Válasz egy mogorvább bejegyzésre
Kedves Egyed Ufó Zoltán!
Hozzászólásomra volt egy jó hangulatú válaszod, és utána született egy mogorvább. Nem elemezgetném hosszasan egyiket sem, ez az álláspontod, tudomásul veszem, de azért egy kérdésem lenne: a másodikban, a mogorvábban, annak is a negyedik bekezdésében miért írod az alábbiakat, amikor mindketten tudjuk, hogy nem igaz, ugyanis múlt év tavaszán te olyan munkát végeztél, olyanhoz volt gyomrod, amelynél politikailag alárendeltebbet el sem lehet képzelni.
„Negyedik: engedd meg, hogy tovább higgyem, hogy független újságírónak lenni jobb, mint politikailag alárendelt újságírónak. Persze, megértem a kollégákat, és nem ítélem el őket, pont azt írtam az anyagban, hogy örülök, hogy ők léteznek, mert én nem bírnám azt a munkát.” (Részlet a mogorva facebook-bejegyzésedből.)
A felavattam.ro honlapon megtalálható az a fénykép, amelyben a névjegyed benne maradt (néha még a profik is tévednek – http://felavattam.files.
Ám nem ez történt.
Az alábbi bejegyzésben szereplő lufieregetést már nehéz lenne letagadni. Fényképfelvételek és egyebek igazolják, hogy az akkori lufieregetést vagy te magad, vagy egy hasonmásod végezte. Ha a hasonmásod végezte, elnézést kérek, de szerintem ez nehezen képzelhető el, tehát minden bizonnyal részese voltál az egész akciónak. Megjegyzem, a lufik eregetése után fél órával a fotók már a felavattam.ro honlapon landoltak. Tehát a képlet ekkor lett világos számomra. A fotóban benne maradt névjegyet látva még azt gondoltam, hogy valaki rád akarja terelni a figyelmet, tehát meg voltam győződve arról, hogy nem te csinálod, de tévedtem. Hiába, na, ilyen hiszékeny vagyok, de a lufizásod után már egyértelművé vált a helyzet.
Mint tudjuk, a felavattam.ro honlap volt az EMNP múlt évi választási kampányában az egyik ellenem indított lejárató kampány egyik eszköze, sok tízezer euróból megvalósított, az egész megyét akár naponta többször is végigplakátolni képes csapatokkal, és ebben a kampányban neked komoly szereped volt. A kérdés az, hogy ennek ellenére miért állítod azt, amit állítasz, sértegetve a székelyföldi újságírókat, akik közül soha senki nem adta eddig tollát, fényképezőgépét ahhoz, amire te kapható voltál múlt év tavaszán.
Ami a konkrét ügyet illeti, a politikai megrendelők kilétére nagyon hamar fény derült, és ezzel az egész kipukkadt. Itt megálltam, nem akartam további leleplezésekbe belemenni.
Látom, a mai napig gyártod a honlapot, lelked rajta, téged minősít.
Ettől függetlenül természetesen nagy élvezettel olvasnám én és még sokan mások, mondjuk, mindazon újságírók, akiket lebértollnokoztál a mogorva bejegyzésedben is, hogy miként volt ez a történet valójában. És az a bér, amit kaptál érte? Ahogy írtam, te nem vagy pártpolitkus, tehát neked nincs kötelességed bevallani, de bár annyit írjál, hogy anyagilag azért, ugye, megérte/megéri?
Ami pedig a bejegyzésem apropóját adja, eszembe jutott, hogy miért is van az, hogy bármi bárhol a megyében történik, akkor ripsz-ropsz, a megyei tanács elnökének címeznek nyílt leveleket, nekem kell a sajtó kérdéseire válaszolnom, és mindenről mindent kell tudnom, naprakészen. A megyében elég probléma és baj van. Lopják a fát, gondok vannak egyes beruházásokkal, környezetvédelmi károkozások vannak, viták vannak. Az államigazgatási szervek nem úgy járnak el a polgárokkal, ahogyan ez illendő volna, van, akinek a tejpénzét nem fizetik ki, és a megyei tanács elnökéhez fordul, hogy oldja meg a helyzetet stb.
Azt gondolom, hogy ezt a munkát meg kellene osztani. Jó lenne, ha az ellenőrzésekbe, számonkérésekbe, problémák megoldásába be lennének vonva olyan szervezetek is, amelyek nem részei az államigazgatásnak, és ezek a civilszervezetek. Tehát aki komolyan gondolja az állampolgári érdekvédelmet, és nem csak úgy per hecc akciózik, annak a civilszervezetnek a jövő évi költségvetésben javasolni fogok egy pályázati kiírást, mert több szem többet lát, és sem a politika, sem az államigazgatás nem hordja a zsebében a bölcsek kövét. Tehát ha lesz rá fogadókészség, e téren jövő évben pozitív irányba indulhatunk el. E felvetésemre várom a visszajelzéseket, javaslatokat.
Csaba, unom ezeket a buta óvodás trükköket. Egyszer azon lovagoltok, hogy a homoródi tiltakozáson az egyik tüntetőnek szekus dossziéja van, azért, hogy lejárassátok a tiltakozó akciót. Aztán megpróbáljátok lejáratni az üggyel foglalkozó újságírókat, ilyen butaságokkal, hogy bezzeg lebértollnokozta a kollégáit (miközben te bértollnokozod le őket, én csak annyit mondtam, hogy függetlennek lenni jobb). Az következik, hogy a homoródfürdőiek kiválasszanak kérésedre 4-5 képviselőt, akiket ti aztán vagy megzsaroljatok, vagy megfenyegessetek, vagy lejárassatok, vagy addig zaklassatok, míg már nem bírják? Az aljasságnak is van határa, Csaba!
Kíváncsiságodra elmondom, az elmúlt öt évben nem vállaltam el olyan munkát, aminél a megrendelő a tartalomba beleszólt, hogy ezt meg kell írni feltétlenül, vagy azt nem szabad megírni. Szerencsém volt, hogy meg tudtam élni anélkül is, hogy ilyen melókat bevállaljak. Egyik munkámat sem bánom, és nem is szégyellem.
Azt most nem mesélem el, hogy milyen volt, mikor felrendeltek a rendőrség kriminalisztika osztályára, megkérdezni, hogy hogyan merek viccelődni Borboly Csabával, és mikor rákérdeztem, hogy miről szól az ügy, akkor kiderült, hogy a behívatásom alaptalan, és ezt nem is titkolják. Majd leírom egyszer, mikor már nem leszel a politikai pályán. Nem hiszem, hogy a mi kettőnk közös múltja a legfontosabb téma most a megyében. Szerintem sokkal fontosabb téma a vízierőművek kérdése, sajnos, látom, hogy nem akarsz arról beszélni, nincsenek érveid, és elmész ilyen buta személyes támadásokba. Kár.
Gratulálok a tényfeltáró pályázat mai meghirdetéséhez!
Isten áldjon meg, Csaba!