Egyszerűsítés vagy még több bürokrácia? Borboly Csaba az Európai Régiók Bizottságában a Kárpát-medence magyarságáért szólalt fel
Az európai egyszerűsítés nem állhat meg az uniós jogszabályoknál: a nemzeti végrehajtási gyakorlatokat is felül kell vizsgálni. A kisebbségi nyelvi jogok biztosítása pedig nem bürokratikus teher, hanem a polgárközeli Európa egyik alapfeltétele.
Brüsszel – A Régiók Európai Bizottságának (CoR) ülésén Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós bürokrácia egyszerűsítése sokszor nem Brüsszelben, hanem a tagállami hivatalokban akad el.
Álláspontja szerint számos tagállamban – köztük Romániában is – a merev, önfenntartó nemzeti bürokrácia gyakran túlbonyolítja és megsokszorozza az uniós követelményeket. Ez akadályozza az érdemi munkát és a helyi önkormányzatok közötti együttműködést.
A nemzeti végrehajtásra is ki kell terjednie az egyszerűsítésnek
Borboly Csaba kiemelte: az egyszerűsítési törekvéseknek nemcsak az uniós jogszabályokra, hanem a nemzeti végrehajtási gyakorlatokra is ki kell terjedniük.
Javaslata szerint a tagállamoknak nyilvánosan meg kellene indokolniuk, ha egy uniós szabályt a szükségesnél szigorúbban vagy bonyolultabban ültetnek át saját jogrendjükbe.
A nyelvi jogok nem jelentenek bürokratikus terhet
Külön hangsúlyt kapott a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvi jogainak kérdése.
Borboly Csaba szerint e jogok biztosítása nem bürokratikus teher, hanem az egyszerűsítés és a polgárközeliség valódi próbaköve, még akkor is, ha ehhez további forrásokra és eljárásokra van szükség.
Ez a szemlélet különösen fontos a Kárpát-medence magyarsága, azon belül pedig a kárpátaljai magyar közösség számára. A háborús helyzet és az ukrajnai közigazgatási átalakulások közepette ugyanis fokozott veszélye van annak, hogy a közösség nyelvi és önkormányzati jogai háttérbe szorulnak.
Erősebb helyi közigazgatásra és többnyelvű ügyintézésre van szükség
A felszólalás megerősítette azt az irányt is, amelyet a Régiók Európai Bizottságának korábbi véleményei és módosító indítványai képviselnek: erősíteni kell a kisebb és határ menti régiók, valamint a nemzeti kisebbségek által többségben lakott területek közigazgatási kapacitását.
Emellett minden uniós tagállamban és tagjelölt országban biztosítani kell a többnyelvű, hozzáférhető és felhasználóbarát digitális ügyintézést.
Borboly Csaba hangsúlyozta: a Kárpát-medencei magyar közösségek együttműködési lehetőségei – legyen szó Erdélyről, Felvidékről, Vajdaságról vagy Kárpátaljáról – csak akkor bővülhetnek érdemben, ha az uniós szintű elvek ténylegesen megjelennek a helyi közigazgatás mindennapjaiban, a nyelvi jogok biztosításában és a forrásokhoz való hozzáférésben egyaránt.