fbpx

Beszédem a Székelyföldi Faipari Konferencián

A tájainkon élő közösségek létfenntartásában mindig is nélkülözhetetlen szerepe volt az erdőnek, a székely ember évszázadok óta az „erdőlésből” egészítette ki szűkös bevételeit. A székely ember világnézetében az erdő kincsnek számított, tisztelet övezte, és a szükséges faanyagot a holnapra is gondolva, a következő nemzedékek boldogulását is szem előtt tartva termelte ki.

Úgy gondoljuk, hogy az erdei erőforrásainkat a helyi közösségek szolgálatába állítani csak a köz- és a magánszféra összefogásával, az erdők ökológiai, gazdasági és társadalmi szerepének tudatában lehet. Célunk az, hogy a székelyföldi erdőkben fenntartható erdőgazdálkodás folyjon, valamint hogy a kitermelt fa a lehető legmagasabb feldolgozási szinten hagyja el a térséget, ezzel minél több ember számára biztosítva munkát, és biztosítva, hogy a megtermelt jövedelem a helyi közösségeket gazdagítsa.

Az ágazat fejlesztése elsősorban az érintettek együttműködését követeli meg, amely hatékony erőforrás-gazdálkodást, eredményes fejlesztéseket és erős piaci képviseletet tesz lehetővé. Hargita megye Tanácsa ez irányú elképzeléseit a 2012-2020 időszakra kidolgozott, Építsünk biztos jövőt! nevű gazdaságfejlesztési programjában szögezte le (http://biztosjovo.hargitamegye.ro/). Az erdei erőforrásaikat eredményesen hasznosító más európai térségek tapasztalataiból, megvalósított programjaiból és az erdőgazdálkodásban és fafeldolgozásban érintettek szerveződési formáiból sokat tanulhatunk, jó példaként és követendő modellként használhatjuk.

Hargita Megye Tanácsa 2010 januárjától vesz részt a Robinwood Plus interregionális együttműködési projektben, amelynek révén a finnországi, franciaországi és olaszországi partnereinkkel közösen az erdő többfunkciós szerepét hangsúlyozva olyan helyi programokat, illetve az Európai Unió szakintézményei számára olyan  javaslatcsomag kidolgozását valósítjuk meg, amelyek a helyi közösségeknek az erdei erőforrások fenntartható módon való felhasználásából gazdasági fejlesztéseket tesznek lehetővé.

Az erdőgazdálkodásban és faiparban érintettek összefogásának fontosságát felismerve a megyei tanács közvetítő szerepet tölt be a térségi problémák felismerése és a közbirtokosságok, fafeldolgozók, erdészeti hivatalok közötti hatékony kommunikáció elősegítése terén. Ez irányban már 2011 áprilisától kezdődően a megyei tanács térségi fórumokat szervezett, amelyeken az érintettek megbeszélhették problémáikat. Az itt megfogalmazott problémák a következők voltak:

•          A fa túlnyomórészt nyersanyag (rönk) formájában, feldolgozás nélkül kerül külföldre eladásra, s így a jövedelem nem a megyében realizálódik.

•          Külföldi multinacionális cégek könnyen, olcsón nyersanyaghoz jutnak, erőltetett beszerzésükkel tönkreteszik a helyi fa feldolgozóipart.

•          Szabályozni kellene törvényi javaslattal a fakivitelt, hogy a fa minél nagyobb feldolgozottsági formában kerüljön eladásra, akár a rönkformában való értékesítés, elszállítás lehetőségének megszüntetése is megoldás lenne, megakadályozva így a fa nyersanyagformában való kivitelét a megyéből. Ez generáló hatással lenne vidékünk fejlődésére, hiszen fafeldolgozó egységeink problémái megoldódnának, megelőznénk egységeink bezárását, több munkahely létesülne, a keresett pénzt itt, helyi szinten költenék el. Ha az eddigi feldolgozatlanul értékesített fa nagyobb részét feldolgoznák, az több munkahelyet eredményezne, többletjövedelmet vonna maga után, ami gyorsítaná az elsődleges fafeldolgozásról való átállást egy magasabb fokú feldolgozásra, s ez elősegítené a helyi termékek eljuttatását a nemzetközi piacokra.

