Miért marad le Hargita? Mert valaki megírta a szabályokat, és nem nekünk írta. – Borboly Csaba

Miért marad le Hargita? Mert valaki megírta a szabályokat, és nem nekünk írta.

Hargita megye az Európai Unió egyik legkevésbé fejlett területe a Közép-Fejlesztési Régióban. Ez nem vélemény. Ez adat. Éppen ezért jogszabály szerint a hargitai vállalkozók 60 százalékos EU-s támogatásra jogosultak digitalizációra — magasabbra, mint Brassó vagy Szeben cégei. Ez az előny ott van a papíron. De a pályázati szabályok úgy vannak megírva, hogy a legtöbb hargitai vállalkozó nem fér hozzá. Aki a legtöbbet igényelné, az esik ki. Ez nem baleset. Ez a rendszer logikája. És ha most nem szólunk, öt évig így marad.

Két megye, két valóság

Vegyük elő a számokat.
Brassó megye GDP/főre vetített mutatója közel kétszerese Hargitáénak. Brassóban van autópálya, logisztikai folyosó, közvetlen külföldi befektetés, fejlett üzleti ökoszisztéma. Az ADR Centru székhelye Gyulafehérváron van, amelynek szintén fejlettebb és könnyen megközelíthető az infrastruktúrája.
Hargitán kisüzemek, kézművesek, panzióstulajdonosok, falusi gazdálkodók dolgoznak. A gazdaság döntően vidéki és mikrovállalkozásokon alapul.
Most jön egy uniós pályázat, amely digitalizációra ad pénzt. Elvben mindenkinek. A valóságban nem.
Brassó tőkeerős cégei versenyalapú pályázaton indulnak, ahol nincs területi különbségtétel. Ők nyernek. Hargita marad le. Megint.

A kizárás három eszköze
A jelenlegi Pályázati Útmutató (Ghidul Solicitantului) három konkrét ponton zárja ki a hargitai vállalkozók nagy részét.
Első: a minimális projektméret 250 000 euró.
Egy hargitai kisvállalkozónak, aki webshopot, online foglalási rendszert vagy digitális kasszát szeretne, 30–80 000 euró is bőven elegendő lenne. A 250 000 eurós küszöb nem a projekt logikájából következik. Következik abból, hogy kit akarnak látni a pályázati rendszerben: tőkeerős, városban működő, adminisztratív kapacitással rendelkező cégeket.
Második: a mikrovállalkozások csak városban valósíthatják meg a projektet.
Hargita megye gazdasága döntően vidéki. A falusi panzió, a székelyföldi kézműves, a gyergyói kisüzem vidéken van. A szabály szerint ők csak akkor pályázhatnak, ha városba teszik a projektet. Ez életszerűtlen, sőt értelmetlen feltétel. Valójában kizárást jelent.
Harmadik: a 60 százalékos kedvezmény nincs kommunikálva.
Hargita és Kovászna vállalkozói magasabb támogatási arányra jogosultak, mint a régió többi megyéje. Ez az előny létezik. De az útmutatóban elszórtan, nehezen megtalálható formában szerepel. Egy tapasztalt pályázati tanácsadó nélkül a legtöbb helyi vállalkozó nem is tudja, hogy jobb feltételekkel indulhatna, ha beférne a rendszerbe.

Miért minimálbéres megye Hargita?
Mert minden ilyen cikluson átesünk.
Jön az európai pénz. Megírják a szabályokat. A szabályok a fejlettebb, tőkeerősebb, az ADR Centruhoz közelebb lévő régióknak kedveznek. Hargita kimarad vagy alulreprezentált marad a nyertesek között. A fejlettségi különbség nem csökken, hanem nő.
Ez nem összeesküvés. Ez a rendszer tehetetlensége. De a tehetetlenség ellen lehet dolgozni, ha valaki felvállalja az érdekképviseletet.
A baj az, hogy ezt nem mindenki vállalja fel.
A nyilvános konzultáció az ADR Centru által közzétett dokumentumra vonatkozóan április végén nyílt meg. Hargita megye vállalkozói érdekszervezetei hallgatnak. A régió többi szereplője aktív. A mi területünk hangja halvány.
Ha az érintett intézmények, szervezetek, kamarák és választott képviselők nem szólnak most, a szabályok maradnak. Öt évig. Ezalatt az európai pénz Brassóba, Szebenbe, a fejlett centrumokba áramlik. Hargita megint lemarad. A vállalkozók megint minimálbérből dolgoznak.

