Átadták a 2019-es Orbán Balázs-díjakat

A Kovászna, Hargita és Maros megye által 2011-ben alapított elismerést a régiót egységes egészként leíró Orbán Balázs után nevezték el, átadása a Székelyföld Napok kiemelt eseményének számít. Ebben az évben az elismeréseket Sepsiszentgyörgyön adták át, az ünnepségre csütörtök este a Fidelitas Szállóban került sor.

Az idei díjakat olyan személyiségek kapják, akik fáradhatatlan tevékenységük révén, Orbán Balázs szellemi hagyatékához hűen, konok kitartással gyűjtik össze Székelyföld értékeit, dokumentálják és népszerűsítik természeti kincseinket, hírét viszik kulturális örökségünknek, a köz javára és szolgálatára fordítva. Nemcsak a múlt értékei iránt érdeklődnek, hanem megörökítik a jelen eredményeit, sajátos rajzát nyújtva a mai Székelyföldnek.

2019-ben Kovászna megyéből Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró, Hargita megyéből Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a szejkefürdői Mini Erdélypark megálmodója és kivitelezője, Maros megyéből dr. Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át a rangos elismerést.

Hiszünk az összetartozó Székelyföldben

Orbán Balázs feltétel nélküli rajongásában tökéletesnek látta ezt a vidéket. Nyilván elfogult volt, de a tisztánlátását nem zavarta meg ez az érzelem. Előtte nagyon kevesek gondolkoztak egy, összefüggő, összetartozó Székelyföldben” – fogalmazott köszöntőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki rámutatott, idő kellett ahhoz, hogy mindenki számára világossá váljon: Székelyföld lényegében sajátos entitás, bár kétségtelen, hogy köldökzsinór köti a magyar nemzet egészéhez. „Orbán Balázs bölcsességét nehéz körülmények közt, folyamatos ellenszéllel dacolva a saját bőrünkön sajátítottuk el. Viszont azt mi is pontosan tudjuk, hogy az elmúlt ezer évben minden fontos dolog, ami velünk, székelyekkel megtörtént, itthon, Székelyföldön történt meg. Ezért is szeretjük ezt a tájhazát” – hangsúlyozta a háromszéki tanácselnök.

Jutalom, hogy tehettem, szól a régi mondás. Ma, amikor elismerésünket fejezzük ki azok iránt, akik munkájuk, magatartásuk révén az erdélyi magyar közösség kiemelkedő tagjai, nem lehetne szebben összefoglalni tevékenységük lényegét” – mondta Fodor Tamás konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, elismerését és megbecsülését fejezve ki a díjazottaknak.

Példamutató teljesítmény, közösségi elismerés

Az Orbán Balázs-díjat évről évre olyan személyeknek adjuk át, akik szülőföldünk jó hírét viszik, akik erőn felül tesznek ezért a vidékért: az otthonunkért. Barabási Albert László csíki származású fizikus azt mondja, míg a teljesítmény az egyénen múlik, a siker a közösségen. Vagyis a mi feladatunk, a közösség feladata felismerni, kiemelni és elismerni társadalmunk azon tagjait, akik erőn felül teljesítenek. Így visszük jó hírét Székelyföldnek a világban, de ezeket a díjazott személyeket látva mi magunk is egyre büszkébbek lehetünk szülőföldünkre. Amikor elismerünk, díjazunk valakit, tulajdonképpen példaként állítjuk a közösség elé, a következő generáció elé. Így áll ma itt az a három székelyföldi úriember is, akiknek példáját, reméljük, minél többen követik” – mondta köszöntőjében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Orbán Balázs, a ma este kiosztandó díj névadója külföldi útjairól hazatérve úgy látta, hogy Székelyföldért azzal tehet a legtöbbet, ha ezt a vidéket és kultúráját megismerteti az összmagyarsággal és a nagyvilággal. Békés, adatgyűjtő, kutatómunkát végezve szolgálta szülőföldjét – idézte fel beszédében Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, kiemelve, Orbán Balázs példája abban is követendő, hogy türelemmel és békés eszközökkel kell leküzdenünk a ma kihívásait. „A mi nemzedékünk ugyanis nem karddal a kezében vívja a harcát, de küzdelem ez is a javából. A megmaradásért küzdünk, és azt szeretnénk, hogy közösségünk tagjainak itthon tudjunk fejlődést és jövőt biztosítani. Ahhoz, hogy megmaradjunk, az a legfontosabb, hogy megőrizzük egyedi kultúránkat. Ez a közös cél. Nem elég a meglévőt fejleszteni, építenünk kell újakat. Házakat, osztálytermeket, tereket. Házakból otthon, osztálytermekből iskola, terekből udvar viszont akkor lesz, ha közösségünket is építjük. Őrizve értékeinket, hagyományainkat és mindazt, ami miatt büszkék vagyunk arra, hogy székelyek, erdélyi magyarok vagyunk. Erről szól a Székelyföld Napok, közösségépítésről és kultúránk megmutatásáról” – nyomatékosított a Maros megyei tanácselnök.