•          Az a vállalkozó, aki feldolgozatlan terméket visz más országba, valamilyen úton-módon fizessen be egy alapba. Ezt az alapot a közbirtokosságok vagy erdészeti hivatalok felhasználhatnák facsemeték vásárlására, erdősítésre, és ezt is be kellene foglalni a szabályozásba.

•          Meg kell vizsgálni azt a jogszabályt, amely a kiviteli famennyiséghez kötött – termékekre adott prémiumokkal kapcsolatos, továbbá meg találni a módját, hogy pénzügyi viszonylatban mit lehet még tenni a faipari szektor megsegítése érdekében a faiparban érdekelt helyi vállalkozások adókedvezményben részesítése mellett.

•          Helyben kell megtalálni a megoldásokat, bizonyos esetekben a törvény biztosíthat adóbefizetési engedményeket. Kevesebb adót-illetéket fizessen az a közbirtokosság, amely helyben, helyi vállalkozónak adja el a rönkfát, ezeket részesítse előnyben. A közbirtokosságok biztosítsanak a helyi vállalkozók számára egy bizonyos mennyiségű nyersanyagot.

•          Az önkormányzatokkal közösen kell megoldásokat keresni, találni, helyi rendeletek meghozásával, ugyanakkor az áfakiegyenlítés gyorsított eljárásának fontossága is igen jelentős szempont lehetne.

•          Az önkormányzatok jelenlétében kellene megrendezni a liciteket. A licitfeltételek megváltoztatásán is lehetne a hangsúly, betartva a konkurencia – egyenlő esély szabályát.

•          Problémát jelent a faipari vállalkozók szövetségének hiánya megyei szinten és térségenként is, az, hogy nincs egy egységes megyei képviselet ebben a szektorban.

•          Elősegíteni, támogatni, partnerséget létrehozni egy megbízható, korrekt megyei érdekszövetség létrehozása érdekében, amely érdekszövetség felkarolná a térségi önszerveződéseket. Ezek a maguk során jobban felkarolnák a faipari vállalkozásokat, jobban meg tudnák jeleníteni önmagukat, és ezáltal jobban működhetnének.

•          A különböző ügyeket így könnyebben meg lehetne oldani, lenne, akivel beszélni, így már a faipar piacán létező egységes képviselettel leülnének asztalhoz tárgyalni, lobbizni is már könnyebben tudnának, lenne szavuk. Egységesen kellene mozogniuk, hiszen egyenként nehezebb, és közösen kell döntést hozniuk.

•          Problémát jelent továbbá a faipari szereplők, vállalkozások, közbirtokosságok, erdészeti hivatalok és az önkormányzatok közötti együttműködés hiánya. Ki kell építeni egy rendszert, partnerséget a faiparban érdekeltek között annak érdekében, hogy a helyi vállalkozók első kézből, idejében jussanak információhoz a helyi közbirtokosságok faértékesítési licitjeiről, a megyén kívüli cégek ugyanis rendkívül nagy mennyiségben vásárolnak fel rönkfát közvetlenül az erdőtulajdonostól, amelyet feldolgozatlan – rönkfa – formájában exportra szállítanak. Megfelelő információs rendszer létrehozása igen szükséges, mivel nem elég jó az információáramlás az érdekeltek között.

Népszerűsíteni kellene azon közbirtokosságokat, amelyek jó példával járnak előre. A polgármesteri hivatalok szervezzenek népszerűsítési, tudatosítási akciókat, például az írott/íratlan sajtóban, hogy az erdőtulajdonos a helyi vállalkozónak adja el a fát. Nehéz megbízható partnereket találni, de ezzel a terméknépszerűsítéssel üzlet jöhet létre bármelyik fafeldolgozó vállalat számára.

Az erdőgazdálkodási törvény módosítását ugyancsak közösen érhetik el könnyebben, idegennek, külföldinek ne legyen eladó fa, eső után két napig ne történjen fakitermelés, legyen ösztönözve az erdő-visszatelepítés a kivágásokkal azonos arányban. A faipari szereplőknek együtt meg kellene szüntetniük az erdővagyon feldaraboltságát, az erdőhelyek térbeli átfedettségét. Mindezt helyi szintű szabályozással kell megoldani, továbbá törvényileg is szabályozni kell útvonalak kialakítását a kivágásra megérett erdőrész könnyebb megközelíthetősége érdekében, hogy mind a fa kitermelése, mind annak értékesítése ugyanazon a helyen történjen.

