálnak egymással. Az állampolgárnak ugyanazt az adatot újra és újra meg kell adnia, papírt kell cipelnie, személyesen kell intéznie azt, amit digitálisan kellene. Az „egyszer adj meg” elv — amelynek törvényi alapja van az EU-ban — a gyakorlatban nem működik.

Borboly Csaba ezt a konkrét, mindennapos problémát vetette fel a fórumon, és kérdést intézett az előadókhoz: hogyan biztosítja az EU, hogy a digitális szuverenitás ne álljon meg a nagyvárosok kapujánál?

Négy nagy téma — négy közvetlen hatás Hargita megyére

A fórumon négy folyamatban lévő európai jogalkotási kezdeményezésről tárgyaltak:

1. Mesterséges intelligencia a közigazgatásban (AI Continent Action Plan)

Az EU célja, hogy a mesterséges intelligencia eszközeit a közszféra is használhassa — gyorsabb ügyintézés, jobb döntéselőkészítés, kevesebb adminisztráció. A CoR véleménye hangsúlyozza: ehhez az AI-eszközöknek a kisebb önkormányzatokhoz és vidéki régiókhoz is el kell jutniuk, nem csak a nagy városokba.

2. Kiberbiztonság és digitális hálózatok (Digital Networks Act)

Új uniós szabályok védenék a digitális infrastruktúrát: a 5G-hálózatokat, a tengeralatti kábeleket, az adatforgalmat. Románia már törvénnyel tiltotta a kockázatos külföldi 5G-eszközöket — az új EU-s keretrendszer ezt egységesítheti.

3. Digitális egyszerűsítés és adatunió (Data Union Strategy)

Az adatunió célja: az állampolgár adatait csak egyszer kell megadni, a rendszerek maguk osztják meg egymás között. Ez pontosan az a probléma, amellyel Románia — és Hargita megye is — naponta szembesül.

4. Európai vállalkozói digitális azonosító (Business Wallets)

Az EU javaslata szerint minden vállalkozás kap egy digitális azonosítót, amellyel egyszerűbben intézheti az adminisztrációt határon átnyúlóan is. A helyi becslések szerint ez 134 milliárd eurónyi megtakarítást hozhat a KKV-k számára az EU-ban.

Amit Hargita megye már ma épít

A megye 39 könyvtárát digitális készségfejlesztő központtá alakítják az Európai Uniós Helyreállítási Alap (PNRR) támogatásával. Ezek a pontok nemcsak könyvtárak lesznek: olyan helyek, ahol bárki — idős és fiatal egyaránt — megtanulhat boldogulni a digitális világban, online intézni az ügyeit, és élni az EU által kínált lehetőségekkel.

De mindez csak akkor működhet hatékonyan, ha az EU-s digitális döntések valóban eljutnak a régiókig — és ha a rendszerek össze vannak kötve.

Hargita Megye Tanácsa | 2026. április 14.