Mit tettem és kinek szól a felelősség
Április 29-én hivatalos javaslatot nyújtottam be Biró Barna-Botondnak, a Hargita Megyei Tanács elnökének.
A levélben felhatalmazást kértem arra, hogy a Tanácsot képviseljem az ADR Centru nyilvános konzultációján, és írásban benyújthassam az alábbi öt módosítási javaslatot:
• Területi bónusz az értékelési rendszerben: 5-10 pluszpont az átlag alatti fejlettségű megyékből érkező projekteknek
• Mikrovállalkozások vidéki pályázhatósága az elmaradottabb területeken
• Minimális projektküszöb csökkentése 100 000 euróra Hargita és Kovászna esetén
• A 60 százalékos arány látható kommunikálása az útmutatóban
• Ingyenes tanácsadói ülések Csíkszeredában, ne csak Gyulafehérváron
Ezek nem politikai kérések. Ezek az EU Szerződés 174. cikkén, az ERDF 1058/2021-es rendeletén és a kohéziós elveken alapulnak. Nem kivételt kérek. A jogszabályok betartását kérem.
A levél elment. A javaslat az elnök asztalán van.
Ha a Hargita Megyei Tanács nem él a konzultáció adta lehetőséggel, ha nem küld képviselőt, ha nem nyújt be írásos észrevételt május 20-ig, akkor a döntéshozók vállalják annak következményét: Hargita vállalkozói öt éven át olyan szabályok szerint próbálnak pályázni, amelyek ellenük dolgoznak. Ez a mulasztás számon kérhető lesz. Az emberek tudni fogják, ki nem lépett, amikor lehetett volna.

Holnap webinárium van. Vegyünk részt.
Május 5-én, holnap, digitalizációs pályázatokról szóló webinárium lesz a fonduri-structurale.ro platformon.
Ez az egyik legjobb alkalom arra, hogy megértsd, mit lehet ebből a pályázatból kihozni, milyen feltételek vannak, és hogyan kell elindulni.
A webinárium prémium előfizetőknek szól, de ma még ingyenesen regisztrálhatsz egy fiókot a fonduri-structurale.ro oldalon. Az ingyenes fiókhoz 14 napos prémium próba jár. Ez azt jelenti, hogy holnap részt vehetsz, anélkül, hogy bármit fizetnél.
Ha ma nem regisztrálsz, holnap már nem tudsz belépni.
Regisztrálj most: fonduri-structurale.ro
Egy óra befektetés. Cserébe tudod, mi jár neked és hogyan kérheted.

Az idő szorul
A konzultáció 2026. május 20-án lezárul.
Utána a Pályázati Útmutató végleges lesz. A szabályok megváltoztatására nem lesz lehetőség erre a programidőszakra.
Kérem Hargita megye minden vállalkozóját, gazdálkodóját, panzióstulajdonosát, fiatal vállalkozóját: szóljon most.
Küldje el észrevételét az ADR Centrnak: [email protected]
Másolja be nekem is, hogy összegyűjtve képviselhessem a megye hangját: [email protected]
Kérem Hargita megye gazdasági szervezeteit, a Kereskedelmi Kamarát, az RMDSZ gazdasági hálózatait, a helyi önkormányzatokat: jelezzék a problémát írásban, határidőn belül.
Egy hang kevés. Sok hang kötelezi a rendszert a figyelemre.

Hargita megye nem azért marad le, mert a vállalkozói tehetség hiányzik. Nem azért, mert az emberek nem dolgoznának keményen. Azért marad le, mert a szabályokat mások írják, és ha mi nem szólunk bele, mások érdekei szerint írják meg.
Ez most megváltoztatható. De csak most, és csak akkor, ha mindenki, akinek beleszólása van, él azzal.
Én léptem. Most rajtad a sor.

Borboly Csaba
Hargita Megye Tanácsának alelnöke
RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke

 

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.