Global Europe: hogyan kerülhet Hargita megye az európai döntéshozatal térképére

Honnan indultunk?
Az Európai Bizottság 2025 végén tette közzé a Global Europe rendelet eredeti javaslatát. Átolvastuk és azonnal szembeötlött a probléma: a szöveg szinte kizárólag az EU tagállamainak és a partnerországok központi kormányzatainak szólt. A helyi és területi önkormányzatok, a járásszintű hatóságok, a kisvárosok és a községek szerepe szinte láthatatlan volt a tervezetben.
Ez nem apró technikai kérdés. Ha a rendelet így marad, a pénz fővárosokba, minisztériumokba és nagy projektek végrehajtóihoz folyik, de a járásokig, a testvérvárosi kapcsolatokig és a helyi gazdasági együttműködésekig nem jut el. Hargita megye, mint hegyvidéki, határ menti, vidéki és székely többségű térség, ismét kimaradna ebből az eszközből is.
Ekkor döntöttük el, hogy módosítókat nyújtunk be. Csapatom segítségével nekifogtunk, és köszönöm mindenkinek a munkáját, aki ebben részt vett.

Az első lépés: szakbizottsági módosítók
Az Európai Régiók Bizottságának CIVEX szakbizottságában 2026. március 24-én négy módosítót nyújtottam be a Global Europe rendelet véleménytervezetéhez. A raportőr egy horvát szocialista politikus volt, tehát nem a saját politikai oldalamról érkező kolléga. Ennek ellenére az Európai Néppárt és a konzervatívok is mellém álltak és mind a négy módosítóm átment.
Az első elfogadott módosítóm beíratta a szövegbe, hogy a helyi és területi önkormányzatok stratégiai politikai szereplők az EU külső cselekvésében, különösen a vidéki, hegyvidéki, határ menti és kisebbségi régiókban. Ez nem üres szólam. Ha egy jogszabály nem nevezi meg, hogy kire vonatkozik, a végrehajtásnál ki lehet hagyni. Most nevesítettük Hargita megye típusát az európai jogban.
A második elfogadott módosítóm kimondta, hogy kisléptékű, egyszerűsített pályázati mechanizmusokra van szükség, amelyeken keresztül a vidéki, hegyvidéki, határ menti és kisebbségi régiók helyi önkormányzatai közvetlenül is részt vehetnek az EU külső programjaiban. Nem elég, hogy a pénz bekerül az országba. Az is kell, hogy leérjen a járásokhoz és a falvakhoz.
A harmadik elfogadott módosítóm kimondta, hogy a Global Europe eszközeivel finanszírozott kereskedelmi megállapodásoknak és befektetési programoknak nem szabad aláásni a helyi termelőket, a kisgazdákat és a vidéki közösségeket sem az EU-ban, sem a partnerországokban. A helyi és területi önkormányzatokat be kell vonni a hatásvizsgálatokba. Ez különösen fontos Hargita megye kisgazdái és hagyományos termelői szempontjából.
A negyedik elfogadott módosítóm bevezette, hogy a többéves indikatív programok kidolgozásakor kötelező legyen a területi és többszintű kormányzási szűrés elvégzése, különös figyelemmel a vidéki, hegyvidéki, határ menti és kisebbségi régiókra. Ez azt jelenti, hogy egy nagy EU program nem mehet át anélkül, hogy megvizsgálnák a hatását az ehhez hasonló régiókra.

A második lépés: plenáris módosítók
A szakbizottsági sikert követően a 172. plenáris ülésen is benyújtottam módosítókat, társszerzőként Antal Árpád-Andrással, Karácsony János Ádámmal, Kiss Attilával, Kovács Raymunddal és Magyar Annával. A cél az volt, hogy a szakbizottsági eredményeket a plenárián is megerősítsük és ahol lehetett, tovább mélyítsük.
A raportőr az egyik plenáris módosítóhoz pozitív ajánlást adott, a kisebbségvédelemről szólóhoz. Ez kimondja, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme európai standardok szerint az EU bővítési feltételrendszerének kötelező és explicit eleme kell legyen, az alapjogok és a jogállamiság mellé sorolva. Ez egy régi hiányosság pótlása, amely a Koppenhágai kritériumokban elvileg benne volt, de a konkrét jogszabályi szövegekből rendre kimaradt.
A többi plenáris módosítót a raportőr negatívan kezelte, de ezeket mégis benyújtottuk, mert az elvek fontosak és vissza fogunk rájuk térni. Ezek a módosítók kötelezővé tennék a helyi önkormányzatok konzultálását a programozásnál, biztosítanák a pénzügyi forrásokhoz való közvetlen szűrőmentes hozzáférést, nyilvánossá tennék a területi hatásvizsgálatokat, és megnyitnák a testvérrégiós ablakot az előcsatlakozási programok alatt.

