A Csipkerózsikáknak fel kell ébredniük!
Napjainkban sokakat foglalkoztat az autonómia kérdése, és lehet is vitatkozni arról, hogy kinek szebb, vastagabb és ütősebb az autonómiakoncepciója, de ha a szakiskoláink nem nyújtanak jó képzettséget, szakmát, és középiskoláinkban a gyerekek többsége sikertelenül érettségizik a tizenkettedik osztály végén, akkor mi az ő jövőjüket lopjuk el, és azt az autonómiát is, amit maguknak meg akarnak, meg szeretnének teremteni. Ilyen helyzetben nem itthon fognak alkotni, jövőt teremteni maguknak. Aki jó szakmunkásként dolgozhatna egy jó fizetésért és közössége fejlesztéséért, az valószínűleg kényszerérettségizettként vagy elbukott érettségivel fog segédmunkát végezni külföldön. A szomorú pedig az, hogy a közéleti szereplők közül Hargita Megye Tanácsán kívül csak az egyházak aktívak e téren, miközben a városok és más szereplők csipkerózsikáztak. Pedig az egyik legfontosabb közös cél ez kellene legyen, hogy itthon teremtsünk biztos jövőt a fiataljainknak.
A szakoktatás nagyon összetett és persze fontos terület. Országszerte és főként megyeszerte nagyon sok finanszírozási és miniszteri rendeleti szintű módosításra is szükség lehet az előrelépés érdekében, ezért a sündisznó-politika itt nem bizonyulhat jó módszernek. Partnerségekre van szükség, együtt kell dolgozni a minisztériummal, a szakmai kamarákkal, és támaszkodni kell mindazokra, akiktől segítséget várhatunk, kaphatunk – ilyenek például a magyar kormányzati szervek. Emellett pedig lehetőséget kell teremteni a nagyon jól mozgó egyházi szervezeteknek, hogy még nagyobb teret nyerjenek, hiszen nekik jó kapcsolataik vannak Nyugaton, és ezek azok, amelyeknek van szavuk és hitelük egy nyugati befektető előtt is. Az ok-okozati összefüggések elvét követve, ha egy szakiskola egyházi felügyelet mellett működik, az nagyobb garancia egy befektetőnek, hogy ott komoly munka folyik, mint ha állami fenntartásban lenne. Tehát ilyen szemléletváltásra is szükség lenne. Össze kell hangolni a meglévő kezdeményezéseket az oktatási rendszerrel, például ha a Caritas agrártéren is tevékenykedik, akkor kell hogy legyen egy párbeszéd, közös munka az agrárszakoktatással és így tovább.
Sokak nézték végig, hogy hatáskör nélkül mennyit küszködünk a szakiskolák anyagi és humánfeltételeinek biztosításán, javításán megyei tanácsként, miközben itt a városok szerepe lenne a meghatározó. Sajnos e téren mind a négy municípium Csipkerózsika álmát aludta az elmúlt években, de remélem, hogy ha elhatározásom sikerrel jár, összefogással változtatni tudunk ezen.
