fbpx

Erősítenék a gazdák biztonságérzetét

Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa is csatlakozott ahhoz a megállapodáshoz, amelyet az RMDSZ kötött novemberben a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével (RMGE). A három megyeelnök – Borboly Csaba, Tamás Sándor, Péter Ferenc – december 6-án, kedden írta alá az Összefogás a vidékért című dokumentumot a csíkszeredai megyeházán Sebestyén Csaba RMGE-elnökkel. Az egyezményben a felek vállalják, hogy együttműködnek az erdélyi magyar vidék érdekében, a falu kulturális értékeinek megmentésében és gazdasági megerősödésében, valamint  egy erdélyi vidékfejlesztési stratégia kidolgozásában.

Sebestyén Csaba szerint az erdélyi vidék megmentése érdekében társadalmi összefogásra van szükség. Az utóbbi időszakban a falunak mostoha sors jutott, a gazdák a termékeiket egyre nehezebben értékesíthetik, a támogatásokat későn kapják meg, a pályázati lehetőségek csak egy elérhetetlen álmot jelentenek a legtöbbjük számára. Ezért egyszerre kell megvalósulnia a szakmai és a politikai érdekvédelemnek, mellérendelve az önkormányzati és lehetőség szerint a kormányzati eszközöket is. Az élelmiszer-ellátás mellett fontosnak nevezte a környezet, a táj, a víz minőségének és biztonságának megőrzését is. Ettől válik a vidék problémája az egész társadalom problémájává. „A csatlakozó intézményekkel együtt erdélyi vidékfejlesztési politikát kell kidolgozni, a családi kis- és középgazdaságokra építve, hiszen ezek azok, amelyek a környezet, táj, víz biztonságát legkevésbé veszélyeztetve termelnek. Ugyanakkor ki kell szűrni a spekulatív célú földszerzést, a termőföldet meg kell őrizni a helyi közösségek számára. Akkor telepednek haza fiataljaink, ha úgy érzik, itthon meg tudnak élni. A nemzet túlélése a vidék túlélésén múlik. Aki meg akarja menteni a nemzetet, a falu megmentésének stratégiájával kell kezdje” – jelentette ki az RMGE elnöke.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy az egyezményből, amit Kelemen Hunor szövetségi elnök aláírt Sebestyén Csabával, a székelyföldi szeletért szeretnének felelősséget vállalni mint megyeelnökök, és azt szeretnék elérni, hogy a törvényhozók ne csak a román alföld gazdáinak érdekeit tartsák szem előtt. Ugyanakkor az egyezménybe bevonnák a gazdaegyesületeket, szövetkezeteket, hogy ne csak az önkormányzatok vállaljanak részt benne. „Hargita Megye Tanácsa részt vállalt tagdíjak és különféle támogatások formájában, hasonlóképpen a helyi önkormányzatok is segíthetik a gazdatársadalmat a LEADER-ek, közösségi fejlesztési társulások révén. Bízom benne, hogy a Hargita és Kovászna megyei agrárstratégiát sikerül kiterjeszteni Maros megyére, a Nyárád és Küküllő mentére, ami által megvalósulhat egy egységes székelyföldi stratégia. Fontos, hogyan tesszük vonzóvá a mezőgazdaságot a fiataloknak. Növelni kell a kis- és közepes gazdaságok versenyképességét, mi teret adunk nekik vásárokon, testvérmegyékben, nagy beszerzőkkel való tárgyalásokon” – mondta a Hargita megyei elnök.

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke kijelentette: élhető vidéket szeretnének, amelynek megteremtésében az önkormányzatoknak jelentős szerepük van. „’90 után a gazdatársadalom kompakt módon megmaradt, együttműködött, ezt kell megőriznünk és továbbfejlesztenünk, és megfelelő feltételeket kell teremtenünk a vidéken dolgozni-vállalkozni szándékozó fiatalok számára. Többször találkoztam és beszélgettem gazdákkal a problémáikról. Tudom, hogy nagy a bizonytalanságérzetük, egyre kevésbé mernek vállalkozni. Megoldást kell találnunk arra, hogy kiszámíthatóvá tegyük a mezőgazdasági támogatások kifizetését, illetve egy olyan törvényi hátteret teremtsünk, amely ösztönzi és védi a gazdákat meg a vidéki vállalkozásokat. Ehhez erős önkormányzatok mellett erős parlamenti képviselet kell, hogy beleszólhassunk azokba a döntésekbe, amelyek feltételeket teremtenek az itthon maradáshoz” – fogalmazott.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kijelentette: az elmúlt 98 évben a romániai magyarság megtanulhatta, hogy ha nem képviseli saját érdekeit, akkor mások fogják meghatározni az életét, „amiből nem kérünk”. „Székelyföld nemcsak kultúrájában, nyelvében, hanem mezőgazdaságában is egy régiót alkot. A szövetkezeti rendszer elindítása – főleg a tejfeldolgozás és -értékesítés terén – az egyik legnagyobb eredmény Székelyföldön: Keresztúron indult, Szépvízen folytatódott, majd Kézdiszéken is megvalósult, amit megyei szintre terjesztünk ki. Bebizonyosodott, hogy a jó értelemben vett szövetkezésnek gazdasági eredménye van. Egyenként nem tudtuk volna megoldani, csakis a székelyföldi települések, megyék együttműködésével. Ez nemzetpolitikai kérdés” – hangsúlyozta a háromszéki elnök.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a gazdák nem érzik magukat biztonságban, sokaknak elment a kedvük a mezőgazdaságtól, a most aláírt megállapodás szerepe pedig éppen e biztonság megteremtése, ami a politikum kötelessége.

Becze István megyei tanácsos szerint a megállapodás aláíróinak, köztük az önkormányzatoknak az a szerepük, hogy minél több kisgazda fel tudjon zárkózni és sikeres tudjon lenni, ezek az intézmények pedig számos olyan tevékenység beindításában segíthetnek, ami pluszjövedelmet biztosít a mezőgazdaságban dolgozóknak.

Lázár Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja gratulált a megállapodáshoz. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház helyi irodái, valamint a főkonzulátus is partner tud lenni az erdélyi gazdatársadalom fejlesztésében, és ebben előnyt jelent az, hogy a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának minden megyéből van tagja, ami hatékonyabbá teheti az együttműködést az anyaországgal.

Csíkszereda–Marosvásárhely–Sepsiszentgyörgy, 2016. december 6.

 533 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...