Egyhangú támogatást kaptak a keleti régiókat érintő módosítások

Fontos eredmény született a Régiók Európai Bizottságának területi kohézióval és uniós költségvetéssel foglalkozó COTER szakbizottságában. A 2026. szeptember 17-én, a spanyolországi Cáceresben tartott kihelyezett ülésen a szakbizottság egyhangúlag fogadta el az Európai Unió Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával szomszédos keleti régióiról szóló véleménytervezetet. Az elfogadott szöveg két olyan módosítást is tartalmaz, amelyet Borboly Csaba kezdeményezett a vidéki, hegyvidéki és ritkán lakott térségek érdekében. A COTER hivatalos napirendje szerint ezen az ülésen szavaztak a keleti régiókról szóló véleményről, amelynek előadója Adam Struzik volt.

Az első elfogadott módosítás a közlekedési szegénységet emeli be a vélemény 17. pontjába. A szöveg kimondja, hogy a keleti határ mentén fekvő tagállamok vidéki, hegyvidéki és ritkán lakott térségeiben különös figyelmet kell fordítani a megfizethető közösségi közlekedésre, az igényvezérelt közlekedésre, a megosztott mobilitási megoldásokra és az utolsó szakaszt biztosító kapcsolatokra. Ezek támogatásában a kohéziós politika és a Szociális Klímaalap is szerepet kaphat. Az uniós Szociális Klímaalap szabályozása valóban támogatási célként kezeli a kiszolgáltatott közlekedési felhasználókat, a közlekedési szegénység csökkentését, valamint az alacsony és nulla kibocsátású mobilitáshoz való jobb hozzáférést.

A második módosítás a vélemény 22. pontját egészíti ki. Ennek alapján a kettős felhasználású infrastruktúra fogalmába nemcsak a nagy európai folyosók tartoznak bele, hanem azok a regionális és helyi közúti, illetve vasúti kapcsolatok is, amelyek a vidéki és hegyvidéki területeket összekötik a transzeurópai közlekedési hálózat folyosóival, a határátkelőkkel, a nagyobb városokkal és a kritikus infrastruktúrával. Ez azért fontos, mert egy európai főút vagy vasúti folyosó csak akkor szolgálja valóban a kohéziót, ha a környező települések, kórházak, gazdasági övezetek és közszolgáltatások is elérik azt.

Mit jelent ez Erdélynek?

Az elfogadott szöveg nem kizárólag a közvetlen határvonalon fekvő térségek problémáiról beszél. A módosítás kifejezetten a keleti határon fekvő tagállamok vidéki, hegyvidéki és ritkán lakott térségeit nevezi meg. Ez szakpolitikai érvet ad az erdélyi megyéknek ahhoz, hogy a következő uniós és romániai programozásban ne pusztán földrajzi távolság, hanem valós területi hátrány, gyenge elérhetőség, népességfogyás, közszolgáltatási hiány és közlekedési kiszolgáltatottság alapján kérjenek támogatást.

Ez azonban még nem jelent automatikus finanszírozást. A Régiók Európai Bizottságának jelentése politikai és szakpolitikai állásfoglalás. Ahhoz, hogy ebből beruházás legyen, az elfogadott elveket be kell építeni az uniós finanszírozási szabályokba, Románia programjaiba, a területi fejezetekbe, a támogatási felhívásokba és a konkrét projektlistákba. A Bizottság közleménye szerint a 2028 és 2034 közötti nemzeti és regionális partnerségi tervekben követhetővé kell tenni a keleti régiók beruházásait, és a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogyan csökkentik a gazdasági, társadalmi és területi különbségeket.

Mit jelent Hargita megyének?

Hargita megye nem közvetlenül határ menti megye. Románia viszont keleti határral rendelkező tagállam, Hargita pedig olyan keleti, hegyvidéki és jelentős részben vidéki térség, ahol a települések közötti távolság, a ritkább járatok, az elöregedés, a fiatalok elvándorlása és az alapvető szolgáltatások elérése valós fejlesztési kérdés. Az elfogadott megfogalmazás éppen ezért használható arra, hogy Hargita megye szükségletei ne tűnjenek el egy országos vagy nagyrégiós átlag mögött.

A közlekedési szegénységről szóló módosítás gyakorlati szempontból olyan fejlesztések szakpolitikai megalapozását segítheti, mint a kistelepüléseket kiszolgáló rugalmas járatok, a hívásra működő közlekedés, a közös mobilitási rendszerek, az ingázást segítő kapcsolatok, valamint az iskolákhoz, egészségügyi intézményekhez és munkahelyekhez vezető utolsó szakaszok javítása. A kettős felhasználású infrastruktúráról szóló módosítás pedig azt erősíti meg, hogy a helyi és megyei utak, valamint a regionális vasúti kapcsolatok nem másodlagos elemek. Ezek a lakosság mindennapi elérhetőségét, a gazdaság működését és válsághelyzetben a mentés, az ellátás és a közszolgáltatások folytonosságát egyaránt szolgálják.

