Egy kihelyezett munkanap tanulságai
Kihelyezett munkanapot tartunk minden februárban, amikor is a megye valamelyik községe vendégül lát közel kétszáz személyt. A kívülállók számára ez csak bulinak tűnhet, de Hargita Megye Tanácsa munkatársainak idén is, akárcsak az előző években, lehetőségük volt ellátogatni egy községbe, ezúttal Gyergyócsomafalva nevezetességeihez, illetve fontos gazdasági színtereire: a helyi iskolába, élményfürdőre, lovas- és szarvasmarhafarmra, sípályára, csokoládégyárba, sertéstenyészdébe, kézművesműhelybe, kutyaszánosokhoz, a polgármesteri hivatalba, a Borsos Miklós-emlékházba, a római katolikus templomba, Szent István kardjához, a Kossuth-szoborhoz, a szociális központba, a 100 éves malomhoz, a közösségi konyhába, továbbá hagyományos termékeket kóstolhattak. Azt szoktam mondani, hogy az adott település problémáival gyakran találkozhatunk az irodában, papíron, és a kihelyezett munkanap kiváló lehetőség a papír mögött meglátni a települést a maga valójában. Ez akár előmozdíthat ügyeket. Más az, ha valaki csak papírról tájékozódik, és más az, ha személyesen is. Persze nem magamról beszélek, hanem azokról a kollégákról, akik minden munkanapon az irodában dolgoznak.
Az idei csomafalvi munkanap után felmérést készítettünk a kollégák körében arról, melyek azok a problémák, amelyekkel foglalkozni tudna a megyei tanács, hatásköréből adódóan. Jogosítványaink ugyan korlátozottak, de mi folyton feszegetjük a határokat, hogy minél többet tudjunk tenni a közösségért.
Kérdőívünk négy zárt kérdést tartalmazott, amely elsősorban a felkínált programcsomagokon való részvételre kérdezett rá. Azokhoz a vállalkozókhoz látogattunk el, akik akár civilszervezet tagjaként is pályáztak a megyei tanácsnál vagy annak valamelyik egyesületénél, vagy rendszeres résztvevői az általunk szervezett vásároknak, például a csokoládékészítő, fafaragó mesterek, a Fenyőalja Turisztikai és Hagyományőrző Egyesület tagjai meg a helyi önkéntes tűzoltók. Megtekintettünk olyan helyszíneket, amelyeken beruházást terveznek, és amely projekteket támogattunk – például azt a telket, ahol óvoda létesül. Elmentünk mindazokra a helyekre, amelyeket döntéseink érintenek, ahova pénzt utaltunk vagy utalhatunk ezentúl. Sorra került a lovasfarm is, ami kiemelt figyelmet érdemel, mert a lovastevékenység egyre hangsúlyosabb szerepet kap megyénk turizmusában, korábban már bejelentettük, hogy a lovasturizmust megyénk idegenforgalmának egyik fő pillérévé kívánjuk tenni. Jó volt látni, mennyire életképes a csomafalvi farm, és milyen tenni akarás van a működtetőiben. Megérdemlik a támogatást, jár nekik az elismerés!
A kollégáim kérdőívre adott válaszaiban Hargita Megye Tanácsa hatáskörét és a településsel való együttműködést illetően összességében olyan javaslatok érkeztek, amelyek a település turisztikai vonzereje és lehetőségei kihasználásának mikéntjére vonatkoznak, valamint a település infrastruktúrájának, középületeinek a felújítására, fejlesztésére.
Elmondhatjuk, hogy ekkora létszámú csoportnak a napi programot és vendéglátást biztosítani ilyen minőségben példaértékű lehet sok más község számára. Egy ilyen eseménynek többes hatása van: önbizalmat ad a helyieknek – főleg a turisztikai egységeket működtető vállalkozóknak –, hogy lám, képesek erre, és növelhető a kapacitás. A nagy érdeklődés lendületet adhat nekik, hogy igenis érdemes bővítésben, akár új tevékenységekben is gondolkodni. Emellett a legjobb reklám a szájról szájra terjedő jó hír, és ekkora létszám esetén ennek is meglehet a hozadéka: ha rokonok, barátok, ismerősök körében elmesélik, mennyi lehetőség van kikapcsolódásra Csomafalván, annak a hatását a helybéliek megérezhetik, ami újabb lökést ad.
Ez tehát egy tovább gerjeszthető hatás. Nekünk, akik ott voltunk, tanulságos terepszemle volt, ajánlom más csapatoknak is!
