Érvek fiataloknak a hazatérés mellett

A céltudatos külföldi munkavállalás és az azt követő hazatérés mellett érvelt előadásában az alsósófalvi születésű, Csíkszeredában élő Farkas Attila, aki öt alkalommal vállalt munkát Nyugaton, és tapasztalatait, meglátásait könyvben foglalta össze Az a csodálatos külföld, avagy Térj vissza, vándor, nem lehet két hazád! címmel. A szeptember 7-én a csíkszeredai megyeházán tartott előadást Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyéért Egyesület szervezte.

Az esemény moderátora, Bíró Barna Botond megyei tanácsos, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) alelnöke szintén saját külföldi tapasztalatokat említett. Elmondta, hogy az UIET Sikeres fiatalok címmel tavaly előadás-sorozatot indított, amelyen már befutott, jó példaként szolgáló fiatalokat mutattak be, az időseknek azt üzenve ezzel, hogy az ifjú generáció „nem haszontalan”, a fiataloknak pedig azt, hogy „itthon is lehet”.

– A honvágyat nem lehet megfizetni, és ebben rejlik annak titka, hogy meg tudjunk maradni Székelyföldön – jelentette ki Bíró Barna Botond.

Borboly Csaba megyeelnök fontosnak nevezte a külföldön szerzett tapasztalatokat, ugyanakkor szerinte a hazai döntéshozóknak segíteniük kell a fiatalokat a hazatérésben, abban, hogy itthon kapaszkodjanak meg, tehát sajátos cselekvési programokat előirányzó feladat kell legyen a fiatalok hazatérésével való foglalkozás.

– Az önkormányzatok, egyházak sokat segíthetnek az ifjúság  hazavonzásában, ennek érdekében társadalmi együttgondolkodásra van szükség, külön ezt célzó programokra, a polgármesteri hivatalokban pedig létre kellene hozni ezzel foglalkozó részlegeket, munkacsoportokat, illetve pénzösszegeket előirányozni erre a célra. A fizetés még nem minden: ha itthon béke, nyugalom van, és perspektívát tudunk nyújtani, a külföldön dolgozó fiatalok haza fognak térni – fogalmazott az elöljáró.

Farkas Attila vetített képes előadásában mesélt arról, hogyan alakult élete úgy az egyetemi évei alatt, illetve utána, hogy „többszörösen visszaeső külföldi munkavállaló” lett: három alkalommal dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban, egy-egy alkalommal pedig Kanadában és Angliában. Céltudatossága meg kitartó munkája eredményeként itthon lakást és autót vásárolt, és jelenleg nyugodt, mert nem tartozik egyetlen banknak sem, sőt a könyvét is magánkiadásban, kiadói segítség nélkül jelentette meg. Élményszerű beszámolójából kiderült, minek köszönhető az, hogy most itthon van, és hogy a fiatalok hazatérése mellett kardoskodik. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy ma már az esélyek nem olyan magától értetődőek külföldön, mint évekkel ezelőtt.

konyvfarks

– Belőlem azért nem lett kivándorló, csak külföldi munkavállaló, mert a három ország közül egyikben sem láttam azt, hogy esélyem lenne eljutni a helyi középosztály szintjére. Ha a kitelepedést választom, akkor minden ambíciómmal együtt csupán egy feltörekvő szegény maradok. Ez az, amit szerintem sokan nem gondolnak át eléggé, amikor a kivándorlás mellett döntenek. Jobb lesz-e majd a gyermekeimnek, több esélyük lesz-e? Erre a kérdésre a válasz nem, legalábbis nem olyan mértékben nőnek az esélyei, mint ahogyan mi elképzeltük. Le kell számolni ezzel a megtévesztő, idilli képpel – jelentette ki a szerző.

Mint fogalmazott, az amerikai álomnak vége, például egy átlag amerikai ma nem engedheti meg magának, hogy lakást vásároljon. Ez itthon is érvényes, de ha mellétesszük, hogy ott mennyire elhidegültek egymástól az emberek, akkor „az én fejemben hazafelé billen a mérleg”, tette hozzá Farkas Attila, hangsúlyozva az itthoni kapcsolatok fontosságát, ami erősen befolyásoló tényező lehet a hazatérés melletti döntésben, ez így volt az ő esetében is. Mint elmondta, az emberi kapcsolatok minősége sem az USA-ban, sem Kanadában nem nevezhető túl jónak, ott hiányolta azt, ami itthon természetes volt: a közvetlen barátságok azonnali kialakulását.

– Ha lelki problémám van, fél óra múlva találkozunk egy sörre vagy egy borra valamelyik barátommal. Ez „kint” nem így működik, mindenki a pénzt keresi ideje nagy részében – ecsetelte az előadó, majd részletezte meglátásait a céltudatosságról. Mint elmondta, rengeteg olyan kivándorolt fiatallal találkozott, aki céltalanul éldegélt, nem gyűjtött pénzt semmire, tulajdonképpen csak menekült itthonról, nem tudatosan vállalt munkát – holott erős akarattal, szorgalommal, tervezéssel a Nyugaton keresett pénzzel itthon többet lehet teremteni. Ehhez pozitív impulzusok szükségesek, le kell számolni azzal a negatív képpel, hogy a hazai bürokrácia és gazdasági körülmények miatt semmit nem lehet elérni, és külön problémának nevezte azt, amikor szülők biztatják végleges kivándorlásra gyerekeiket. Ugyanakkor hasznosnak nevezte a kulturális csereprogramokat, amelyek révén ő is eljutott Amerikába.

– Itthon az értékek jelentenek kapaszkodót, Nyugaton a pénz – hangsúlyozta Farkas Attila, amivel a jelenlévők is egyetértettek az előadás utáni beszélgetésen, nem tagadva ugyanakkor a külföldi tapasztalatszerzés fontosságát.

Csíkszereda, 2015. szeptember 7.

586 total views, 1 views today

Hozzászólások
Loading...