Itt az idő, hogy Csíkban is a miénk legyen az energia
Románia már elindult ezen az úton, Hargita megye pedig nem maradhat le
Mi az energiaközösség, és miért fontos mindannyiunknak?
Képzeljük el, hogy egy falu vagy városrész lakói közösen tulajdonolnak napelemeket egy iskola, egy közösségi ház vagy egy önkormányzati épület tetején. A megtermelt villamos energiát a közösség tagjai használják fel és osztják meg egymás között, a közösen meghatározott szabályok és a hatályos jogszabályok alapján.
Amikor a helyi termelés nem fedezi a teljes fogyasztást, a hiányzó energiamennyiséget továbbra is az országos hálózatból biztosítják. Ha pedig többlet keletkezik, azt a közösség az érvényes szabályok szerint értékesítheti vagy más módon hasznosíthatja.
Ez az energiaközösség: olyan szerveződési forma, amelyben a lakosok, az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek közösen termelhetnek, fogyaszthatnak, tárolhatnak és értékesíthetnek energiát. A rendszer helyi, megújuló energiát, kiszámíthatóbb költségeket és nagyobb közösségi önállóságot teremthet.
Mindez már nem elméleti lehetőség. A román Országos Energiaszabályozó Hatóság, az ANRE 2026-ban elfogadta az energiaközösségek működési és bejegyzési keretét. A szükséges szabályzatok, tájékoztatók és dokumentumok megtalálhatók az ANRE energiaközösségekkel foglalkozó hivatalos oldalán.
2026 augusztusában a Szeben megyei Micăsasa lett Románia első, ANRE által hivatalosan bejegyzett energiaközössége.
Az első romániai példa bizonyítja, hogy ez vidéken is működhet
A Micăsasa községben megvalósuló kezdeményezés 2025 tavaszán indult. A településen akkor már több mint negyven háztartás rendelkezett napelemekkel. Innen született meg az ötlet, hogy a helyi lakosokat, vállalkozásokat és az önkormányzatot egy közös szervezetbe kapcsolják össze, amely összehangolhatja az energiatermelést és a fogyasztást.
A projektet egy szebeni energetikai vállalat közreműködésével dolgozták ki. 2026 augusztusában a közösségnek már húsz integrált tagja volt, a működéshez szükséges műszaki infrastruktúra pedig elkészült. A következő cél kétszáz egység bevonása volt az év végéig.
A projekt indulásáról és a helyiek első tapasztalatairól a Micăsasa energiaközösségét bemutató korábbi riportban lehet részletesebben olvasni.
Az ANRE által meghatározott rendszerben a helyben megtermelt energiát a közösség tagjai között osztják el. Amennyiben a közösségi termelés nem fedezi a fogyasztást, a különbséget a tag hagyományos áramszolgáltatója biztosítja. A közösség, az elosztóhálózat üzemeltetője és a fő szolgáltató közötti kapcsolatot többoldalú megállapodás szabályozza. A modell működéséről ebben az összefoglalóban is olvashatunk.
Micăsasa példája azt mutatja, hogy egy energiaközösség létrehozásához nem feltétlenül kell nagyváros vagy óriási beruházás. Elsősorban egy elkötelezett helyi csoportra, egy életképes első projektre és a jogi, műszaki, illetve adminisztratív lépések következetes végigvitelére van szükség.
Ez a modell Csík térségében is alkalmazható.
Egy nagyvárosi példa, amelyből sokat tanulhatunk
Brüsszelben tíz helyi lakos – többségük az energiaágazatban dolgozó szakember – 2021-ben alapította meg a Brupower nevű energiaközösséget. Azért fogtak össze, mert úgy látták, hogy a városban kevés olyan energetikai kezdeményezés működik, amelyet maguk a polgárok irányítanak.
A Brupowert 2024-ben hivatalosan is polgári energiaközösségként ismerték el. 2026 augusztusára már ötszáz taggal, három működő projekttel és hét építés alatt álló beruházással rendelkezett.
A szövetkezet brüsszeli épületek tetejére telepít napelemeket, a megtermelt energiát pedig lakosok, önkormányzatok, kisvállalkozások és civil szervezetek között osztja meg.
Az első projektet a hajléktalan és kiszolgáltatott embereket segítő DoucheFLUX szervezettel közösen valósították meg. A kezdeményezés így nemcsak pénzügyi és környezetvédelmi, hanem közvetlen társadalmi hasznot is teremtett.
A Brupower tapasztalatait az Európai Bizottság jógyakorlatokat bemutató jelentése, valamint az Energiaközösségek Európai Platformja is részletesen ismerteti.
A Brupower által megtermelt villamos energia alapára kilowattóránként 11 eurócent. A hálózati díjakkal és az adókkal együtt a teljes ár kilowattóránként 29 eurócent, amely a nagy szolgáltatók ajánlataihoz képest is versenyképes. A szövetkezet az árképzést a hivatalos díjszabási oldalán mutatja be.
Aki csatlakozik, egy 50 euró értékű szövetkezeti részjegy megvásárlásával a Brupower résztulajdonosává válhat. A szövetkezetről és a csatlakozás feltételeiről a Brupower honlapján, valamint a leendő tagoknak szóló oldalon található további tájékoztatás.
