Túlzott bürokrácia, nyakra főre változó jogszabályok és meggondolatlanul, vita nélkül átvett EU-s javaslatok áldozata – Hargita megyei hulladékgazdálkodás

De így is jobb lesz, mint az ország többségében!

Plusz nem vesztettünk eddig semmit!

 

Három cégből álló társulás fogja működtetni az üzembehelyezett remetei hulladéklerakót, amelynek beindítását jogi akadályok késleltették.

A remetei hulladékgazdálkodási központ madártávlatból.

Fejlesztési társulást hozott létre 2009-ben Hargita, Maros  és Kovászna megye azzal a céllal, hogy a három megyében regionális szinten megoldja a hulladékgazdálkodás kérdését. Mivel a két megye nem talált közös helyszínt a megyei hulladék kapcsán, ezért eldöntötték, hogy szétválnak, és mindenki saját magának oldja meg ezt a kérdést.

Még ebben az évben Hargita Megye Tanácsa koordinálásával a megye hatvanhét településeinek önkormányzataival közösen, Székelyudvarhely kivételével, létrehoztuk és működtetjük a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulást (ADI SIMD Harghita). Székelyudvarhely 2019-től csatlakozott a fejlesztési társuláshoz.

A gyergyóremetei hulladéklerakó és kezelőközpont megépítéséhez szükséges pénzösszegre Hargita Megye Tanácsa pályázott 2013-ban, és meg is nyerte. Ekkor közel százötvenmillió lejt sikerült lehívni, ezt a finanszírozást még a 2007–2014-es ciklus költségvetéséből sikerült megszerezniük.Az ADI SIMD Harghita szerepe kezdetben annyi volt, hogy partner legyen a pályázatainkban, hogy ezáltal biztosítani lehessen a majdani finanszírozót, ugyanis a hatvanhét önkormányzat közösen kezdett gondolkodni a szemétgyűjtés és -szállítás megszervezésén. Hargita megyének nem volt közpénzből megépített hulladékkezelő helye, csak egy magánlerakó volt a Cekend-tetőn. A fejlesztési társulással a legelső célkitűzésünk az volt, hogy önkormányzati tulajdonú létesítményeken, uniós pénzből végezzünk olyan beruházásokat, amelyekkel a lakosság életminőségén javítani lehet, és egy saját, az önkormányzatok által létrehozott szolgáltató végezze a hulladékgazdálkodást.

Sok késedelem és veszteség árán, csak a tizenkettedik helyszínként sikerült kiegyezni, hogy Gyergyóremetén épülhessen meg a hulladékgazdálkodási központ.

A gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központ megépítéséhez szükséges pénzösszegre 2013-ban pályáztunk. A projektet a Környezeti Operatív Program 2007–2013 2-es prioritási tengelyén – A hulladékok integrált menedzsmentrendszerének fejlesztése és a szennyezett területek rehabilitációja – nyújtottuk be európai uniós finanszírozás elnyerésére. A nyertes pályázat révén közel százötvenmillió lejt sikerült lehívni. A kezelőközpont megépítése 2015 környékén kezdetét vehette. Néhány évvel később, 2018-ban egy újabb finanszírozási szerződést kötöttünk negyvenmillió lejre, szintén egy nyertes pályázat által. Az egész rendszer, ami eddig Hargita megyében megépült, összesen több mint százkilencvenmillió lej értékű beruházás.

A pénzösszegből megépült kezelőközpont a lerakóból, a gödörből és a depóból áll. Van két válogatósor a szelektíven gyűjtött hulladékoknak és a biológiailag lebomló hulladékoknak. A hulladéklerakónál megépült két medence a hulladékvizet fogják fel, illetve megépült a tisztítóállomásnak az első modulja is. Továbbá Korondon és Csíkszeredában átrakóállomások épültek. A finanszírozásból még negyvenöt járművet, teherautót és munkagépeket sikerült megvásárolni, amelyek a központ működtetéséhez elengedhetetlenek. Felszámolásra kerültek a nem megfelelő körülmények között létrejött hulladékdombok és gödrök a településeken.

A helyi önkormányzatok feladatát és felelősségét átvállalva, az önkormányzatok felhatalmazásával a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás 30 éven keresztül folyamatosan monitorizálja, elemzi és karbantartja ezeket a bezárt hulladéklerakókat, ott ahol ottmaradt az összegyűjtött hulladék.