A szülőföld iránti szeretet kitéphetetlen gyökerei

Az Orbán Balázs-díjat azzal a céllal hoztuk létre, hogy a Székelyföldért folytatott munka, amely egy-egy személy egész életét jelenti, megfelelő elismerésre leljen. Azt a munkát, amelyet értünk végeztek, nekünk kell értékelnünk a legjobban” – vezette fel a díjak átadását Tamás Sándor. Kovászna megyéből Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró, a Háromszék napilap főmunkatársa vehette át az elismerést.

Széles körű írói és ismeretterjesztő munkásságának témaköre: helységeink múltjától és jelenétől háromszéki nagyjainkig, a váraktól a családkutatásokig, a mofettáktól az őslényekig, a borvizektől a harangokig terjed, fogalmaz méltatásában József Álmos helytörténész. „Önzetlen, lelkes, szakmai alapossággal rendelkező élő lexikona megyénknek. Életkora ellenére, ha hívják, ma is megy. Előadói képessége, kommunikációs adottsága, humora, ízes nyelvezete lenyűgözi hallgatóit. Ha tájról, vidékről beszél, annak szeretete árad belőle, ha nagyjainkról, akkor a szakmai alázat sugárzik szavaiból. A pedagógusszakmában is próbára tette magát. Emlékszem, amikor a Mikóban földrajzot, geológiát tanított, barlangászkört szervezett, melynek 1988-ban érettségizett tagjai közül öten választották a földrajz-geológiát leendő szakmájuknak. Kell-e ennél jobb egyéni példamutatás? Kedves Zolti, mindannyiunk Zoli bácsija! Illyés Gyula szavaival mondom: Dolgozz, munkálj tovább. A szép, a jó, a hasznos, / mihelyt elkészül, az élethez áll. Kívánom, egészségben munkálkodj továbbra is szűkebb pátriád hírnevének öregbítésében, s hogy olvasóid, hallgatóid körében a szülőföld szeretetének gyökerei kitéphetetlenül egyre éltetőbbé váljanak” – olvashatjuk a laudációban.

A díj átadását követően Kisgyörgy Zoltán a geológia, geográfia iránti vonzódása kapcsán idézett fel egy-egy villanásnyi történetet, hogyan nevezett el a sepsiszentgyörgyi Debren-patak után egy endemikus csigafajt, a Viviparus debrenit, hogyan szerette volna megírni a föld alatti rétegek meséjét, megjegyezve, a barátok becsaphatnak, de a kövek nem. A 84. életévében járó ismert újságíró úgy fogalmazott, köszöni a díjat, de ígéri, dolgozik tovább, vannak ötletei, hogy miket kellene megírni, például szeretné, ha elkészülne Háromszék monográfiája, de egy földtörténeti kalauzt vagy ipartörténetet is kellene írni.

Őseink üzenetei jövőbe mutatnak

Hargita megye díjazottja Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a szejkefürdői Mini Erdélypark megálmodója és kivitelezője, a székelyföldi rajzfilmgyártás elkötelezettje.

