Nyári élmények Hargita megyében

A júliusi hónap végén fotópályázatot hirdettünk Legszebb nyári élményeim Hargita megyében címmel, amelynek augusztus 26. volt a beküldési határideje. Érkeztek is képek naponta, úgy helyiektől, mint határon kívüli pályázóktól, akik itt töltötték ennek a nyárnak egy részét és szép élményekkel tértek haza. Összesen xx személy küldte be a fényképeit.

A képek közül jó néhány kirándulás, nyári rendezvény vagy valamilyen ünnep pillanatait örökítette meg, de mégis a természet fotók vannak többségben. Ez arra enged következtetni, hogy hiába élünk egy ,,rohanó,, világban, hiába vagyunk tele mindenféle kommunikációs és információs eszközökkel, és a kor adta szórakozási és kikapcsolódási lehetőségekkel, de az emberek mégsem szakadnak el a természettől. Még mindig megtalálják benne a szépséget, a nyugodtságot és a kikapcsolódást – legyen szó hegyrengetegről, tóról, vagy csak apró madárról vagy virágról. S bár nem élünk olyan közelségben a természettel mint őseink, hiszen a nagyobb városok, a gépek jelenléte, a fogyasztói szokások és az életvitel már nem ezt diktálja nekünk, de mégis meg kell őriznünk magunkba azt a fajta fogékonyságot és érzékenységet, hogy a körülöttünk lévő világra rá tudjunk csodálkozni, hogy értékelni tudjuk azt ami körül vesz, ami a miénk és éljünk az ebből származó lehetőségekkel. Ezért kell dolgozzunk és erre kell megtanítsuk gyermekeinket is.

A beküldött képek közül jó néhány tényleg mesélni tud és olyan megragadott pillanatot tár elénk, amelyre mi is rácsodálkozunk, és talán feltesszük a kérdést, hogy ez tényleg a miénk? Találkozhatunk és táplálkozhatunk belőle nap mint nap? A meghirdetett pályázattal az volt a célunk, hogy az emberek mutassák meg, hogy milyen szép helyeink vannak, hogy nem kell kilómétereket utazni egy kirándulásért, hiszen a közelünkben vannak a látni és tapasztalni valók.

Következtetésként tehát elmondhatjuk, hogy vannak értékeink, olyan tájaink amelyhez hasonló biztosan van máshol is, de pont ilyen sehol a világon. És miközben örülünk ennek, el is szomorodhatunk, mert nem tudjuk mindezt kihasználni. Nem tudjuk, mert bár önerőből is van számos kezdeményezésünk, amelyek már előre mutatnak és a fejlődést képviselik, de ugyan akkor ha kaphatnánk több fentről jövő támogatást erre, akkor sokkal többet ki lehetne hozni. Több munkahelyet lehetne teremteni, működő vállalkozásokat, megélhetést, gazdasági és egyéb fellendülést. Külföldi országokban szinte nevetséges, hogy milyen dolgokból csinálnak turisztikai látványosságot vagy programot, de vagy ők tudnak jobban valamit, vagy pedig egy olyan rendszer áll a hátuk mögött, amely tényleg a fejlődést képviseli kivételek nélkül. Számtalan akadályba ütközünk mi is, és az ezen a területen tenni kívánok is naponta, legyen szó engedélyek kiváltásáról, adózási rendszerről vagy egyéb követelményekről, amelyeknek a megvalósítása sokszor messze áll a realitástól és a szükségessége sem alátámasztott.

De dolgozunk, álmodunk, akarunk és remélünk. Számos beruházásunk is arra hivatott, hogy az alapvető feltételeket megteremtsük általa, a turizmus kiépítéséhez vagy akár vállalkozáshoz, beruházásokhoz. A kultúra ápolását és továbbadását is ezért tartjuk fontosnak, hiszen ha turizmusban gondolkodunk- ez elengedhetetlen, de még sorolhatnánk, hogy mi minden járulhat ehhez hozzá.

Nem akármilyen helyre születtünk, hanem Erdélybe, a Kárpátok szívébe, Hargita megyébe, a Hargita hegység közelébe. S bár sokszor bosszúságot okoz mindez, hiszen nehéz a megélhetés, a közlekedés, az időjárás és sorolhatnánk – de a természet, ami körülvesz minket adottságaival és ajándékaival – kárpótolhat mindezért. Ezt bizonyítják a beérkező képek is. Így írásom egy közismert és a közvéleményt sokszor felkavaró író soraival zárom, amelyet igaznak vélek:

„Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.” (Wass Albert)

766 total views, 1 views today

Hozzászólások
Loading...