•          Gond továbbá a faipari inasiskolák hiánya, nincs vagy kevés a megfelelő faipari szakember, nincs utánpótlás. Inasiskolákat kell létrehozni, a megyei tanfelügyelőséggel való egyeztetés során.

•          A falopások esetében meg kell erősíteni a helyszíni ellenőrzéseket, rönkszállító autók iratainak és rakományainak ellenőrzését, egyeztetni a papíron levő adatokat a rakománnyal, hiszen sokszor jobb minőségű fákat szállítanak, mint ami a papírokon szerepel. Hatékonyabban kellene ellenőrizni. A polgármesteri hivatalok mozgósítani tudnák a helyi ellenőrző szerveket, sőt együttesen akár fel is léphetnének ez irányban.

•          A fafeldolgozókról kialakult negatív képen is változtatni kellene a faipari szereplők segítségével, meg kell változtatni azt a közvélekedést, hogy a fából meg lehet gazdagodni. Építkezési szokásainkon is változtatnunk kell, minél több fát kell felhasználnunk természetes építőanyagként, ebben is a faipari szereplők népszerűsítési akciója vezethet eredményre, hiszen egyes országokban kevesebb erdőállományt birtokolnak, mégis többnyire fából építkeznek.

•          Szükséges egy faipari (megyei, majd székelyföldi) stratégiát kidolgozni, ki mit, mennyit termel ki, kinek mennyit mennyiért értékesít, mikor hova szállít. A társadalom szereplőiben tudatosodnia kell már végre, hogy egy sikeres erdőgazdálkodást nem lehet egy központi / állami szerv támogatása nélkül megvalósítani (facsemeték rendelkezésre bocsátása stb.) – ezt is képezze a jogszabály-módosítási javaslat. Ahol nincs támogatás, ott nagyon nehéz az élet, ezért nem csoda, hogy külföldi érdekeltségű cégekhez kerül a fa.

Hargita Megye Tanácsa számos programot indított a fafeldolgozás, erdőgazdálkodás területén, az alábbiakban ismertetek néhányat.

 Építsünk fából!

A program célja a fából való építkezés népszerűsítése, a hagyományos építőanyagok felhasználását támogató építészek és kivitelezők népszerűsítése, a fából készült épületek terveinek elkészítése és a lakosságnak, vállalkozóknak, illetve önkormányzatoknak hozzáférhetővé tétele. A legnagyobb probléma a szemlélet, mivel építkezéskor sokan a társadalmi státust akarják erősíteni.

Rövid távon a szabályozások, hosszú távon az oktatás lehet a megoldás, hogy építkezzünk fából, és hasznosítsuk adottságainkat, ne pedig nyersanyagként értékesítsük a fát, és az abból származó pénzzel megvegyük a drágább külföldi építkezési anyagot. Javaslat: mesteremberbörzéket kellene szervezni, amelyben szakemberek osztják meg tapasztalataikat, mutatnak be termékeket, konkrét elképzelések kellenek a közterekről, szakmai grémiumok kellenek regionális szinten. Hargita Megye Tanácsa a hagyományos építészetről szóló kiadványt tervez.

Egy fenntartható erdőmenedzsment-program érdekében hozzuk létre a megyei fafeldolgozók szövetségét! Világossá vált, hogy az eddigieknél eredményesebb érdekképviseletre, a hazai és külföldi piacokon való egységesebb fellépésre, sőt országos szinten – a jelenlegi rossz hírünket szétoszlató – mintaértékű erdőmenedzsmentre van szükség. Az Építsünk fából! program az erdőtulajdonosok és fafeldolgozók összefogását sürgeti kisrégiónként (a gyergyói ARBOR-hoz hasonló szervezetekre van szükség a megye többi területein is), és a megyei erdővagyon értékbe helyezésére hatékony menedzsmentszervezetek felállítását szorgalmazza. Ezeknek a szervezeteknek képzési és forrásbevonási feladatokat is el kell látniuk, és árpolitikájukkal ösztönözniük kell a helyi faipar fejlődését, a kitermelt faanyag helyben történő értékesítését. A későbbiek során ezek a szervezetek akár egy megyei szintű szervezetbe is tömörülhetnek, amely országos szintű érdekvédelmi feladatok ellátására is alkalmas.