A kézzelfogható eredményhez Hargita megyének most bizonyítékokra és előkészített projektcsomagokra van szüksége. Fel kell mérni, hol a legsúlyosabb a közlekedési szegénység, mely településeken hiányos a közösségi közlekedés, mely helyi utak és vasúti kapcsolatok biztosítanak hozzáférést országos vagy európai folyosókhoz, és mely infrastruktúrák nélkülözhetetlenek a kórházak, mentőszolgálatok, energiaellátás, vízellátás és más alapvető szolgáltatások működéséhez.

Miért számított a delegáltság?

A cáceresi kihelyezett ülésen való delegáltság nem protokolláris kérdés volt. Lehetővé tette, hogy a helyi tapasztalat ne általános kérésként, hanem pontos, szavazásra bocsátható módosító szövegként kerüljön a szakbizottság elé. Ez a különbség a helyi probléma elmondása és az európai állásfoglalás tényleges alakítása között.

„Azért volt fontos jelen lenni és időben letenni ezeket a módosításokat, mert a hegyvidéki és vidéki térségek szempontjai nem kerülnek be maguktól az európai dokumentumokba. Pontosan meg kell mutatnunk, hogy a közlekedési szegénység, a helyi utak, a vasúti kapcsolatok és az alapvető szolgáltatások elérhetősége nem helyi kényelmi kérdés. Ezek a területi kohézió, a gazdasági biztonság és az emberek szülőföldön maradásának feltételei” – hangsúlyozta Borboly Csaba.

Az egyhangú szakbizottsági elfogadás különösen erős politikai jelzés. Eljárásilag a plenáris szakaszban továbbra is lehetséges módosítás benyújtása, ezért nem lenne pontos azt állítani, hogy a szöveg már jogilag megváltoztathatatlan. Politikai értelemben azonban egyhangú bizottsági támogatás után jóval nehezebb egy széles körű konszenzussal elfogadott részt újranyitni. A jelenlegi szöveg ezért már a csaknem végleges szakbizottsági álláspontnak tekinthető.

Mi történik ezután?

A következő intézményi állomás a Régiók Európai Bizottságának plenáris ülése. A hivatalos véleményoldal 2026. december 2. napját jelöli meg, miközben a dokumentum státusza jelenleg még tárgyalás alatt áll. A plenáris ülésen a tagok megvitatják és megszavazzák a véleményt. A Régiók Európai Bizottságának szabályos munkafolyamata szerint a szakbizottság által kidolgozott véleménytervezet a plenáris ülés elé kerül, majd elfogadása után megküldik az uniós intézményeknek.

A plenáris jóváhagyás után kezdődik az érdekérvényesítés következő szakasza. A cél az lesz, hogy a vélemény megállapításai megjelenjenek az Európai Bizottság végrehajtási munkájában, a következő többéves pénzügyi keretben, a kohéziós programokban, a Szociális Klímaalap felhasználásában, a közlekedési és összekapcsolási programokban, valamint a területi együttműködés jövőbeli szabályaiban. A Régiók Európai Bizottságának elnöke, előadója és illetékes szakbizottsága az elfogadást követően nyomon követi az alapul szolgáló uniós eljárás további alakulását.

A lakosság szempontjából tehát nem az várható, hogy egyik napról a másikra új támogatás nyílik meg. Először a szakpolitikai elv rögzül. Ezt követi a programozás, a jogosultsági feltételek kialakítása, a romániai tervek összeállítása, majd a pályázati felhívások és a beruházások. A mostani döntés értéke abban áll, hogy a következő tárgyalásokon már elfogadott európai regionális álláspontra lehet hivatkozni.

A kárpátaljai magyarság ügye

A most elfogadott két módosítás közvetlenül az uniós tagállamok vidéki és hegyvidéki térségeinek közlekedésére, valamint a helyi és regionális infrastruktúra szerepére vonatkozik. Nem hoz létre közvetlen támogatási jogosultságot a Kárpátalján élő magyar közösség számára. Ezt világosan el kell választani a dokumentum politikai lehetőségeitől.