Ritka ma az a magyar ember, aki ne hallott volna a Székelyföldi Legendáriumról. Fazakas Szabolcs épp időben indult útnak, modern kori Orbán Balázsként nyakába véve az utat, hogy felkutassa és megörökítse a székelyföldi legendákat. Sikerének titka nem a külső körülmények, nem a jó széljárás, hanem az ember maga. A pozitív hozzáállás, az elhivatottság, a Székelyföld iránti végtelen szeretet és tisztelet. A Székelyföldi Legendárium zsenialitása abban rejlik, hogy megismerteti és megszeretteti Székelyföldet a felnövő generációkkal, olyan módszerekkel, amiket a leginkább szeretnek a gyerekek. De nem csupán a gyerekeknek szól a Legendárium. A Fazakas Szabolcs által bemutatott mondák és legendák világa nyújtotta misztérium, a csodálatos élmények, a varázslatos táj egyfajta mézeskalács-házikóként hat az idelátogató turistákra. Ez pedig akkora előnyt jelent Székelyföld turisztikai fejlesztésében, amit ma még nem is tudunk felfogni. Szükség van olyan emberekre, akik mernek álmodni, szükség van a Fazakas Szabolcsokra, nekünk pedig felelősségünk van abban, hogy ezeket a székely embereket bátorítsuk és segítsük, mert így lesz Székelyföld erős, életképes és örök!” – írta laudációjában Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Fazakas Szabolcs nagy megtiszteltetésnek tartja a díjat, biztatás az egész csapatnak. Ő maga gyerekkora óta kötődött Orbán Balázshoz és az általa képviselt világhoz. A Legendárium elindításának alapját is a Székelyföld leírása képezte, meggyőződésük, hogy a legendák és mondák őseink üzenetei a múltból és utat mutatnak a jövőnkbe.

A múlt ismeretét új alapokra helyezni

Maros megyéből dr. Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át a rangos elismerést.

(…) maga is székely szék szülötte, erdélyi ember, romániai magyar értelmiségi. Merész ember. Ugyanúgy cselekszik, mint Orbán Balázs: Pál-Antal Sándor a teljes Székelyföld múltjának ismerője, ismertetője, kutatója, múltképünk avatott formázója, alakítója. Kutatási területe valamennyi székely széknek a levéltárakban őrzött népességi és köztörténeti, társadalomtörténeti, helytörténeti, mozgalmi, a hadi és a műszaki haladás adatainak összegyűjtése, értelmezése, narrációvá rendezése, az ember és intézménytörténeti adatok felkeresése, összeszövése. Dr. Pál-Antal Sándor akadémikus tehát kereső-kutató, dokumentumokat fejtegető, hely- és régiótörténész, a székelységtudomány – ha van magyarságtudomány, miért ne lehetne a székelységnek is különálló tudománya? – egyik vezető egyénisége, múltunk kiváló és avatott ismerője. (…) Irányt ad kutatásainknak, és egyben figyelmeztet arra, mekkora adóssággal állunk szemben, mi mindent kell még tisztázni – amennyiben lehetséges – a hiteles dokumentumok segítségével, történészi intuícióval, problémaérzékenységgel. És miért ne, szerencsével” – fogalmazott laudációjában Sebestyén-Spielmann Mihály történész, akinek szavait Csáki Árpád történész olvasta fel.

Meghatódva köszönte meg az elismerést dr. Pál-Antal Sándor történész, aki felidézte: „Bármilyen kérdéssel foglalkoztam, mivel levéltári forrásaim voltak, és ellenőriztem az eddigi adatokat, az volt a megdöbbentő, hogy a múltunkra vonatkozó minden ismeretünket ellenőrizni kell, és új alapokra kell helyezni. Kutatásaimat mindig olyan kérdésekre helyeztem, ahol vagy fehér foltot kellett besatírozni, vagy árnyalni kellett.

A Kovászna Megyei Művelődési Központ meghívására a díjátadón közreműködött Kolcsár József színművész, Máthé Izabella és Kiss Éva Kincső diákok, Szabó Levente és Császár Katalin, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárai.

Sepsiszentgyörgy, 2019. október 17.

55 total views, 1 views today

Hozzászólások
Loading...