Miért különösen fontos ez Hargita megye számára?
Hargita megye nem átlagos régió. Hegyvidéki, vidéki, határ menti és Románia legsajátosabb kisebbségi közössége, a székelység él itt. Ez a kombináció azt jelenti, hogy sok EU eszközből automatikusan kimaradunk, ha a szabályok csak a nagyvárosokra és a központi hatóságokra vannak szabva.
A Global Europe azért különösen fontos, mert ez az eszköz finanszírozza a bővítést: Ukrajna, Moldova, Szerbia, Grúzia és a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatát. Hargita megyének természetes szövetségesei, testvérmegyéi és rokonsági kötelékei vannak ezekben az országokban. Gondoljunk Beregszászra és Kárpátaljára, gondoljunk a moldáviai magyarlakta területekre.
Ha a Global Europe csak a nemzeti szinteken működik, ezek a kapcsolatok legfeljebb látogatásokra jók. Ha viszont az általam javasolt módosítók érvényre jutnak, konkrét lehetőség nyílik arra, hogy Hargita megye és hasonló régiók valódi gazdasági együttműködést alakítsanak ki a szomszéd országok hasonló térségeivel. Közös vállalkozási programok, szakképzési cserék, helyi kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok, közös pályázatok az EU előcsatlakozási alapjaihoz mind olyan eszközök, amelyekhez egy járásszintű önkormányzat is hozzáférhet, ha a szabályok ezt lehetővé teszik.
A testvérmegyei kapcsolatok nem csak vendégfogadásról szólnak. Az egyik javaslatom egy úgynevezett régióközi reziliencia ablak létrehozása az EU programokon belül, amelyen keresztül Hargita megye közvetlenül pályázhat arra, hogy Kárpátalja, a moldáviai régiók vagy a nyugat-balkáni térségek helyhatóságaival közösen hozzon létre gazdasági fejlesztési programokat. Ez EU pénz, nem látogatási pénz: infrastruktúra, vállalkozástámogatás, szakképzés, digitalizáció, helyi élelmiszerrendszerek.

A Bosznia-Hercegovina munkacsoport és a többi csatlakozó ország
Az Európai Régiók Bizottságában a Bosznia-Hercegovináról szóló munkacsoport elnöke vagyok. Ez nem díszszerep. A munkacsoport foglalkozik azzal, hogyan segíthet az EU a helyi önkormányzati rendszer megerősítésében egy olyan országban, ahol a területi és etnikai törésvonalak naponta termelik a politikai blokkolást.
A tapasztalatom innen közvetlen: a csatlakozó országokban nem az a fő akadály, hogy a fővárosoknak nincs elég pénze vagy politikai akarata. A fő akadály az, hogy a helyi önkormányzatok, a járások és a kis városok nincsenek felkészítve az EU szabályok alkalmazására, nincsenek kapacitásaik a pályázatírásra és nincsenek közvetlen csatornáik az EU intézményei felé.
Ezt a problémát pontosan ugyanúgy látom Hargita megye szemszögéből, mint a bosznia-hercegovinai önkormányzatok szemszögéből. A megoldás nem az, hogy több pénzt adunk a központi kormányoknak. A megoldás közvetlen csatornák, egyszerűsített eszközök és strukturált régió-régió együttműködési keretek létrehozása.
Ha ezeket a mechanizmusokat sikerül beépíteni a Global Europe végleges szövegébe, Hargita megye nem csak Bosznia-Hercegovina felé, hanem Ukrajna, Moldova és Szerbia irányában is megnyithatja az együttműködési kapukat. Ez azt jelenti, hogy egy hargitai önkormányzati szakember elmegy Zágrábba, Szarajevóba vagy Beregszászra nem protokolláris látogatásra, hanem azért, mert közös projekten dolgoznak, amelyhez európai forrás áll rendelkezésre.

A válasz, amit nem kaptam meg
Ebben a témakörben több írásos javaslatot juttattam el Hargita Megye Tanácsának elnökéhez. A mai napig egyetlen érdemi választ sem kaptam.
Ezt azért mondom el, mert ez nem személyes sérelem. Ez komoly intézményi probléma.
Ha a Hargita Megye Tanácsa nem reagál a CoR-tagság által felkínált lehetőségekre, elveszítjük azt az esélyt, hogy a módosítóimat a tényleges helyi igények alapján finomítsuk. Elveszítjük azt a lehetőséget, hogy a megye konkrét testvérmegyei kapcsolatait, konkrét gazdasági elképzeléseit és konkrét fejlesztési prioritásait beépítsük az európai szintű szövegekbe.
Ráadásul az RMDSZ kormányzati szerepvállalása révén van lehetőség arra, hogy az Európai Tanácsban, a román kormány szintjén is hallassuk a hangunkat az olyan témákban, amelyek Hargita megye és a székelység számára stratégiaiak: kisebbségi jogok, határon átnyúló együttműködés, a csatlakozó országokban élő magyarság helyzete. Ezt a csatornát ki kell használni, nem elbújni mögé. Nem azért, mert kis megye vagyunk, hanem pont azért, mert kis megyék számára ezek a csatornák az egyetlen módok arra, hogy számítsunk az európai döntéshozatalban.

Miért most, és mit jelent ez mindannyiunknak?
Az Európai Unió éppen most váltott. A Global Europe az első olyan nagyléptékű külső cselekvési eszköz, amely a rendelet szövegében is elismeri, hogy a helyi és területi önkormányzatoknak stratégiai szerepük van, hogy a vidéki, hegyvidéki, határ menti és kisebbségi régiók külön figyelmet érdemelnek, és hogy a több szintű kormányzás nem opció, hanem elvárás.
Ez nem történt volna meg magától. Ez azért van a szövegben, mert mi beleírtuk.
200 milliárd euró van ebben a keretben. Az eddigieknél több pénz, az eddigieknél nyitottabb szabályozási keret és az eddigieknél nagyobb lehetőség arra, hogy olyan megye mint Hargita szövetségeseket találjon és a szövetségesekkel együtt forrásokat hozzon haza. A fiataloknak legyen értelme itthon maradni és vállalkozni. A székely gazda ne legyen vesztese egyetlen nemzetközi megállapodásnak sem. A hegyvidéki falvak ne maradjanak le infrastruktúrában és szolgáltatásokban.
Ha szövetségeseket keresünk, szövetségeseket kapunk. Hargita megye nem kell a sor végén álljon. Ezt csinálom én Brüsszelben, és ezért köszönöm csapatomnak a munkáját.

Borboly Csaba
Az Európai Régiók Bizottságának tagja
Hargita Megye Tanácsának alelnöke
A CoR Bosznia-Hercegovina Munkacsoportjának elnöke