Borboly Csaba: uniós szinten kell rendezni a medvekérdést

Levélben kéri Hargita megye prefektusától a sürgősségi esetek bizottságának összehívását Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az utóbbi években megszaporodott medvetámadások és medvék által okozott károk ügyében. Erről tartott sajtótájékoztatót október 13-án, hétfőn reggel a csíkszeredai megyeházán, a prefektusi hivatal folyosóján. Kérését egyben a fent említett bizottság alelnökeként is fogalmazta. Elmondta, méltányolja Korodi Attila környezetvédelmi miniszter intézkedését a kilövési engedélyek számának vonatkozásában, nagyon fontosak az utóbbi hetekben hozott intézkedések a kilövési engedélyek számának vonatkozásában. Ugyanakkor tudatosítani kell, hogy emberéletekről van szó, és a lakossági bejelentések száma csak töredéke a valós esetek számának, mert az emberek már be sem jelentik azokat, mivel nem látják értelmét, egyrészt a gyakoriság miatt, másrészt a körülményes eljárás, a késlekedő megtérítés, az illetékes brassói hivatal kekeckedései miatt. A lakosság hozzászokott és együtt él a jelenséggel. Az is gond, hogy a bejelentés költsége a gyakoriság miatt felvállalhatatlan, hiszen a községközpontban 24 órán belül jelenteni kell az okozott kárt, ami kisfalvak vagy elszigetelt települések esetében jelentős távolság. A helyzet egyre veszélyesebbé válik, de az önkéntes sportvadászokra nem lehet közbiztonsági feladatok ellátását kényszeríteni, sem rájuk hárítani a felelősséget, hanem jogszabályi szinten kell rendezni a problémát, az állami védelmi szervek (rendőrség, csendőrség, sürgősségi esetek felügyelősége, katonaság) bevetésével.

A megyeelnök szerint Romániának újra kell tárgyalnia az Európai Unióval azt az egyezményt, amely kiemelten védett fajnak nyilvánította a kárpáti barnamedvét, és 90 százalékkal csökkentette a kilövési kvótát. Ha a megyei bizottság megállapítja a sürgősségi helyzetet, az alapján Korodi Attila környezetvédelmi miniszter pluszérveket és megalapozást kaphat a kormány és az EU közötti szerződés módosítására. Emellett az európai parlamenti képviselők is tenni tudnak a probléma orvoslásáért, továbbá Borboly Csaba a Régiók Bizottságának tagjaként is lépni fog, hogy a témát előterjesszék az EU-s testületekben.

A megyei tanacs elnöke emlékeztetett arra, hogy Hargita Megye Tanácsa, a vidékfejlesztési egyesületével közösen, 2009 óta foglalkozik a témával, és segíteni próbál. Ezért írta ki a villanypásztorok megvásárlásának támogatásáról szóló pályázatát az előző két évben, munkatársai részt vettek a károk felmérésében, felvilágosító kampányt folytattak, több alkalommal felhívták a szaktárca figyelmét a problémára, adatokat továbbítva a környezetvédelmi minisztériumnak. Idén már nem írtak ki pályázatot villanypásztor beszerzésére, mert értelmét vesztette, a medvék ugyanis hozzászoktak, már nem ijeszti el őket.

– Lassan már házi vagy mezei, illetve hegyi medvékről beszélhetünk a túlszaporulat miatt, hisz egy-egy medvének ugyanakkora élettérre, mintegy ezerhektáros területre van szüksége, és azt biztosítja magának. Ki lehet számolni, hogy ha Hargita megyében több mint ezer medve van, akkor mekkora területre lenne szükség ahhoz, hogy mindegyiknek legyen élettere a vadonban, ott, ahol a természetes élethelyük található. Így viszont a többségük kiszorul és bejár a házakhoz, udvarokba. Ezek azok a példányok, amelyek már kicsi koruktól az emberek közelében nevelkednek, ezért nem félnek tőlük, így különös veszélyt jelentenek főleg a kisgyerekekre, de a felnőttekre is. Ezért szükség lenne az állami védelmi szervek bevetésére, hiszen ez nem a sportvadászat terepe. Nem hiszem, hogy az önkéntes sportvadászok feladata lenne, hogy tyúkketrecek, istállók körül, valamint kertekben űzzék e sportot. Ez a hivatalos szervek feladata, kötelessége, erről kell döntést hozni. Nem igaz az a sokat hangoztatott állítás, hogy a gyümölcsszedők és az erdőkitermelők miatt szorulnak ki életterükből a medvék, a kilencvenes években ugyanis sokkal nagyobb arányban folyt a fakitermelés, mégsem állt elő ilyen helyzet.

– A jelenlegi helyzet oka a medvék ellenőrizetlen túlszaporulata, hiszen gyermekkoromban, amikor az üzletekben nem volt  kapható ennyi élelmiszer, mint manapság, a családok számára elsődleges forrást jelentettek a mezőn termelt javak, a háziállatok, akkor mindenki szedte és élelmiszerként hasznosította az erdei gyümölcsöt is, de a jelenlegi probléma gyakorlatilag nem létezett – fogalmazott a megyei tanács elnöke.

Hozzátette: a hetvenéves idős néni faluról sok esetben nem tud huszonnégy órán belül bejutni a községközpontba, hogy jelentse az okozott kárt, és ami sokkal súlyosabb, hogy több településen a szülők este hat után nem merik kiengedni az utcára a gyereküket, mert a medve bármikor felbukkanhat a környéken. A helyzet határozott hatósági fellépést követel, amelynek a sürgősségi helyzet kimondásával kell kezdődnie – jelentette ki az elöljáró. Hozzátette: az állatvédő szervezeteknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a medvék számára sem természetes állapot, hogy bejárnak az emberek portáira, kerítések közé szorítva az emberekkel hadakoznak, ez a tér egy nagyobb felületű állatkerthez hasonlít. – Erről a természetvédők nem beszélnek, pedig kellene, mert, úgy gondolom, az a medve is kényszerhelyzetben van, amelyik az emberek életére tör.

Csíkszereda, 2014. október 13.

1,483 total views, 9 views today

Hozzászólások
Loading...