Fafórum-program

Az erdőtulajdonosok és fafeldolgozók gondjai, problémái többé-kevésbé azonosak a megyénkben. Az erdős területek után járó támogatások hiánya, különböző jogszabályi hézagok, a falopások, a fa és nem fa termékek kitermelése és értékesítése körüli nehézségek jól ismertek a magán erdőtulajdonosok és a közbirtokosságok számára egyaránt. Ezzel párhuzamosan a fafeldolgozók krónikus nyersanyaghiányra és állandó értékesítési nehézségekre panaszkodnak. A harmadik oldalon állnak a különböző ellenőrző hivatalok és szervek, amelyeket gyakran túlkapásokkal vádolnak. A sokféle szereplők érdekkülönbözőségéből és a cselekvések összehangolásának hiányából adódó problémák rendszerint tovagyűrűznek a faipar teljes vertikumán, fékezve az ágazat fejlődését.

A problémák gyökeres kezelését lehetetleníti el, hogy nem létezik egy olyan fórum, amely az erdővagyon felhasználásában és értékesítésében érintett minden szereplő (legyen az erdőtulajdonos, erdőgazdálkodó, bútoripari vállalkozó, önkormányzat, erdészet vagy más ellenőrző hivatal) számára hozzáférhető, amely keretet ad az előremutató párbeszédnek, és amely akár jogszabályjavító indítványokra is képes. Ezt az űrt kívánja betölteni jelen program tárgya.

Helyi fapiac program

Faiparunk egyik kardinális problémája, hogy szinte lábon állva viszik el a fát külföldi vagy más, térségen kívüli felvásárlók, miközben feldolgozóink nyersanyaghiányra panaszkodnak. Szemléletváltásra van szükség a fa értékesítésében. Fel kell végre ismernünk, hogy a helyiek pénze értékesebb, mint a külföldiek valutája, mert ha a helyben kerül gazdája a kitermelt faanyagnak, akkor annak értéke megsokszorozódik. A program alapvető célja tehát, hogy a megyénkben kitermelt faanyagot lehetőleg itt is értékesítsék, a helyi kereslet és kínálat összehangolása megtörténjen. Ennek keretfeltételeit (fizikai és on-line rendszerét) biztosítja ez a program.

Fafeldolgozás ösztönzése, jó gyakorlatok bemutatása

http://erdogazdalkodas.hargitamegye.ro/

A program a fatermékek magasabb fokú feldolgozásához nélkülözhetetlen tudás és technológiai háttér megteremtését célozza. A feldolgozásösztönzés egyik lényegi eszköze az információszolgáltatás. Milyen haszonnal, milyen befektetéssel jár egy technológia megvásárlása, esetleg a rendelkezésre álló technológia mellett egy kis hozzáadott tudással milyen pluszhozam érhető el? Milyen új piaci lehetőségek nyílnak meg a faanyag feldolgozásával párhuzamosan?, stb. Ezek mind olyan kérdések, amelyekre meg kell adni a megfelelő válaszokat, ha azt szeretnénk, hogy elmozdulás történjen a faanyag magas fokú és teljes körű feldolgozása (melléktermék/hulladék feldolgozás) irányába.

Javasoljuk továbbá egy olyan székely bútoripari márka létrehozását, amelyhez egy meghatározott standardot teljesíteni képes vállalkozások csatlakozhatnak. Ez elsősorban a romániai piacok elérésében jelentene nagy előrelépést, de ösztönzően hatna a feldolgozók hálózatba történő szerveződésére is.