A spanyol példa megmutatja, hová vezethet ez az út
Ha látni szeretnénk, milyen nagyra nőhet egy polgári energiaközösség, a Som Energia az egyik legjobb európai példa.
A szövetkezetet 2010 decemberében 157 ember alapította. 2026-ra már több mint 87 ezer magánszemély és szervezet tartozott a tagjai közé, a villamosenergia-szerződések száma pedig meghaladta a 119 ezret Spanyolországban.
A csatlakozáshoz száz euró értékű tagi hozzájárulás szükséges. Ez a szövetkezetből való kilépéskor – az alapszabályban meghatározott feltételek mellett – visszaigényelhető. A döntéseket demokratikusan hozzák meg: minden tag egyetlen szavazattal rendelkezik, függetlenül attól, hogy mekkora összeget fektetett be.
A Som Energia dokumentált modellje azt is lehetővé tette, hogy az ötszáz lakosnál kisebb települések a szokásos belépési hozzájárulás megfizetése nélkül köthessenek szerződést. Ez különösen fontos példa Hargita megye kis falvai és községei számára.
A kezdeményezésről a Sustainable Energy Youth Network, a WaypointSur és a Transformative Cities oldalán olvashatunk részletesebben.
Flandria bizonyítéka: hogyan válhat naggyá egy közösségi ötlet?
A belgiumi Ecopower szövetkezet 1991-ben alakult, és mára mintegy 67 ezer tagot számlál. A tagok közösen birtokolnak szélturbinákat, napelemes rendszereket, egy vízerőművet és távfűtési infrastruktúrát.
A szövetkezet tagjai közösen mintegy 60 millió eurót fektettek be megújulóenergia-projektekbe. A beruházások évente hozzávetőleg 61 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzik meg.
Az Ecopower példája megmutatja, hogyan válhat egy kis helyi kezdeményezésből több évtized alatt jelentős és tartós közösségi vagyon. A szövetkezet adatai és projektjei az Energiaközösségek Európai Platformján is megtekinthetők.
Mit tanulhat mindebből Csík térsége?
| Modell | Hol működik? | Mit tanulhatunk belőle? |
|---|---|---|
| Közösségi energiatermelés egy vidéki községben | Micăsasa, Szeben megye | Egy kisebb helyi alapítói csoport is elindíthatja a kezdeményezést, amely fokozatosan bővíthető |
| Városi tetőkre telepített napelemes rendszerek | Brupower, Brüsszel | Az első beruházások önkormányzati, szociális vagy közösségi épületeken valósulhatnak meg |
| Nagy taglétszámú energiaszövetkezet | Som Energia, Spanyolország | A kis települések és a kiszolgáltatottabb lakosok számára csökkenthetők a csatlakozás akadályai |
| Hosszú távú közösségi fejlődés | Ecopower, Belgium | Következetes munkával egy kis kezdeményezésből jelentős közösségi energiavagyon épülhet fel |
Hogyan kezdődhetne el mindez Csíkban?
- Létre kell hozni egy helyi alapítói csoportot. Első lépésként össze kell hívni az érdeklődő önkormányzatokat, helyi vállalkozókat, civil szervezeteket, energetikai szakembereket és lakosokat.
- Ki kell választani a megfelelő jogi és irányítási formát. Az energiaközösségnek törvényesen bejegyzett szervezeten keresztül kell működnie. Ez – a vonatkozó feltételek teljesülése esetén – lehet például egyesület vagy szövetkezet. A pontos jogi formát és az alapítás követelményeit szakmailag ellenőrizni kell, összhangban az ANRE eljárásával.
- Meg kell határozni az első megvalósítható projektet. Fel kell mérni az iskolák, közösségi házak és önkormányzati épületek tetőfelületeit, az épületek fogyasztását, a helyi hálózat kapacitását, a már működő napelemes rendszereket és az okosmérők elérhetőségét. Az első projekt legyen egyszerű, gazdaságosan működtethető és később bővíthető.
- El kell végezni a bejegyzést és meg kell kötni a szükséges szerződéseket. A közösséget be kell jegyezni az energiaközösségek országos nyilvántartásába. Ezt követően rendezni kell a közösség és a tagok közötti szerződéseket, a fő szolgáltatóval való kapcsolatot, valamint az elosztóhálózat üzemeltetőjével kötendő többoldalú megállapodást. Az ANRE öt lépésből álló bejegyzési útmutatót is közzétett.
- Fokozatosan bővíteni kell a kezdeményezést. Az első kísérleti projekt elindítása után további háztartások, vállalkozások és középületek kapcsolódhatnak be. Idővel egy teljes falu, város vagy akár egy egész kistérség is részt vehet a közösségben.
Miért nem várhatunk tovább?
Romániában és Európa más részein több közösség már elindult ezen az úton. Az energiát nem csupán havi számlaként kezelik, hanem olyan helyi erőforrásként, amelyet közösen lehet megtermelni és működtetni.
Az energia ma már nemcsak fogyasztást jelent. Önállóságot, kiszámíthatóságot és döntési lehetőséget is ad. Minél több energiát termelünk és használunk fel helyben, annál kevésbé függünk a nagy szolgáltatóktól és a hirtelen piaci áringadozásoktól.
Ha most lépünk, Csík térsége Hargita megye energiaközösségi mintaprojektjévé válhat, amelyet később más települések és térségek is átvehetnek.