Brüsszelben nem „voltam” – Brüsszelben dolgoztam az AgoraEU-ért
Ma célzott brüsszeli kétoldalú megbeszéléseket folytattam AgoraEU-jelentéstevőként annak érdekében, hogy a készülő program valódi hozzáférést és forrást adjon a kultúrának, az örökségvédelemnek, a független médiának és a közösségeket összetartó civil világnak – különösen a kisebb szereplőknek és a kevésbé látható régióknak.
A tét egyszerű: az AgoraEU-ban a pénz ne a papírt termelje, hanem embereket, közösségeket és értéket tartson életben. A mai nap ezért szólt arról, hogy a program ne csak a nagyoknak és a központoknak legyen elérhető, hanem azoknak is, akik a terepen dolgoznak: kulturális szervezeteknek, intézményeknek, művészeknek és független alkotóknak, örökségvédőknek, független médiának, valamint a fiatalokat és közösségeket képviselő civil szervezeteknek.
És igen: személyes ügy is. Gyergyócsomafalván, Köllő Miklóstól tanultam: nem hagyjuk leromlani a településképet és az értékes épített örökséget. Az örökség nem „múlt” – az örökség a közösség jövőjének talapzata.
Kikkel egyeztettem ma, „billaterális” intézményközien?
A hivatalos jegyzet szerint a mai egyeztetések intézményi oldalon ezekkel a szereplőkkel történtek, külön-külön:
• Culture Action Europe (CAE)
• Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC)
• European Broadcasting Union (EBU)
• Europa Nostra
• Európai Bizottság – DG JUST (Igazságügyi és Fogyasztóügyi Főigazgatóság)
Mit értünk el ma? Visszaigazolt, konkrét eredmények
1) A partnerek megerősítették: az észrevételeik beépültek a tervezetbe.
A jegyzet szerint a résztvevők pozitív, támogató összképet adtak az AgoraEU-ról, és kifejezetten jelezték, hogy javaslataik és ajánlásaik tükröződnek a szövegben, a konzultáció pedig kézzelfogható szakpolitikai eredményt hozott.
2) Közös álláspont: a nemzeti „deskek” és kapcsolattartó pontok folytatása kulcs.
Széles egyetértés volt abban, hogy ezek a struktúrák nemzeti kapcsolattartó pontokként működjenek tovább az AgoraEU alatt, mert a hozzáférést, útmutatást és elérést ők biztosítják – különösen a kisebb szervezeteknek és az alacsony adminisztratív kapacitású pályázóknak.
3) Erős támogatás a kis, „grassroots” projektek folyamatos finanszírozására.
A jegyzet szerint a kis projektek támogatása minden programágban fontos, és ezt hatékonyan szolgálhatja a re-granting és a kétlépcsős pályázás, mert ezek csökkentik az adminisztratív akadályokat és valódi belépést adnak a kulturális és civil szereplőknek.
4) Kulturális jogok: ne maradjanak a sorok között.
A partnerek hangsúlyozták, hogy a program keretében nevesíteni kell a kulturális jogokat, ideértve a kultúrához és a kulturális örökséghez való hozzáférést, valamint a kulturális alkotáshoz való jogot.
5) Területi egyensúly: konkrét megoldások kellenek az egyenlőtlen hozzáférésre.
A megbeszélések fókuszában volt a régiók közti és tagállamokon belüli tartós hozzáférési egyenlőtlenség; a programnak hozzá kell járulnia a kiegyensúlyozottabb részvételhez, és a kevésbé képviselt régióknak – köztük a vidéki és periférikus térségeknek – is teljes értékű hozzáférést kell adnia.
Hogyan jelenik meg mindez már most a CoR-jelentéstervezetben?
A jelentéstervezet több ponton ugyanazt az irányt rögzíti, amelyet a mai egyeztetések is megerősítettek:
• Kis önkormányzatok és kis szervezetek védelme a túlzott adminisztratív terhektől: a tervezet szerint a bonyolult pályázati eljárások aránytalan terhet jelenthetnek; ezért kapacitásépítésre, egyszerűsített támogatási formákra és helyi AgoraEU kapcsolattartó pontokra van szükség.
• Örökségvédelem – különösen az épített örökség – önálló súllyal: a tervezet kimondja, hogy a kulturális örökség és örökségvédelem külön szakpolitikai szálként is kezelendő, és kifejezetten utal Európa sokféle épített örökségére.
• Független/helyi-regionális média célzott támogatása: a tervezet a helyi és regionális médiagyártás és a sajtó esetében dedikált, elkülönített támogatási konstrukciókat kér, arányosan a szerepükhöz.
• Területi egyenlőtlenségek kezelése célzott konzultációval: a tervezet a korábbi programok tapasztalatai alapján célzott egyeztetéseket sürget a regionális és helyi hatóságokkal, hogy a program valóban minden régióban működjön.
• Ambícióhoz méltó költségvetés: a tervezet azt kéri, hogy az AgoraEU teljes költségvetését legalább a jelenlegi szint kétszeresén tervezzék.
Mi a következő lépés?
A jelentéstervezet szerint a dokumentum a SEDEC ülésén (2026. február 2.) kerül napirendre; a módosítók benyújtásának határideje 2026. január 20. 15:00 (brüsszeli idő), a plenáris elfogadás pedig 2026. május 5–6.
Üzenetem egy mondatban: az AgoraEU akkor lesz siker, ha a forrás eljut a vidékre is, a kisebb szereplőkhöz is – a kultúrához, az örökségvédelemhez, a független médiához és a közösséget építő civil világhoz. A mai brüsszeli nap ennek a munkának adott erős, visszaigazolt lendületet.
Brüsszel, 2026. 01. 15.