Ugyanakkor a vélemény tágabb kerete lehetőséget ad arra, hogy a további európai párbeszédben hangsúlyosabb legyen az Ukrajnával folytatott területi együttműködés, a határ két oldalán élő közösségek kapcsolata, az alapvető szolgáltatások elérhetősége és az emberek helyben maradásának támogatása. Az Európai Bizottság közleménye számol az Ukrajnával és Moldovával fennálló kapcsolatok erősítésével, a keleti térségek közlekedési és digitális összekapcsolásával, valamint az új Interreg eszközök használatával.

A következő szakaszokban azt kell képviselni, hogy a területi együttműködés tervezésébe a helyi önkormányzatok mellett a jogszerűen működő közösségi és kisebbségi szervezeteket is érdemben vonják be. Fontos cél lehet az egészségügyi, oktatási, közlekedési, civilvédelmi és digitális kapcsolatok támogatása, a fiatalok helyben maradásának segítése, valamint annak biztosítása, hogy a szolgáltatások a helyi közösségek nyelvi és kulturális sajátosságaira is figyelemmel legyenek. Ezek még képviselendő politikai célok, nem a mostani két módosításból automatikusan következő kötelezettségek.

A munka most kezdődik

A cáceresi szavazás megmutatta, hogy pontos előkészítéssel egy erdélyi megye valós problémái beépíthetők az európai szakpolitikai álláspontba. A következő feladat az elfogadott szöveg megvédése a plenáris ülésen, majd annak következetes képviselete az uniós és romániai programozásban.

A cél világos. A keleti térségek biztonságának erősítése nem történhet a területi kohézió rovására. A nagy európai beruházásoknak el kell érniük a vidéki és hegyvidéki közösségeket is. Az emberek akkor tudnak otthon maradni, ha elérik a munkahelyet, az iskolát, az egészségügyi ellátást és a közszolgáltatásokat. Az elfogadott módosítások ezt az alapelvet emelték be az európai állásfoglalásba.

Pozíciós horgonyok

1. A kohéziós politika maradjon az európai szolidaritás és a hosszú távú területi beruházások alapja.
2. Az új biztonsági célokat ne a hagyományos kohéziós fejlesztések rovására finanszírozzák.
3. A támogatás kijelölésénél a tényleges területi hatást és a funkcionális kapcsolatokat is vizsgálni kell.
4. A vidéki, hegyvidéki, ritkán lakott és kevésbé fejlett térségek számára külön megoldások szükségesek.
5. A közlekedési szegénységet hozzáférési, megfizethetőségi és területi igazságossági kérdésként kell kezelni.
6. A helyi és regionális csatlakozó infrastruktúra nélkül a nagy európai folyosók kohéziós hatása korlátozott.
7. A kettős felhasználású infrastruktúrának tartós civil és gazdasági értéket is kell teremtenie.
8. A helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a tervezésbe, a végrehajtásba, a nyomon követésbe és az értékelésbe.
9. A Kárpátalján élő magyar közösséget érintő kezdeményezéseket a területi együttműködés, az alapvető szolgáltatások és a helyben maradás keretében kell továbbépíteni, automatikus támogatási jogosultság állítása nélkül.

Leverage options

1. A decemberi plenáris szakasz előtt érdemes kapcsolatot tartani az előadóval és a politikai csoportok koordinátoraival, hogy a két elfogadott bekezdés változatlanul megmaradjon.
2. Hargita megye számára rövid, adatokkal alátámasztott közlekedési szegénységi és csatlakozó infrastruktúra projektcsomagot érdemes készíteni.
3. Az elfogadott szöveget fel kell használni Románia Szociális Klímatervének, kohéziós programjainak és a 2028 utáni programozásnak az egyeztetésein.
4. Több erdélyi megye közös álláspontja nagyobb politikai súlyt adhat a hegyvidéki és vidéki térségek igényeinek.
5. A kárpátaljai magyar közösség ügyében külön együttműködési javaslatcsomagot célszerű előkészíteni, amely a helyi önkormányzatok, oktatási és egészségügyi intézmények, valamint közösségi szervezetek bevonását kéri.

Következő lépések

1. Megőrizni a két elfogadott módosítás szövegét a 2026. december 2-i plenáris szavazásig.
2. Elkészíteni Hargita megye közlekedési szegénységi térképének és csatlakozó infrastruktúra szükségleteinek szakmai vázlatát.
3. Összeállítani a rövid megyei projektlistát a rugalmas közlekedés, a helyi utak, a vasúti kapcsolatok és a kritikus közszolgáltatások területén.
4. Azonosítani azokat a romániai egyeztetési pontokat, ahol a Szociális Klímaalap és a 2028 utáni programok tartalma még alakítható.
5. Külön szakpolitikai anyagot készíteni a Kárpátalján élő magyar közösség területi együttműködési, szolgáltatási és helyben maradási szükségleteiről.

2026. 09. 17.