Brüsszelből jelentem: a pénz ott van, csak nem jut el hozzánk

Mi történt ma Brüsszelben?

Az Európai Bizottság összehívta a szociális gazdasági szakértői csoportját. A csoport neve GECES. Ez az a testület, amely tanácsot ad a Bizottságnak arról, hogyan kell elosztani a szociális célú uniós forrásokat.

A tanácskozáson részt vettem a Régiók Bizottságának kinevezett képviselőjeként. A Régiók Bizottsága az egyetlen uniós intézmény, amely közvetlenül a helyi és regionális szintet képviseli Brüsszelben.

Az ülés reggel tizenegy órakor kezdődött és este hatig tartott. A napirendben hat nagy téma szerepelt.

Miért fontos ez Hargita megye emberének?

Az Európai Unió 2021 és 2027 között Románia számára 7,3 milliárd eurót biztosít szociális célokra az ESF+ programon keresztül. Ez munkahely-teremtésre, szociális szolgáltatásokra és vállalkozásfejlesztésre való pénz.

A következő uniós költségvetési ciklusban, 2028 és 2034 között, ez az összeg tovább nő. Románia várhatóan több mint 8 milliárd eurót kap szociális és vidékfejlesztési célokra.

Ebből a pénzből Hargita megye eddig arányosan keveset kapott. Nem azért, mert nem lett volna rá igény. Azért, mert az elosztási rendszer a nagyvárosokat jutalmazza.

Az alábbiak mindegyikére valamilyen formában konkrét irásos javaslatot tettem Hargita Megye Tanácsának elnöke részére, hogy a témakört bízza rám koordinálásra és fogjunk neki rákészülni, mert rengeteg pénz jöhet el megyénkbe, ha felkészülünk fogadni. Sajnos egyikre se kaptam semmiylen választ és a hetek, hónapok telnek, lassan az „időablakot” becsukják és megmaradunk minimálbéres megyének. Kár, ebben a 28 as listába maradnunk! Mikor van lehetőség, hogy ne cska a morzsákat szedjük fel, amit mások nem használnak fel, hanem itt lenne az esély legyen fordítva.

Ez csak felelős vezetői döntés mentén jöhet létre, amikor nem akarunk kicsik maradni és a napi dolgokkal a jövőt eltakartanti, hisz megyénk élete 2028-ban nem ér véget!

Fiatlajainknak, de nemcsak nekik perspektíva kell, márpedig ebben az ágazatban rengeteg számára lenne lehetőség.

Az első téma: miért hal meg minden szociális szövetkezet?

Románia 2015 óta rendelkezik szociális gazdasági törvénnyel. Voltak EU-s pénzből alapított szövetkezetek/vállalkozások Hargita megyében is.

Mind feloszlott, ahogy én tudom. Nem az emberek hibájából.

A projekt lezárása után nem volt piaci megrendelő. Nem volt utókövetés. Nem volt finanszírozási közvetítő. A szövetkezet megszűnt, mert a rendszer nem tartotta meg.

Egy 2026-ban megjelent tudományos elemzés Románia szociális gazdaságát formálisan aktívnak, de strukturálisan működésképtelennek nevezi.

Ma Brüsszelben ezt a diagnózist mondták ki hangosan. Az európai szakértők döbbenten hallgatták.

A javaslat az volt, hogy a 2027 és 2029 közötti uniós munkaprogram ne csak stratégiákat készítsen. Mérje meg azt is, hogy hány szociális vállalkozás él még három évvel az alapítás után. Ha ez az adat nem létezik, senki nem felelős a kudarcokért.

A második téma: finanszírozás, ami elvileg megvan, de nem ér el

Az InvestEU uniós finanszírozási program keretében egy szociális vállalkozás akár 2 millió euró támogatást is kaphat.

Ez elvileg igaz. A gyakorlatban egy kis hargitai szövetkezet számára ez az összeg elérhetetlen. Az adminisztratív feltételek, a minimális projektméretek és a helyi közvetítők hiánya kizárja a vidéki kis szervezeteket.

Románia nem használta ki arányosan ezeket a forrásokat. Ez egyszerre probléma és lehetőség.

A javaslat: hozzanak létre egy kifejezetten kis léptékű vidéki finanszírozási terméket. Olyat, amelyhez egy tíz-húsz tagú hargitai szövetkezet is valóban hozzáférhet. Nem kell hozzá új pénz. Csak a meglévő eszközök átkalibálása kell.

