Rájöttem valamire

Nézem a parlamenti híradásokat, és azt látom, hogy a fő napirend a választási törvény, az államfőválasztás és más olyan kérdés, ami amúgy igencsak messze van, 2014 végén, illetve 2016 végén. Mégis ez van napirenden, a politikusok önmagukkal foglalkoznak. Mellékesen téma a költségvetés is, de a kormányzat ebbe nem igazán fektet nagy energiát. Vannak elemzők, akik azt mondják, hogy pont ez a kormányzati szándék, hogy a sok adóemelésről elvonják a figyelmet mindenféle cirkusszal. Ezt mondják a román politikai elemzők, de azért van itt más magyarázat is. Victor Ponta miniszterelnök, ahogy elnézem,, nagyon alaposan tanulmányozta a Fidesz-kétharmadot. A miniszterelnök első lépése ott is a parlament létszámának csökkentése volt, és itt is. Ott felére csökkentették, itt csak harmadolásról van szó, de az is elég komoly.

 Ez tipikusan olyan lépés, amit a ciklus elején, amikor a kormánypárti képviselők még rózsaszínben látják a világot le és fel sétafikálva a világ második legnagyobb épületében, meg lehet lépni. Később már kevésbé, amikor a felmérések eredményeiben csökken a kormánypárti mutató, és egy idő után, mondjuk, a ciklus második felében már sehogy.

Nem kétséges ugyan, hogy ha egy komolyabb népszerűségvesztés párosul ezzel a harmadolós szabállyal – tehát 100 szenátor, 300 képviselő –, akkor, biza, a jelenlegi USL-s képviselőknek jó, ha a fele, de inkább csak egyharmada fogja a székét megőrizni. Már akinek van széke, mert tudtommal nincs elég szék jelenleg, van, aki hokedlin vagy ideiglenes alkalmatosságon ül. Szóval képzeljük el, megvolt az ünnep, nyertek, van 70 százalékos frakciójuk, úgy érzik, övék a világ, és közben meg kell szavazniuk egy törvénymódosítást, amivel egyharmadára csökkentik a mandátumismétlés esélyét. Kemény dolog, nem igazán vonzó perspektíva egy kormánypárti képviselőnek, szenátornak. Szerintem tudják, hogy mennek a vágóhídra, de nincs mit tenni, a főnök ereje teljében van, és aki most szembeszáll vele, annak annyi. De még ez sem biztos, szóval értem én Victor Ponta igyekezetét, igazából ez a választójogi törvény komoly tesztje lesz annak, mennyi is az ő autoritása a kormányzati koalícióban.

Ami az RMDSZ-t illeti, számunkra egyérteműen pozitív ez a változás, különösen a szenátusban, de így biztosíthatjuk azt is, hogy minden magyarlakta megye kapjon képviseletet, úgy tudom ugyanis, hogy a 300 parlamenti mandátum fele egyéniben, fele pedig országos listáról töltődne fel, és nem kétséges számomra, hogy azon megyék számára, amelyek csak véletlenszerűen kaptak mandátumot az elmúlt két évtizedben, mostantól ennek a lehetőségét biztosítani kell. Temes, Brassó, Máramaros, Arad, Fehér, Szeben, Beszterce, Hunyad – e megyéknek képviselete kell hogy legyen a román parlamentben, ha megteremtik az országos lista állításának lehetőségét. Ha a soron következő RMDSZ-kongresszusig módosul a választási törvény, én ezt az elvet, a polgármesterek alanyi jogú kongresszusi tagságával együtt, az RMDSZ alapszabályának részévé tenném.