Vagyonnyilatkozosdi

A közszférában dolgozók vagyoni helyzetének nyilvánosságáról szóló jogszabállyal Románia túllőtt a célon. Bizonyítani akarta buzgóságát az átláthatóság iránt, és ezzel ahogy mondani szokás a fürdővízzel az újszülöttett is kiöntötte.

E jogszabályi túlkapás visszametszéséről szól a mostani Alkotmánybírósági határozat, amely a törvény lényegi rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősíti. Nem vagyok jogász, nem tisztem jogi fejtegetésekbe bocsátkozni, de az számomra is kiütötte a biztosítékot, amikor 6-8-10 millió lejes, tehát 2-300 eurós fizetéssel rendelkező köztisztviselőket vagyonnyilatkozattételre kötelezték. Én úgy gondolom, hogy ismerve a romániai közalkalmazotti fizetéseket, az embernek van egy olyan joga is, hogy úgymond ne tárja ország-világ elé azt a nyomorúságos javadalamzást, amiben részesedik. Véleményem szerint súlyos diszkrimináció a közszférában dolgozókkal szemben, hogy a magánszférában dolgozóktól eltérően ők ország-világ elé kell tárjanak olyan információkat, amely alapvetően a magánszféra intimitásába tartozik. A polgári demokráciákban a jövedelmi, vagyoni viszonyok a legféltettebb magántitkok közé tartoznak. Gondoljunk csak a banktitokra. De a román törvények ettől megfosztják a közalkalmazottakat kitévő őket annak, hogy bűnözők interneten böngészve nézzenek ki maguknak betörési célpontot, illetve hogy mondjuk férjhezmenetel/nősülés előtt lányok és fiúk káderezhessék le kiszemeltjük vagyoni helyzetét.

Ha jól belegondolunk, orwelli világ van kialakulóban, és jó, hogy a román alkotmánybíróság is felébredt, és megpróbál ennek a folyamatnak gátat szabni.

 Természetesen amikor ezen sorokat írom, nem magamra gondolok. Választott, vezető politikusoknál, akiknek kezében van komoly döntési jog, akik adófizetői pénzekről rendelkeznek, véleményem szerint is helye van a vagyoni helyzet átláthatóságának. Ezért én függetlenül attól, hogy mi lesz az ANI-s törvény sorsa, vagyoni helyzetemet a továbbiakban is nyilvánosság elé fogom tárni, ahogy tettem eddig is.