Brüsszelből Hargitába: miért harcolok azért, hogy a szegény embereket ne hagyjuk magukra

Miről van szó – egyszerűen

Az Európai Unióban van egy szabály, amelyik eldönti, hogy mikor adhat a román állam vagy egy megye pénzt – adókedvezményt, bértámogatást, beruházási támogatást – egy vállalkozásnak, szövetkezetnek, egyesületnek. Ennek a szabálynak a neve GBER (Általános Csoportmentességi Rendelet) . A Bizottság most újraírja, és 2027. január 1-jétől lép hatályba az új változat .

Ez azért fontos Hargita megye embereinek, mert:

• Ez a szabály dönti el, hogy egy csíki vagy udvarhelyszéki szövetkezet, egyesület, szociális vállalkozás milyen könnyen kaphat támogatást
• Ebben határozzák meg, hogy egy hátrányos helyzetű munkavállaló (aki nehezen talál munkát – idősebb, képzetlen, mélyszegénységben élő, fogyatékkal élő ember) foglalkoztatásához mennyi ideig és mekkora bértámogatás járhat
• Itt dől el az is, hogy a szociális lakhatás és az épületek energetikai korszerűsítése mekkora támogatást kaphat, ha szociális vállalkozás végzi

Miért szólaltam fel – keményen, de diplomatikusan

Az a tapasztalat Romániában, amit ki kell mondani: az elmúlt évtizedben EU-s pénzből létrehozott szociális gazdasági projektek többsége csak addig működött, amíg tartott a támogatási időszak. Amint lejárt, bebukott. A közösségek, amelyeket fel akartunk emelni, visszaestek – sokszor rosszabb helyzetbe, mint ahonnan indultak.

Ez nem vád a dolgozó emberek ellen, hanem egy rendszerszintű hiba: nem szabad, hogy az EU csak projekteket finanszírozzon, fenntartható keretrendszer nélkül. Ezért mondtam el a Bizottság munkatársainak – a DG EMPL és a DG COMP képviselőinek –, hogy:

1. A „szociális vállalkozás” új jogi fogalma önmagában nem elég. Ha nincs mögötte folyamatos, kiszámítható állami támogatási lehetőség, akkor csak újabb papír lesz a fiókban .
2. A hátrányos helyzetű munkavállalók bértámogatása nem lehet 1-2 éves. Hargita megyében, ahol strukturális munkanélküliség van, ennyi idő alatt nem lehet tartós munkaviszonyt felépíteni.
3. Európának felelőssége van azért, hogy térségek és régiók ne szakadjanak le szociálisan. Nem elég Brüsszelben kidolgozni szabályokat – az új iránymutatásokat a polgármesterekkel, megyei önkormányzatokkal, szociális munkásokkal együtt kell megírni, nem csak a minisztériumokkal.

Mit jelent ez Hargita megyének – konkrétan

A pénz ott van, csak le kell hívni

Románia 7,3 milliárd euró ESZA+ támogatást kap a 2021–2027-es időszakban a foglalkoztatás, oktatás és társadalmi befogadás javítására . Ebből Románia átfogó keretét a PEO (Programul Educație și Ocupare / Oktatási és Foglalkoztatási Program) adja, amelyet a Fejlesztési és Európai Projektek Minisztériuma kezel .

A szociális gazdasági vállalkozások számára a PEO keretében külön alprogram működik (ESO4.1 – Antreprenoriat și economie socială), amelynek teljes kerete kb. 99,4 millió euró, ebből 80 millió euró ESZA+ forrás . Ez garancia-eszközön és pénzügyi támogatáson keresztül elérhető a szociális vállalkozások és beilleszkedést segítő szociális vállalkozások számára .

Emellett Hargita megyében az AJOFM (Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség) már most is szervez ingyenes szakképzési tanfolyamokat ESZA+ finanszírozásból – 2026 januárjában például víz- és gázszerelő, kereskedelmi alkalmazott, konyhai segéd és román nyelvi képzés futott Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron .

