Politikán belül és politikán kívül is sokan vannak, akiknek nem tetszik az a fajta aktivizmus, amivel olyan dolgokba is beleütöm az orromat, amiben egy vidéki politikusnak, tehát egy mezei megyeitanács-elnöknek nincs keresnivalója, mert az úgymond a nagyok, a fővárosban politizálók dolga. Nem mindenkinek tetszett még az RMDSZ parlamenti frakcióiban sem, ha időnként törvényjavaslatokkal álltam elő. De e szokásomon nem fogok változtatni, ugyanis a politikus nem dolgozhat az íróasztalnak. Ha van valamiről elképzelése, akkor azt nincs miért rejtegetnie, hanem az a jó, ha napvilágra hozza, mert ha javaslatát döntési helyzetben levő politikusok ismerik meg, akár még konkrétum is lehet a dologból.
Így voltam például a választójogi reform kapcsán írt blogbejegyzésemmel, amikor is 2011 augusztusában felvetettem, hogy a vidék számára esélyt jelentene egy olyan módosítás, hogy minden megye két szenátort küldhet a szenátusba.
Az érveket nem ismétlem, akit érdekel, az a mellékelt linken elolvashatja, a lényeg az, hogy e bejegyzést megírtam, és azzal letudtam a dolgot. Talán szétküldtem jó sok helyre az írást, de még ez sem biztos. Láttam, hogy téma a választójogi reform, ezért amit én jónak láttam e téren, úgymond kiírtam magamból, de többet a kérdéssel nem foglalkoztam, ugyanis a választási törvénnyel kapcsolatos előterjesztések kidolgozása az RMDSZ parlamenti frakcióiban történt. Az elképzelés mégis bekerült az RMDSZ választójogi javaslatcsomagjába, és csak egy hajszál hiányzott ahhoz, hogy törvény legyen belőle. A témában még írtam egy bejegyzést októberben, amelyben bővítettem az érveimet.
A lényeg az, hogy koalíciós partnerünk, a PDL nem merte elfogadni javaslatunkat, és most nézhetjük, hogy lassan hokkedlit kell bevinni a parlamentbe, hogy beférjen a 600 szenátor és képviselő. De ami késik, nem múlik. A minap olvastam az alábbi cikket, ahol a listás választás ismételt bevezetése kapcsán azt olvashatjuk, hogy megyénként két szenátor választásával, tehát az egy évvel korábbi RMDSZ-es javaslattal azonos módon oldaná meg a szenátusi választás kérdését az új kormány.
Mindenki tudja, mindenki érzi, hogy valamit kezdeni kell a jelenlegi kétkamarás rendszerrel, mert így, ahogy most van, semmi értelme, csak annyi, hogy egyesek domn senatornak, mások meg domn deputatnak nevezhetik magukat. Tehát valami pluszt, valami többletet be kell vinni, hogy értelme legyen a kétkamarás rendszer megőrzésének.
De itt most nem is a konkrét javaslat a lényeg, hanem az, hogy ha valakinek van javaslata a közügyeket illetően, és azokat nyilvánosságra hozza, akkor abból akár még törvény is lehet. Másfél éve egy blogbejegyzés egyik bekezdésében írtam valamit, és abból törvényjavaslat lett, sőt majdnem törvény, és most úgy néz ki, hogy egy teljesen más politikai konstellációban megint napirendre kerül a dolog. Az egészhez nekem semmi közöm nincs, befolyásom sincs, és mégis, ha az ember elenged egy gondolati galambot, abból akár még valami lehet is. Az sem biztos, hogy Victor Ponta a javaslata megfogalmazásakor az RMDSZ korábbi javaslatát vette alapul, de hogy mikor mi bizonyul gondolatébresztőnek, azt sohasem lehet tudni.
Tudom, hogy sokan azt mondják e sorok olvastán, hogy a blogomon megfogalmazott gondolatból azért lett RMDSZ-es törvényjavaslat egy éve, mert megyeitanács-elnök vagyok, és mindenféle funkciókat töltök be az RMDSZ-ben. Pedig nem igaz. Sőt még az sem biztos, hogy azok, akik az RMDSZ választójogi törvényjavaslatát kidolgozták, egyáltalán olvasták a blogomat. Nem tudhatom ezt, de az a valószínűbb, hogy olvasták. A lényeg nem ez, hanem az, hogy amikor egy közügy napirenden van, akkor érdemes gondolatmagvakkal teleszórni a nyilvánosság fórumait, mert e magvak akár még szárba is szökkenhetnek.
Nem tudhatjuk, hogy a jelenlegi kormány mennyire gondolja komolyan az alkotmányozást, tehát azt, hogy az államelnöki jogkörök megnyirbálásán túl hajlandók-e belekezdeni az alkotmány alapos átdolgozásába. Ha igen, akkor én azt gondolom, hogy az alkotmányban szabályozott kérdések vonatkozásában jó lenne, ha minél többen közülünk, erdélyi magyarok közül megnyilvánulnának e kérdésekben.
A konzultáció, mint tudjuk, nem szokványos a román politikában, de ha készen kap életképes javaslatokat a román politikai elit, akkor az a tapasztalatom, hogy képes a jó javaslatokban foglaltak átvételére. Hogy a fenti Ponta-javaslatból mi lesz, azt nem tudhatjuk. Ha nem bukik el a belső USL-fórumokon, és beterjesztik, akkor nagy valószínűséggel elkezdődik az UDMR-zés az Antenákon. Azt gondolom, hogy egy ilyen gyorsan a csúcsra jutó 40 éves politikusban, mint amilyen Victor Ponta, kell lennie annyi idealizmusnak, hogy az olyan kardinális kérdésekben, amelyek a demokrácia alapjait jelentik, mint amilyen a választójog, a meggyőződésére hallgasson, ne pedig a mindenhonnan érkező sugallatokra, befolyásolásokra. Ezért arra biztatok mindenkit, hogy ha van javaslata, mondanivalója a küszöbönálló alkotmányjogi reform kapcsán, akkor azt fogalmazza meg akár egy saját blogon, akár politikusi blogokon. Az ilyen javaslatokat érdemes románul megfogalmazni, és hatékony módszer, ha azokat a szerző olyan fórumokon hozza nyilvánosságra, amelyeket nagy valószínűséggel a döntéshozók olvasnak. Ilyen fórumok a pártelnöki, miniszterelnöki blogok. Aki azonban nem híve a nyilvánosságnak, annak javaslom, küldje el hozzászólását a szóban forgó politikusoknak e-mailben.
Bízom benne, hogy az alkotmányjogi reform kapcsán az RMDSZ is indít vitafórumokat, mert számos továbbgondolandó kérdés van itt. A szenátus kapcsán én továbbmennék, és vétójogot adnék bizonyos kérdésekben e fórumnak, ugyanis vannak kérdések, ahol az alacsonyabb lélekszámmal rendelkező megyéknek azonos beleszólási lehetőséget kell biztosítani a nagyobb lélekszámú megyékkel. A forráselosztási, fejlesztési kérdések mind olyan ügyek, amelyeknél fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy a nagyvárosok és a főváros akarata érvényesül. E téren konszenzuskényszerre van szükség, mert a falvak, a vidék folyamatosan szakad le a várostól, a fővárostól, és ezt a folyamatot meg kell állítani. A szenátusi választási rendszer megváltoztatása az e célt szolgáló eszközrendszer egyik fontos eleme lehet.
