fbpx

Diákok által működtetett szálló lehet a csíksomlyói multifunkcionális központban

A múlt heti megbeszélés folytatásaként (http://www.hargitamegye.ro/hirek/kozeleti-hirek/szakemberekre-es-a-szakoktatas-fellenditesere-van-szukseg.html) újabb egyeztetést szerveztek a középiskolai szakoktatás fellendítéséről Hargita Megye Tanácsának székhelyén április 15-én. Részt vett Hargita Megye Tanácsa képviseletében Borboly Csaba elnök, Incze Csongor alelnök és Zonda Erika, a Programok és alárendelt intézmények vezérigazgatóság vezetője, ugyanakkor jelen volt Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Balázs Zsóka, a csíksomlyói Szent István Otthon vezetője, Bartolf Hedvig főtanfelügyelő, Görbe Péter, a megyei tanfelügyelőség szakoktatásért felelős tanfelügyelője, Lázár Csilla, a Soros Oktatási Központ vezetője, Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke, illetve Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója is. A találkozó fő témája a szakoktatás lehetőségeinek feltárása megyénkben, az igények felkutatása, illetve a képzési lehetőségek javítása volt, olyan újabb oktatási területek azonosítása, ahol lehetőség van szakosztályok indítására.

Borboly Csaba elmondta, jelenleg a szakoktatás, a fiatalok munkahelyteremtése nem prioritás a közéletben, hiszen a szavazók nagy része a középosztályból és az idősebb korosztályból kerül ki, ezért az őket érintő problémák vannak előtérben. Ha a fiatalok érdeke nem jelenik meg a közéletben, a politikai diskurzusban, akkor marginalizálva lesznek minden területen, így az adópolitikában, a közlekedésben, oktatásban is. Ennek következménye, hogy sok fiatal az egyetem befejezése után a külföldi munkavállalásban látják az egyetlen lehetőséget, éppen ezért fontos bevonni őket a közéletbe, tudatosítani bennük, hogy felelősek a társadalom alakulásáért, és ehhez hozzátartozik a szavazáson való részvétel, illetve aktív részvétel a közéletben, hiszen ilyen hozzáállással nagyobb esélyük van a későbbiekben az elhelyezkedésre.

– Évekkel ezelőtt elkezdtünk beszélgetni az inasképzésről, majd jött a szakképzés, aztán sikerült jó példákat kialakítani, mint például a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre szakközépiskola, ahol két szakosztály várja a falusi turizmus és hegyifarmer-képzés iránt érdeklődőket – emelte ki Borboly.

Böjte Csaba bemutatta a szentsimoni gyakorlat lényegét, ahol a diákok Szentmártonra járnak iskolába, de a praktikát Szentsimonban végzik, ahol több ló van, élesben tanulhatják meg a lótartás, lovaglás csínját-bínját, ugyanakkor felelősséggel tartoznak az állatokért.

– A gyerekek reggel 5 órakor kelnek, kitakarítják a lovakat, utána elmennek iskolába, délután is minden lóval foglalkozni kell. Ugyanakkor javultak a jegyeik is, pedig nincs benne a tantervben a lovakkal való foglalkozás, de örömmel csinálják, és ez meglátszik az eredményeiken. Ez jó szakma, és sehol senki nem képez lovászt, lóoktatót. Feldobtuk a labdát az oktatási rendszerben, hiszen a mi gyerekeinken kívül mást is érdekelhet ez a foglalkozás. Vannak gyerekek, akik vendéglátó-ipari szakképzésen vesznek részt, az elmélet jó, de a gyakorlat hagy kívánnivalót maga után. Hargita megye húzóágazata a turizmus kellene legyen, sokan befektettek, panziókat építettek, de nagyon nehéz jó munkaerőt találni, aki ért a vendégfogadáshoz, szívesen, örömmel végzi munkáját – emelte ki Böjte Csaba. – Éppen ezért arra gondoltunk, hogy ha a megyei tanács a rendelkezésünkre bocsátja a csíksomlyói multifunkcionális központot, létrehoznánk benne egy diákszállodát, ahol megpályáztatnánk a menedzsmentet, lenne igazgató, PR-os, élesben menne. Hivatalosan, a diákok gyakorlati oktatásként végeznék ezt, a tanárok felügyeletével, értékelésével. Így olyan döntéseket tudnának hozni felügyelettel, aminek súlya, tétje van: miért jön oda a vendég, mit kell tenni, hogy jól érezze magát. Ennek következtében élethűen beletanulhatnának a vendéglátás fortélyaiba, valós gyakorlatot végezhetnének, amit a későbbiekben hasznosíthatnának.

A találkozón elhangzott, hogy számos olyan hiányszakma van, amelyben – miután a jelenlegi szakemberek kiöregednek – félő, hogy nem lesz utánpótlás, például a fémforgácsolóknál, éppen ezért fontos ezen szakmák feltérképezése és megfelelő gyakorlati tudást adó oktatás elindítása ezeken a területeken. A tanfelügyelőség részéről megfogalmazódott az igény, hogy a cégvezetők, szakemberek vállaljanak részt az oktatásban, mert annak ellenére, hogy nem tudnak sokat fizetni az órákért, fontos, hogy a diákokat jó szakemberek oktassák, így valóban piacképes tudással kerüljenek ki az iskolapadból, amelyből a cégek is profitálnak majd, hiszen kiváló szakembereket tudnak alkalmazni.

Borboly Csaba összegzésként elmondta, a legfontosabb, hogy az érintettek szeretnének összedolgozni ebben a kérdésben, mindenki érzi a feladat súlyát, hogy ez közügy. Úgy értékelte, hogy ismét sikerült tisztább képet kapni az aktuális helyzetről, és a jövőre nézve fontos, hogy konkrét projekteket fogalmazzanak meg, mindenki végezze el a maga feladatát a szakoktatás érdekében.

–  A tanfelügyelőség feladata a szak- és középiskolák ügye, megkeresni azokat az iskolákat, ahol ki lehet alakítani szakosztályokat, egyeztetni az igazgatókkal, szükség esetén megszervezni a tanárok átképzését. A megyei tanácsnak a rendelkezésére álló eszközökkel kell támogatnia a szakoktatást – a Hargita Megyei Népiskola képzései, az agrárkamara által szervezett tanfolyamok, a pályaorientációs tanácsadás, a fiataloknak szóló pályázati rendszer mind ezt a célt szolgálja. Egy újabb terület a felnőttképzések megszervezése, ahol szerepe van a Soros Oktatási Központnak, illetve a Hargita Megyei Agrárkamarának is. A megyei tanács a homoródi ifjúsági tábort és a csíksomlyói multifunkcionális központot is szívesen rendelkezésre bocsátja olyan ifjúsági és civilszervezeteknek, amelyek célja a valós gyakorlati oktatás biztosítása által a fiatalok munkaerő-piaci értékének a növelése. Ugyanakkor vállaljuk találkozók szervezését a polgármesteri hivatalok, iskolaigazgatók és vállalkozók között, annak érdekében, hogy a különböző igényeket lehessen átbeszélni, egységesíteni. Ha a felsorolt felek együtt dolgoznak, meggyőződésem, el tudjuk érni, hogy a gyerekek munkaerő-piaci értéke nagyobb legyen – összegezte Borboly Csaba.

Csíkszereda, 2014. április 16.

 825 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...