Az oktatás a valós munkapiacra kell felkészítse a diákokat
A helyi érintettek és a projektpartnerek bevonásával tartott multiplikációs eseményt és szakmai műhelymunkát a Hargita Megye Tanácsa tagságával és támogatásával működő Hargita Megyéért Egyesület a csíkszeredai megyeházán február 26-án. Az egyesület partnere annak a nemzetközi Erasmus+ projektnek, amely témája a Vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztése a szakoktatásban. A projekt vezetője a magyarországi Herman Ottó Intézet, a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézménye, további partnerek a magyarországi Interrégió Fórum Egyesület és a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért Társulás. A Hargita Megyéért Egyesület által szervezett eseményen bemutatták a projektet, illetve a Hargita megyei szakoktatás helyzetét, jelen volt a Hargita Megyei Tanfelügyelőség képviselője, valamint több iskola képviseltette magát.
Az első, a projekt keretében szervezett Hargita megyei találkozón a résztvevőket Csont Zsuzsánna, a Hargita Megyéért Egyesület elnöke köszöntötte.
A Herman Ottó Intézet részéről Krencsey-Élő Izabella ismertette a kétéves projektet, amely a turisztika és az agroturisztika területére összpontosít, és egy Entrepreneur+ oktatási módszertant dolgoz ki. A partnerek már több mint egy éve dolgoznak együtt, a projekt idén októberben zárul. Minden partnerországokból három mentor és húsz diák vesz részt a tananyag fejlesztésében és tesztelésében. A mentorok együtt dolgoznak annak érdekében, hogy a szakmai célokat elérjék, fogalmazott Krencsey-Élő Izabella, és mint beszámolt, a végleges tananyag megjelenik majd magyar, román, szlovák és angol nyelven is.
Átfogóan kell kezelni a témakört, és nagy kihívás, hogy fiataljaink ne legyenek szakképzetlenek. De emellett fontos a vállalkozói kompetenciák fejlesztése, hiszen minden szakmában lehet vállalkozni, fejtette ki a találkozón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Mint hozzátette, a projektorientált gondolkodást szorgalmazza, és Brüsszelben azért lobbizik, hogy legyenek erre vonatkozó európai dokumentumok is, amelyek kötelezik a tagországokat is az irány követésére. Erre irányul a STEM projekt is – erről készít jelentést Borboly Csaba a Régiók Bizottságának -, amely betekintést biztosít a diákoknak egy-egy szakmába, így felkészíti őket a valós munkapiacra. Erre jó példa Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesület Kiskertész programja is. A pedagógusoknak is alkalmazkodniuk kell a gyakorlatorientált oktatás elvárásaihoz, vélekedett Hargita Megye Tanácsának elnöke, és meg kell ismerni a jó gyakorlatokat. Erre irányul a szóban forgó projekt is, de más jó példák is vannak Magyarország Kormánya vagy az Európai Unió ez irányú támogatására, illetve a témakörben érzékennyé kívánják tenni a helyi önkormányzatokat is, számolt be Borboly Csaba.
Jelenleg Hargita megyében 21 tanintézetben folyik szakoktatás szakközépiskolában, szakiskolában/duális képzésben és posztlíceumban/mesteriskolában, ismertette a Hargita Megyei Tanfelügyelőség képviselője, Kedves Mónika. A szakoktatás több területre oszlik: természeti erőforrások és környezetvédelem, ide tartozik az erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, élelmiszeripar, környezetvédelem, szolgáltatások: gazdaság és kereskedelem, turizmus és vendéglátás, szépségipar, műszaki: mechanika, elektronika és villamosság, famegmunkálás, építőipar, nyomdaipar, média, textilipar, vegyipar. Mint mondta, jó az együttműködés a különböző felekkel, mint Hargita Megye Tanácsával is, és pozitív jelenségként említette, hogy ezeknek az együttműködéseknek köszönhetően a szakiskolai szakok indítása a kereslet függvényében történik.
Borsos Endre, az Interrégió Fórum Egyesület elnöke a projekt gyakorlati részét, a tananyag fejlesztését és tesztelést ismertette. A cél az, hogy a diákok megtanuljanak közösen dolgozni, ennek érdekében egy virtuális piacteret hoznak létre, amelyben háromfős csapatok virtuális céget alapítanak. Tőkéjüket tanulással és tesztek elvégzésével növelhetik, a projekttermék pedig egy videó lesz a cégről. A társak osztalékot egyenlően kapnak, amit be tudnak fektetni más cégekbe, ezzel már befektetőkké válnak. Játékos környezet kialakítására törekednek, amelyben a motivációs eszköz maga a játék, részletezte Borsos Endre.
A tartalomfejlesztő csapat koordinátora, Brindzik András ismertette a tartalomfejlesztés lépéseit. Az első modul célja, hogy a diákok megismerjék magukat és a csapatot, illetve megfogalmazzák az ötletüket, a második modul arról szól, hogy az ötletüket hogyan tudják eladni, a harmadik modul pedig a vállalkozás fenntartására, a társadalmi szerepvállalásra és a további fejlesztésekre összpontosul.
A tananyag egy-egy fejezetét Antal András és Gál Tünde csíkszeredai mentorok mutatták be.
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának részéről részt vett az eseményen Lázár Zoltán külgazdasági attasé, aki hozzászólásában hosszú távú célként a fiatalok itthon tartását és a megélhetés biztosítását fogalmazta meg. Szükség van a jó gyakorlatok átadására, mondta, ennek érdekében fontos az együttműködés és az intézmények közötti kommunikáció, tette hozzá.
Csilip Árpád, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója szintén a támogatásáról biztosította a jelenlevőket, ugyanis az ügynökségnek is vannak programjaik, amelyek célja a vállalkozásbarát Hargita megye kialakítása.
Az Erasmus+ projekt októberi lezártáig további műhelymunkákon találkoznak a projektpartnerek.
Csíkszereda, 2019. február 26.