Megbeszélést tartottak a Duna Régió Szakképzési Klaszter tagjai
Hargita Megye Tanácsa oktatási szakbizottságának kezdeményezésére több mint három éve, hogy konkrét lépéseket tesz a szakképzés fellendítése érdekében, ezt a területet segíti a Duna Régió Szakképzési Klaszter és az azon belüli vállalások. Ilyen többek között a szakmai innovatív gyakorlatok és elméletek továbbadása, a piaci szereplőkkel való együttműködés, illetve a szakképzés elméleti és gyakorlati rendszereinek a piaci igényekhez való igazítása, a kiaknázatlan együttműködések megvalósítása.
Mint ismeretes, a Duna Régió Szakképzési Klaszter Hargita Megye Tanácsa és Magyarország Nemzeti Munkaügyi Hivatala Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságának kezdeményezésére alakult meg annak érdekében, hogy a régió szakképzési rendszereit összehangoltan, a határokon átívelő módon fejlesszék és újítsák meg, kiaknázva az együttműködésekben rejlő sokszorozó hatásokat. Az erről szóló együttműködési megállapodást 2015. március 19-én írták alá Kecskeméten.
A projektötletekről és a finanszírozási, pályázási lehetőségekről tartottak megbeszélést a klaszter tagjai május 31-én, kedden. A beszélgetésben on-line részt vett Hargita Megye Tanácsa Programok, projektek, alárendelt intézmények és közbeszerzési vezérigazgatóságáról Zonda Erika vezérigazgató, Farkas Enikő vezérigazgató-helyettes és Csíki Anna tanácsos, valamint Hargita Megye Tanácsának munkatársa, Gál Tünde.
Közös lehetőségként felmerültek az Erasmus+ és a Danube projektek, amelyek a vállalkozók képzését segítik. Szó esett arról, hogy az általános kompetenciaképzésre olyan projektet kell kidolgozni, amely áthidalja a székelyföldi és a magyarországi szakképzés közötti szakadékot.
Jó példaként került terítékre, hogy Magyarországon lezajlott a szakmák éjszakája, amit Székelyföldön is érdemes lenne megszervezni. Ismertették Hargita Megye Tanácsának terveit, miszerint a jogszabályok adta lehetőségekhez mérten támogatja a duális képzést és a testvériskolai kapcsolatok fejlesztését.
Egy másik jó gyakorlatként mutatták be azt az osztrák-magyar együttműködést, amikor megnézték, hogy mi hiányzik a magyar tananyagból az osztrákhoz képest, azt megtanították a magyar jelentkezőknek és vizsgáztatták őket. Ennek köszönhetően a magyarországiak 15 szakmában kaptak kiegeszítő oklevelet.
A tevékenység célja a középiskolások bevonása az úgynevezett kortárs propaganda révén úgy, hogy nyílt napokon a gyerekek maguk mutatják be a szakmát, amit megtanulnak.
Az Európai Uniónak (EU) érdeke, hogy az egyes szakképzési rendszerek közelítsenek egymáshoz. Az EU képesítési keretrendszerének célja, hogy szakképzés esetében is járjon minden elvégzett modulért oklevél, ennek bevezetésére kell megvizsgálni a különböző országok jó példáit, hangzott el a megbeszélésen.
Csíkszereda, 2016. május 31.