Számít-e a méret?

Tudjuk, hogy ez attól függ, mire gondolunk. Én konkrétan a közigazgatási átszervezésre. A gumicsontot nyolc évvel ezelőtt Románia akkori hajóskapitánya már odadobta a sajtónak s a politikusoknak, de a többségnek nem volt meg a bátorsága hozzányúlni a jelenlegi megyerendszerhez. A téma annak kapcsán jutott ismét eszembe, hogy olvastam a hírt a franciaországi közigazgatási átszervezésről (https://m.hotnews.ro/stire/23386606), amelyet szakemberek szerint átgondolatlanul hajtottak végre. A francia számvevőszék egy nemrég közölt elemzésében kimutatta, hogy a régiók számának 22-ről 13-ra való csökkentése nem érte el a kívánt hatást. Az úgynevezett reformot nagy sietséggel hozták meg, átfogó strukturális váltás nélkül, ami 50 millió eurós többletköltséget eredményezett. Egyszóval kudarc volt.
Az elemzés egyéb visszásságokra is kitér, akit érdekel, elolvashatja a fenti linken. Ez egy példa arra, hogy mivel járhat egy olyan átszervezés, amellyel óriásrégiókat hoznak létre. A francia számvevőszék tanulmányából az látszik, hogy az összevonás nem jár automatikusan kisebb apparátussal vagy kevesebb költséggel.
De nem csak franciaországi példám van. Hargita Megye Tanácsa elemzőirodája nemrég felmérést készített arról, hogy mit eredményezett egyes falvak szétválása és külön községekké alakulása. Összehasonlítottuk ezeket a településeket olyanokkal, amelyek együtt maradtak, nagyobb községet alkotva.
Hargita megyében az elmúlt tíz évben több község és település is úgy döntött, hogy önálló közigazgatási egységként szeretne tovább működni, vállalva ennek előnyeit és hátrányait egyaránt. Ilyen például Csíkcsicsó, Csíkrákos, Madéfalva, amelyek 2004-től váltak önálló településsé. A megyében azonban találhatók olyan községek is, amelyekhez sokkal több település tartozik, mint amennyi régen Madéfalvához tartozott, de a mai napig egy községként működnek. Ilyen település például Siménfalva, Felsőboldogfalva vagy Csíkszentgyörgy. Az, hogy egy település egy község részét képezi-e, vagy önálló, befolyással van arra is, hogy mekkora jövedelemre tud szert tenni. Az elemzésben arra kerestük a választ, hogy a bevételek tekintetében melyik előnyösebb: kistelepülésként önállóvá válni vagy egy nagy községhez tartozni. A kutatáshoz Csicsó, Rákos, Madéfalva, Siménfalva, Szentgyörgy és Felsőboldogfalva jövedelemmel kapcsolatos adatait használtuk fel. A vizsgált települések közül a lakosság számát, valamint a 2006 és 2017 közötti összjövedelmét tekintve Rákos a legkisebb település, ezért ennek az adatait vettük alapul.
A több települést is magukban foglaló községek esetében a lakosságszám jóval nagyobb, mint az összjövedelem. Például Felsőboldogfalva lakossága több mint kétszerese Rákos lakosságának, de a jövedelme csak 85 százalékkal magasabb. 2017-ben is, akárcsak visszamenőleg, a legtöbb évben Siménfalvának és Szentgyörgynek volt a legnagyobb a jövedelme, viszont a lakosságszámuk is jóval magasabb, mint Rákosnak vagy Madéfalvának. Míg 2017-ben Csicsóban minden egyes lakosra 2000 lej bevétel jut, addig ez az érték Szentgyörgyön alig haladja meg az 1500 lejt. Rákoson több mint 2500 lej, Siménfalván pedig szintén alig 1500 lej.
A vizsgált települések közül Madéfalvának a legmagasabb az aránya az európai uniós forrásainak az összjövedelmét tekintve. Ezt követi egy egynegyedes részaránnyal Csicsó és Rákos. A több települést is magukban foglaló községek esetében ez az arány jóval kisebb. Siménfalvának és Felsőboldogfalvának 2017-ben nem sikerült uniós forrást lehívnia. Szentgyörgynek is csak a jövedelme 4 százalékát sikerült európai uniós pályázatokkal megszereznie.
A vizsgált települések adatai alapján látható, hogy a nagyobb községekkel szemben az önálló kistelepülések hatékonyabban tudnak működni, és az európai uniós forrásokat is eredményesebben meg tudják pályázni. Bár az, hogy egy település mekkora jövedelemre tud szert tenni, azt számos egyéb tényező is befolyásolja: mennyit pályáznak, milyen elképzelések vannak a vezetőség szintjén, minden követ megmozgatnak-e egy-egy projektért stb. Viszont az sem elhanyagolható, hogy egy település közigazgatásilag önálló vagy sem.
A romániai „óriásmegyékről” vagy „óriásrégiókról” sok szó esett a közbeszédben évekkel ezelőtt, cáfolva azt az elméletet, mely szerint a nagy közigazgatási egységek hatékonyabbak lennének. Jómagam is publikáltam ebben a témában (https://www.borbolycsaba.ro/publikaciok-2/), most viszont a franciaországi esetről szóló cikk ismét felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon átgondoltan kell bármilyen reformot véghez vinni. Nemcsak az államháztartást terhelheti meg egy rossz átszervezés, hanem az emberek mindennapi életét is megnehezítheti. A méret igenis számít.