Szegénységi bizonyítvány
A verespataki bányanyitás, illetve a kóbor kutyák ügye ma a fő téma a román politikában. Döntésre kellene jutni, és a 70 százalékos többséggel rendelkező szociálliberális szövetség nem meri vállalni a felelősséget, referendumra akarja vinni ezeket az ügyeket – Verespatak esetében országos referendumot szervezne, a 200 ezer bukaresti kóbor kutya ügyében pedig a bukaresti főpolgármester helyi referendumot akar. Nagy hirtelenjében fontos lett számukra a referendum, döntsön a nép. Nem voltak mindig ilyen referendumpártiak sem ők, sem mások, gondoljunk csak a helyi népszavazásokat megakasztó prefektusi döntésekre.
Az alkotmány világosan leszögezi, hogy a szuverenitás letéteményese a nép, amely ezt közvetve, tehát választott képviselők útján gyakorolja, illetve közvetlenül, referendum útján. A kettő egyenrangú, nincs alá- meg fölérendeltség. Sajnos, e világos és egyértelmű rendelkezést nem fejti ki bővebben az alkotmány, hogy miként és hogyan is viszonyul egymáshoz a népszuverenitás gyakorlásának e két formája. Ezért tud a mindenkori politikai többség csiki-csukit játszani a referendummal. Ha a felelősség alól kell menekülni, mint ahogy történik most, akkor ripsz-ropsz referendumot akar, de ha olyan kérdés kerül terítékre, például a regionalizáció, a megyék kérdése, akkor meg fogjuk látni, hogy ott gátolja majd a referendumokat, ahol csak tudja. Ha ez így folytatódik, paródiává válik lassan minden.
Ha már lúd, akkor legyen kövér alapon engem már az sem lepne meg, hogy ha a szociálliberálisok számára jól sül el a jövő évi államelnöki választás, akkor a most elfogadott 30 százalékos küszöb helyett visszaállítják az 50 százalékost, nehogy könnyen vissza lehessen hívni az új államelnököt.
Játszanak a demokrácia egyik fontos alapkövével, a népszuverenitás közvetlen gyakorlásával, pedig a referendum fontos kérdés, és itt nem mennék bele országos jelentőségű ügyekbe, de gondoljunk bele, egy ilyen nyilatkozat (http://szekelyhon.ro/
