A demokrácia egy rendetlen, gyakran határozatlan, gyakran gyenge, lassan reagáló, könnyen stagnáló, propagandára hajlamos, általában korrupt kormányforma, de történetesen még mindig ez a legjobb, amit eddig ki tudtunk találni.
A legtöbb ember úgy vélekedik, hogy a demokrácia egy egyedülállóan igazságos kormányzati forma, amelyben az embereknek joguk van egyenlően részesedni a politikai hatalomból, és hisznek abban, hogy a politikai részvétel jót tesz nekünk: megerősít minket, segít elérni azt, amit akarunk és úgy általában okosabbá, erkölcsösebbé és empatikusabbá tesz bennünket. A demokrácia tehát nem egyetlen ember uralmán alapuló diktatúra vagy autokrácia, még csak nem is a „többség uralma,” ha ez azt jelenti, hogy a kisebbségek érdekei teljes mértékben figyelmen kívül maradnak. A demokrácia, elméletben az összes ember nevében történő kormányzás.
A demokrácia hanyatlásának egyik fő oka a választási részvétel arányának csökkenése, ami az állampolgárok érdeklődésének és aktivitásának hiányát feltételezi. Az emberek politika iránti közönye egyre inkább növekedni látszik, illetve ma már kevesebbszer hajlandóak előnyben részesíteni a közjót a saját érdekekkel szemben.
Egyes tanulmányok azt bizonyítják azonban, hogy a részvétel más formái egyre erősödnek, mint például a civil kezdeményezések, amelyek szintúgy nélkülözhetetlenek a demokrácia hatékony működéséhez, mint a szavazatok. Ennek jó példája a megyénkben is tapasztalható, például a Hargita Megye Tanácsa által, első alkalommal elindított részvételi költségvetés programot nagy érdeklődés övezte. Számos jó civil kezdeményezés érkezett hozzánk, és bízunk benne, hogy a jövőben minden nagyszerű ötlet megvalósításra kerül a segítségünkkel vagy anélkül.
A demokrácia elképzelése igencsak problematikus, és ennek a ténynek az egyik legjellemzőbb megnyilvánulását a népuralom első nagy kritikusa, Alexis de Tocqueville már a 19. század elején megfogalmazta és „a többség zsarnokságaként” említette. A fogalom a demokráciának azt a gyengeségét érzékelteti, hogy a demokratikus többség elnyomhatja a kisebbséget. A képviseleti demokráciában például a kisebbségek gyakran nem tudnak megjelenni a választási rendszeren keresztül. Egy adott kisebbség gyakran nem elég népes a képviseleti küszöb eléréséhez, vagy ha számuk alapján képviselve vannak a törvényhozásban, akkor is kisebbségben maradnak, és nem tudnak elegendő szavazatot összegyűjteni a többségi képviselők ellenében.
Ahogy Tocqueville fogalmazott: „a többség zsarnoksága semmivel sem különb a hagyományos despotizmusnál.” Ha a többség uralma nem párosul olyan garanciákkal, amelyek elismerik az emberi jogok védelmét mindenki számára, akkor az a kisebbségek számára ártalmas döntéseket eredményez.
Védeni kell mind a többség, mind a kisebbségek alapvető érdekeit a demokratikus rendszerekben, amit az emberi jogi elvek hatékony jogi eszközökkel biztosított betartásával lehet garantálni, függetlenül a többség akaratától.
Kérem, osszák meg ezt a bejegyzést, amennyiben Önök is egyetértenek abban, hogy védeni kell a többség és a kisebbség alapvető érdekeit egyaránt egy demokratikus országban!
A témában bővebben a következő linken olvashatnak: https://www.metazin.hu/index.php/item/4282-antidemokratikus-demokratizmus