A harmadik téma: energiaközösségek és a rezsiszámla

Az Európai Bizottság március elején kiadott egy csomagot az energiaközösségekről. A cél: 2030-ra tizenkétszer annyi közösségi energiatermelő projekt legyen Európában, mint ma.

Az energiaközösség azt jelenti, hogy egy falu vagy egy társasház közösen termel megújuló energiát. A megtermelt energiát a tagok olcsóbban kapják. A haszon helyben marad.

Hargita megye hegyvidéki falvaiban a rezsiszámla az egyik legnagyobb háztartási teher. Egy helyi energiaközösség ezt érdemben csökkenthetné.

Az EU-s finanszírozás elvileg erre is elérhető. A gyakorlatban egy kisfalusi szövetkezet számára ez ma ugyanolyan elérhetetlen, mint a többi forrás.

Ma azt kérték, hogy regionális energia-ügynökségek legyenek az a közvetítő pont, amelyen keresztül a kis falusi projektek is hozzáférhetnek az uniós forrásokhoz.

A negyedik téma: az EU szegénységellenes stratégiája

Az Európai Bizottság idén tavasszal kiadta az EU szegénységellenes stratégiáját. Ez az első átfogó uniós dokumentum, amely a szegénység felszámolását rendszerszintű célként kezeli.

A stratégia kimondja, hogy a szociális gazdasági szervezetek, a szövetkezetek és az inserciós vállalkozások azok a szereplők, amelyek el tudnak jutni oda, ahova a piac nem megy és az állam is ritkán ér el.

Ez pontosan a hargitai valóság. A piaci befektetők nem jönnek a hegyvidéki kisfalvakba. Az állami szolgáltatások hiányosak. A közösségi alapú szervezetek lennének a megoldás, ha megkapnák a szükséges eszközöket.

Az ötödik téma: adatok, amelyek nem léteznek

Romániában a szociális gazdasági szervezeteket nyilvántartó állami portál 103 bejegyzett szociális vállalkozást mutat. A valós becslések szerint Romániában 128 000 szociális gazdasági szervezet működik.

Ez nem adminisztratív hiba. Ez azt jelenti, hogy az állam nem méri, nem követi és nem támogatja a szektor túlnyomó többségét.

Ha nincs adat, nincs szakpolitika. Ha nincs szakpolitika, nincs fejlesztés. Ha nincs fejlesztés, marad a lemaradás.

Ma Brüsszelben azt kérték, hogy az EU hozzon létre egy egységes statisztikai rendszert, amely valósan méri a szociális gazdaság állapotát minden tagállamban. Romániát beleértve.

A hatodik téma: közbeszerzés, ami ma sem lenne lehetetlen

Az EU közbeszerzési irányelve ma is lehetővé teszi, hogy egy önkormányzat a takarítási, étkeztetési vagy zöldterület-kezelési szerződéseit szociális vállalkozásoknak tartsa fenn.

Ez nem kerül pénzbe. Törvényileg ma is megengedett.

Romániai önkormányzatok mégsem alkalmazzák. Azért, mert nincs kötelező arány, nincs minta-dokumentáció és van félelem a jogi kifogásoktól.

Ha egy megye bevezet egy ilyen politikát, az helyi munkát, helyi bevételt és helyi szervezeteket tart életben. Uniós forrás nélkül is.

Mit jelent mindez számokban?

Európa legjobban teljesítő szociális gazdaságaiban a munkaerőpiac 15 és 17 százaléka dolgozik szociális gazdasági szervezetekben. Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban ez bevett, stabil szektor.

Romániában ez az arány töredéke. Nem azért, mert hiányzik az igény. Azért, mert hiányoznak az eszközök.

Ha Románia eléri az európai átlag felét, az százezres nagyságrendű új munkahelyet jelent. Ha ebből arányos rész jut Hargita, Kovászna és Maros megyébe, az ezres nagyságrendű helyi munkahely és szolgáltatás.

Mi a következő lépés?

A GECES következő ülése szeptemberben lesz. Addig írásban is beadásra kerül az ökoszisztéma-diagnosztikai javaslat, a kis léptékű vidéki finanszírozási termékre vonatkozó kérés és a közbeszerzési modell.

A Régiók Bizottsága felajánlotta Hargita megye eseteit esettanulmányként. Beleértve a nehéz eseteket is.

Mert ha Brüsszel nem ismeri a kudarcokat, nem tudja megjavítani a rendszert.