A projekt során épültek meg a hulladékudvarok Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán, Korondon, Székelykeresztúron, Szentegyházán, és a csíkszentsimoni, meglevő válogatóállomás mellett is van egy erre a célra kijelölt terület, és az ezekhez szükséges konténerek is a tulajdonukban vannak. A hulladékudvarok lényege, hogy a lakosok ingyen bevihetik a nagy volumenű hulladékaikat, például építkezési törmelékeket, bútorokat, autógumikat és akár méretes újrahasznosítható hulladékokat is.

 

A többrendbeli törvénymódosítások miatt újból és újból módosítani kellett a közbeszerzés tenderfüzetét, amelyet ma már nem is írhat ki megyei önkormányzat, így lépett helyébe a fejlesztési társulás. Belső és külső ellenőrzések, feljelentések és bűnügyi kivizsgálások sorozata késleltette és akadályozta az előrehaladást, valamint a világjárvány és az orosz-ukrán háború következtében megemelkedő energiaárak, ellenőrzések és pereskedések is nehezítették az ügy előrehaladását.

Sok meggondolatlanságból és felelőtlenségből elkövetett hibát kellett korrigálnunk az utóbbi években. Az ADI SIMD Harghita kezdetben gyenge működése, a számos kivitelezési hiba, vagy a 2020-ban felelőtlenül elkészített tenderfüzet rendbetétele és javítása sok munkát, időt és pénzt vettek igénybe. Szintén óriási veszteséget okozott a 2016-os év végi kifizetések dokumentumai, amelyek felelőtlenül nem lettek aláírva, és amelyeket utólag már csak hitelből lehetett rendezni, növelve a megye eladósodottságát – a tevékenységet ezekben az években az illetékes alelnök koordinálta.

Miért nem működött az átadott remetei hulladéklerakó? – több ok is hátráltatta a haladást!

Romániában megváltozott a közbeszerzési törvény, ami az ilyen jellegű koncessziós szerződéseket szabályozza. Az új törvényt meghozták, de a működési normái késtek. Amikor meglett a végrehajtási utasítás, akkor a mennyiségekkel kapcsolatos normákra kellett várnunk. Romániában négy megye van, amely kiírta a közbeszerzést az eredeti projektadatok szerint, és a vállalkozások csődbe mentek, illetve pereskedések folynak, mert irreális szemétmennyiség-adatokkal számoltak. Mi jeleztük, a minisztérium nem akart tudomást venni róla, amíg minden konferencián nem azt hallották, kérik az engedélyt, hogy reális számokkal dolgozhassanak.

A lerakót évi 100 ezer tonna hulladék feldolgozására tervezték, ami magában foglalja a hulladék válogatását és a komposztáló sor működését, és az újra nem hasznosítható hulladék kezelését.

Amikor 2021 januárjában a Gyergyóremetei Integrált Hulladékgazdálkodási Központ dokumentációját a SEAP honlapjáról visszavonták, az észrevételek áttekintését követően megkezdődött a dokumentáció frissítése. Mivel a csíkszentsimoni válogatóállomás nem szerepelt a pályázati dokumentációban, mint ingatlan, elkezdtük az ingatlan átvételét a Megyei Tanácshoz, hogy a következő közbeszerzési eljárás során Hargita Megye Tanácsának közvagyonaként szerepelhessen.

Elkészítettük a hulladékgazdálkodási rendszer költségelemzését, külön a gyergyóremetei Hulladékkezelő Központra, külön a gyűjtésre és a szállításra. Ezekből a számításokból meg tudtuk becsülni a hulladékgazdálkodási rendszer költségeit.

A megyei önkormányzat 2020 decemberében kiírta az első közbeszerzést a remetei hulladéklerakó működtetésére, de egy potenciális jelentkező cég óvást nyújtott be, hogy állítsák le a közbeszerzést, mert a tenderfüzet tartalma nem felelt meg nekik. A tanács a fejlesztési társulás javára döntött, elutasította a cég kérdését, de újabb bürokratikus akadály került a hulladékgazdálkodási ADI elé. Incze Csongor megyemenedzserünk, aki 2021 elején került elnökként az ADI-hoz le kellett állítsa a közbeszerzést, a cég által felvetett problémákat nagyjából egy hónap alatt sikerült megoldani. Így sikerült harmadjára is elindítani a közbeszerzést a remetei lerakó működtetésére 2023-ban.

Rengeteg adminisztratív kihívás és újratervezés, újrakezdés, de végül – üzembe helyezték a remetei hulladéklerakót

Nyolc évre kapott megbízást két Hargita – a csíkszeredai Eco-Csík, a székelyudvarhelyi RDE Harghita és egy Bihar megyei cég, a nagyváradi Eco Bihor alkotta társulás az üzemeltetésre, most következik a megyében keletkező hulladék begyűjtésére és szállítására vonatkozó szerződéshez szükséges licit kiírása. A lerakó teljes Hargita megyét kiszolgálja, és más megyéből nem fogad hulladékot.

A gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központtal kapcsolatos dokumentációk elérhetők a következő linken: SEAP (e-licitatie.ro).

Jelenleg Hargita megye 64 ezer tonna hulladékot termel évente. A hulladéklerakó szelektív válogatórendszere 15 200 tonna feldolgozására alkalmas évente, ezt kibővíti a csíkszentsimoni válogató, amely szintén a részét fogja képezni a bázisnak és 5700 tonna feldolgozását tudja évente vállalni. A komposztáló részleg 23 600 tonna komposztot tud kezelni egy év alatt.

Meghirdették a közbeszerzést a hulladékgyűjtés, -szállítás és -átrakás koncesszióba adására Hargita megye egész területére vonatkozóan

„Annyit fizetsz, amennyit eldobsz”, ez az alapelve a Hargita megyében megvalósítandó integrált hulladékgazdálkodási rendszer működésének a hulladékgyűjtésre, szállításra és átrakásra meghirdették a közbeszerzést. Az ajánlatok benyújtásának határideje november 27., a szerződés becsült összértéke 498 377 605 lej áfa nélkül.

A közbeszerzés részletei megtalálhatók az alábbi linken: https://www.e-licitatie.ro/pub/notices/pc-notice/v2/view/100020381, az odaítélés szempontja az ár-érték arány lesz.

A szerződés 96 hónapon át biztosítja a folyamatos szolgáltatást, a hulladék szelektív gyűjtését és szállítását Hargita megyében, a korondi és csíkszeredai átrakó állomások működtetését, az átrakást a gyergyóremetei integrált hulladékkezelő központba, a maroshévízi, gyergyószentmiklósi, balánbányai, korondi, csíkszeredai, székelykeresztúri, szentegyházi és csíkszentsimoni szelektív hulladékgyűjtő központok működését.

A lakosság csak az általa termelt és nem szelektíven gyűjtött mennyiségért fizet, amelyet a járműves gyűjtőrendszerrel mérnek le. Társasházak esetében a teljes összeget a lakótársulásnak számlázzák ki. Városokban külön gyűjtik a papír/karton hulladékot, a műanyag hulladékot, a fémhulladékot, az üveghulladékot és a lebomló hulladékot. A vidéki területeken nem gyűjtik a lebomló hulladékot, és ösztönözni fogják az egyéni komposztálást, erre már korábban több tízezer komposztáló rekeszt osztott ki a megyei tanács.

Minden egyes kukát RFID-rendszerrel látnak el, amely nyomon követi a megye lakosságának hulladéktermelő szokásait, méri a kapu előtt lévő szemétben a nettó hulladék mennyiséget.

Nehéz volt egy szinte pár havonta változó jogszabályi környezetben felépíteni egy jó rendszert. Sajnos a megyék többségében azt láttuk, hogy a cégek miként játszodják ki a megyét, vagy azt, hogy a gyűjtésre nem hívtak le uniós forrást, és mindez nehezítette a legjobbnak vélt útvonal kijelölését.

Magyarán a kormány sokszor elbukott és kereste a kiutat, ebből a kísérletezésből kimaradt Hargita megye, és ez a megye előnyére vált.

Az is igaz, hogy körülbelül másfél éves késés volt a projekt hiányos menedzsmentje miatt, de azt Incze Csongor megyemendzser 2020 végétől igyekezett megoldani, feloldani. Hargita megye lakóit nem érintette hátrányosan, hogy az erőszakos minisztériumi siettetésre nem léptünk, és nem követtük az „ukázt”.

Az EcoCsík és az ugyancsak közösségi tulajdonban lévő AVE cégek tudták végezni a dolgukat, amíg a bürokratikus útvesztőket megléptük. Megyénkben nem volt szemétkrízis, mint az erdélyi nagyvárosok többségében, nem lepte el a szemét az utcákat. De meghoztuk a döntéseket, és ma már van egy jól működő konzorciumunk a remetei lerakóra.

A megvalósítás jó ütemben halad, és amennyiben a cégek is időben elvégzik a vállalt feladatokat akkor még az idén megkezdődhet a gyergyóremetei hulladékkezelő központ üzemeltetése. A célunk, hogy a rendszer beindulását követően minél inkább a szelektív hulladékgyűjtést végezze a lakosság. Azt kívánjuk elérni, hogy minél kevesebb legyen a tárolt hulladék, és minél nagyobb mennyiségben lehessen újrahasznosítani. A környezettudatosság jegyében folytatjuk tovább, hiszen egy Zöld Hargita megyéért dolgozunk!