A figyelmeztetés: nő a „csüggedtek” száma

Az AJOFM Hargita 2025 elején maga jelezte: „súlyos probléma a csüggedt személyek számának növekedése – azoké, akik már nem is keresnek munkát, mert meg vannak győződve, hogy nem találnak” . Ez pontosan az a réteg, amelyet az új GBER-ben megerősített „hátrányos helyzetű munkavállaló” kategóriához tartozó bértámogatás el tudna érni – ha a megye és az AJOFM időben lép.

Amit Hargita Megye Tanácsának sürgősen meg kell tennie

Nem maradhatunk le. A GBER 2027. január 1-jén lép hatályba, és utána 6 hónapja lesz a tagállamoknak, hogy a nemzeti támogatási programjaikat hozzáigazítsák . Addig Hargita megyének fel kell készülnie, hogy amint az új szabályok életbe lépnek, azonnal tudjuk használni. Javaslataim:

1. Formális együttműködési protokoll AJOFM Hargita + Hargita Megye Tanácsa + szociális gazdasági szereplők között – hogy a PEO-n belüli szociális gazdasági alprogram (80 millió euró ESZA+) forrásaihoz hargitai szövetkezetek és szociális vállalkozások gyors, támogatott hozzáférést kapjanak .
2. Térképezzük fel a megyében már működő szövetkezeteket, egyesületeket, szociális vállalkozásokat – ki felel meg majd az új „szociális vállalkozás” definíciónak , és kinek kell segíteni a jogi átalakulásban.
3. Szakképzett jogi-pályázati csapat felállítása a megyei szinten – a CoR ECON titkársága szerint is a legnagyobb akadály, hogy a vidéki önkormányzatoknak hiányzik az állami támogatási jogi szakértelmük az új GBER alkalmazásához .
4. Hosszabb időtávú, nem projektalapú modellek kidolgozása – például tartós bértámogatási konstrukció hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására, amelyet az új GBER 45–46. cikkei magasabb intenzitással és hosszabb időtartammal tesznek lehetővé .
5. Épületenergetikai beruházások szociális célra – az új GBER 56. cikke szerint a szociális és megfizethető lakásprojekteknél, illetve a szociális vállalkozásoknál végzett energiahatékonysági beruházásoknál 20 százalékponttal magasabb támogatási intenzitás adható . Ez Hargita megyében a hátrányos helyzetű háztartások és a szociális szolgáltatások fűtésköltség-csökkentésében hatalmas lehetőség.
6. Rendszeres szociális pályázatfigyelő – Hargita Megye Tanácsa már működtet ilyet –, de ezt ki kell egészíteni az állami támogatási (GBER) keretrendszer rendszeres értelmezésével, hogy a civil szervezetek is használni tudják.

Várható források, amelyekre most készülni kell

Miért ez személyes ügyem

A szociális gazdaság nem absztrakció. Ez egy özvegyasszony Kászonban, aki szövetkezetben dolgozik, és tisztes fizetést kap. Ez egy fiatalember Parajdon, aki szociális vállalkozásban tanul szakmát. Ez egy idős ember Gyergyóban, akinek a helyi egyesület hozza a meleg ebédet. Ez egy roma közösség Maroshévíz környékén, amelyik először kap esélyt arra, hogy kitörjön a mélyszegénységből – úgy, hogy ez az esély ne szűnjön meg, amikor lejár egy projekt.

Brüsszelben ma ezért beszéltem. És holnap, április 23-án, a Ciprusi EU-elnökség webináriumán – ahol a CoR elnöke nevében is szólhatok – ugyanezt mondom el: Európa akkor erős, ha a legkisebb falut sem hagyja magára.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a Régiók Európai Bizottsága (CoR) tagja, a GECES (Szociális Gazdasági és Szociális Vállalkozási Bizottsági Szakértői Csoport) tagja.

Csíkszereda, 2026. 04. 20.