Erdeigyümölcs-feldolgozás – eszközvásárlás, konyhák támogatása

A program az erdei gyümölcsök és gombák szervezett gyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának fontosságát hirdeti. A program tevékenységei alapján három szint különböztethető meg: a tudatosítás szintje, a szerveződés szintje és a beruházás-értékesítés szintje. Az erdő gyümölcseinek értékesítésében túlhaladtuk a tudatosítás szintjét, többnyire felismertük az ebben rejlő lehetőségeket. A jövőben főleg a szerveződés támogatása és a konkrét beruházások létrehozására kell koncentrálnunk.

Több mint ács program

Ez a kezdeményezés abból a felismerésből született, hogy Székelyföldön egyre kevesebb a hagyományos épület, amely megjeleníti a térség sajátos hagyományait. Egyre kevesebben vannak olyan ácsok, kőművesek, akik ismerik a környezet adta építőanyagok (fa, kő, mész, nád, agyag, szalma stb.) tulajdonságait, és tudnak is bánni vele. Sajnos elárasztja a piacot a modern, olcsó építőanyag, és ez épített örökségünket is veszélyezteti. Nagyon nagy a szakismerethiány a modern és a régi anyagok közös felhasználása terén, ezért el kellene sajátítani és továbbadni a még néhány idősebb mesterember tudását.

Szakpolitikai ajánlások megfogalmazása a Robinwood Plus projekt keretében

http://www.robinwoodplus.eu/

Az INTERREG IVC program keretében megvalósuló európai együttműködési Robinwood Plus miniprogram öt partnerrégió társulásával jött létre, négy tagországból: Olaszország, Románia, Finnország és Franciaország. A 2010 januárjában indult, 36 hónapos lefutású Robinwood Plus projekt 3 063 463,56 eurós költségvetéssel gazdálkodhat az ERDF (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és a partner régiók jóvoltából. Célkitűzései:

1.         decentralizált, fenntartható kommunikáció helyi érintettekkel egy közös erdőkultúra kidolgozása érdekében, amelynek célja a többcélú erdőfejlesztési politikák helyi elfogadása és operatív gyakorlatba ültetése;

2.         helyi érintettek támogatása egy fenntartható erdőgazdálkodási modell kidolgozásával, amely egyensúlyban tarthatja az erőforrások felhasználását, a biodiverzitás megőrzését, energiatermelést és szociális igényeket egyaránt;

3.         helyi együttműködési és közös szerveződési erőfeszítések támogatása a helyi feldolgozói értékláncok és a hozzáadott érték helyben tartása által;

4.         az erdők területfejlesztési koncepcióinak támogatása annak érdekében, hogy megteremtsük a piacképes turisztikai kínálat kidolgozásának a feltételeit helyi szinten, amely összhangban van a fenntartható fejlesztés célkitűzéseivel.

Régiók Bizottsága – javaslatok az új EU-s erdőgazdálkodási stratégia mentén

http://www.borbolycsaba.ro/tevekenyseg/regiok-bizottsaga/

Az exportálás féken tartása céljából meg kell adózni a kivitelre szánt termékeket, és ezt a bevételt vissza kell forgatni a helyi kézművesek támogatására. A foglalkoztatás növelése érdekében előnyös adózási feltételek biztosítása kis- és középvállalkozások számára lenne fontos. Hangsúlyozzák a regionális szintű szakpolitikák gyakorlatba ültetésének jelentőségét, illetve a faépítészet területén kivitelezői hálózatok létrehozását ugyancsak regionális szinten.

Az erdőterületek környékén lakókat és az erdő alkalmi használóit megcélzó kommunikációs kampányok célja tudatosítani a célcsoportokban, hogy az erdők nem ökológiai szentélyek, megfelelő felhasználásuk szükséges és nyereséggel jár mindenki számára. A vállalkozókat, önkormányzatokat és tulajdonosokat érintő kommunikációban az erdők multifunkcionális használatával kapcsolatos gazdasági és környezeti kihívások közös megoldását kell hangsúlyozni.

Összességében véve, növelni kell a szakma ázsióját, és a szakoktatást támogatni kell a szakmunkásképzőtől a technikumokon keresztül az egyetemi oktatásig, a szakembereket pedig haza kell vonzani, megfelelő körülmények megteremtésével.

Sepsiszentgyörgy, 2014. március 6.

 1,891 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...