Vadkárok és ember életek a LIFE program félidős jelentésében
A Régiók Bizottságának Környezetvédelem, éghajlatváltozás, energiaügy (ENVE) szakbizottsági ülésén a LIFE program félidős jelentését vitatták meg csütörtökön, december 1-én Brüsszelben. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és a RéB tagja több módosító javaslatot megfogalmazott a jelentés kapcsán, amelynek alapját a lakosoktól érkezett meglátások, javaslatok képezik, miután Borboly Csaba levélben fordult a vadásztársulatokhoz, mezőgazdászokhoz, helyi képviselőkhöz, illetve állatorvosokhoz. A LIFE program révén az Európai Unió támogatja a környezet és a természetvédelmi projekteket. A program több mint ezer természet- és biodiverzitás-védelmi projektet társfinanszírozott, amelynek során több mint 1,5 milliárd eurót biztosított közvetlenül, és 2,7 milliárd euró mobilizálását tette lehetővé más forrásokból (http://ec.europa.eu/environment/basics/natural-capital/life/index_hu.htm).
A Régiók Bizottsága az említett program célkitűzéseiben kötelező érvényű javaslatot tett az Európai Bizottság felé – aki a kérdés körben a végső döntéshozó – az emberi biztonság, az élet és a tulajdon védelmének garantálására. A dokumentum már tartalmazza a megyeelnök által előterjesztett javaslatok egy részét, amelyet az októberi ülésen mutatott be Svédországban. Ebben hangsúlyozza, hogy a medvék és vadak által okozott károk sikertelen kezelésének egyik legfőbb oka az érintett felek közötti egyet nem értés, ezért specifikus intézkedésekre lenne szükség az állatvédelmi aktivisták, a vadászszervezetek, a többi állampolgár, illetve valamennyi érdekelt fél közötti konszenzus kialakítása érdekében. – Mindenki számára egyértelmű, ami a környezetvédelmi projektek eredményességét illeti, hogy sok kivánní valót hagy maga után. Tömérdek mennyiségű összegekkel támogatnak olyan projekteket, amelyek valójában semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni. Ennek ellenőrzése végett javasoltam, hogy új kvalitatív és kvantitatív környezeti, társadalmi és gazdasági mutatókkal mérjék a LIFE sikerességét, ezeket egyszerűsítsék, mivel számos mutató nem értékelhető hitelesen a projektek időkeretén belül – fejtette ki Borboly Csaba.
A mai szakbizottsági ülésen a RéB tagja felhívta a figyelmet a vadon élő állatállomány azon egyedeire, amelyek veszélyt jelentenek nem csak az emberi tulajdonra, hanem az emberi életre egyaránt. Javasolta a hegyvidék esetében kiutalt támogatások normatív alapú elosztását az állatvilág eredeti természeti környezetükben való megtartása céljából. Ugyanakkor javasolta olyan projekt támogatását, amely az állat és ember együttélésének jellegzetességeit és alakulását tudományos módszerekkel vizsgálja. A megyeelnök mindezek mellett fontosnak tartja kihasználni a technikai fejlődés biztosította lehetőségeket is, hiszen a vadon élő állatok egyre jobban kiszorulnak eredeti élőhelyükről, ennek függvényében pedig olyan innovatív, válságkezelő intézkedések fejlesztését és integrált alkalmazását javasolta, amelynek célja az állatok eredeti élőhelyükön való megtartása. Mindezek mellett felszólalásában kitért arra, hogy a barnamedve a szigorúan védett fajok közé tartozik az Európai Unió területén, Romániában azonban sokkal nagyobb létszámban vannak jelen, az állomány több mint 40%-a itt él, az utóbbi évtizedekben számuk jelentősen növekedett. A Vízügyi, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium adatai szerint 2014-ben közel 6 200 medve élt Romániában, azonban a vadásztársulatok ennél jóval többre, 10 060-ra becsülik. Hargita megyében – az ország állományához viszonyítva – meglehetősen sok medve él. a Hargita megyében élő medvepopuláció jóval az európai átlag fölött van, helyi szinten a vadkárok száma évről évre növekszik, elnehezítve a helyi gazdák életét, illetve az emberi sérülések gyakorisága aggasztó mértékeket ölt.
Witold Stepien a jelentés raportőre és az ENVE szakbizottság alelnöke egyetértett Borboly Csaba meglátásaival, amelyre a későbbiekben még visszatérnek és számításba veszik a jövőbeni szakbizottsági ülések során. A lengyel, Lodzkie régió képviselője szerint a jelenlegi dokumentum egy eszköz az ember és természet közötti egyensúly megteremtésére.
Herve Martin az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának LIFE-Környezet és őkoinnovációs csoportjának vezetője elmondása szerint december 7-én döntenek az EB-ben a program további sorsáról. Értékelőjében elmondta, hogy a RéB foglalkozása a témakörrel jó irányba halad és amennyiben a folytatásról döntenek a jelentés tartalmát alapul veszik a bizottság ez irányú döntéseihez.
A csütörtöki szakbizottsági ülésen Borboly Csaba RéB tag öt módosító javaslatot terjesztett elő, ebből hármat fogadtak el. Külön megköszönve a Szilos társulatnak, a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesületnek, a Nagyküküllő Vadász-Horgász Egyesületnek, valamint mindazon személyeknek, akik a Life programról folytatott konzultáció során véleményüket kifejtették, biztosítja a téma iránt érdeklődőket, hogy a most meg nem szavazott javaslatokat újra előterjeszti a januári plenáris ülésen, folytatva a közös munkát.
– Meggyőződésem, hogy a mai nappal kezdődően elindult egy nemzetközi együttműködés, ami a medvék és vadak által okozott károk problémájának kezelését illeti. Továbbra is várom a véleményeket annak érdekében, hogy megelőzzük az ember és környezete közötti egyensúly felbomlásának beláthatatlan következményeit – tette hozzá Borboly Csaba.
Borboly Csaba Régiók Bizottságában kifejtett tevékenységéről, előző módosító javaslatairól, valamint ezek utóéletéről az alábbi linken olvashatnak többet:
http://www.borbolycsaba.ro/tevekenyseg/regiok-bizottsaga/
Csíkszereda, 2016. december 1.