Egy kis számolgatás

A multinacionális cégek azért jönnek hozzánk, mert nálunk a német, francia béreknek csak a töredékét kell megfizetniük, az árbevétel 10–15 százaléka között mozog a bérköltség nálunk. Ha 10%-kal számolunk, akkor 1 milliárd eurós árbevételű cégnél bérekre kifizetnek évente 100 millió eurót, aminek a fele elmegy adóba, nyugdíj- és egészségügyi járulékokra. Tehát az 1 milliárd eurós árbevételből a dolgozók zsebébe valójában 50 millió euró kerül. Ez az összeg kevesebb annál a 60 millió eurónál, mint ami a múlt évben európai uniós mezőgazdasági támogatásból befolyt a Hargita megyei gazdák, erdőtulajdonosok zsebébe.

És ha belegondolunk, hogy 1 milliárdos árbevételű, zöldmezős beruházásként létrejött cég nemhogy  a környékünkön, de talán Erdélyben sincs, ugyanis ezt a méretet talán csak a Dacia-gyár éri el, akkor már érthetőbbé válik, hogy miről beszélek. A földügyek további rendezésével, a támogatott földterületek növelésével ez a 60 millió eurós összeg még jelentősen növelhető. Meggyőződésem, hogy e téren van még tennivaló bőven, és megéri, mert úgy látszik, ez az, ami eredményeket hoz, és megélhetést biztosít az embereknek. A Kárpátokon túl, a Bánságban ez a pénz a latifundiáriusok zsebébe vándorol, aminek egyenes következménye, hogy kiürülnek a falvak. Vigyáznunk kell, hogy ezeket a folyamatokat ki tudjuk védeni.