„Egy kis közvélemény-kutatás: …”

A március 10-i autonómiatüntetésre visszatérve: többen kifogásolták azt, hogy az eseményen való részvételem kapcsán a Facebookon írtam ki szavazást, illetve előre hangsúlyoztam, hogy tiszteletben fogom tartani a közösségi oldalon szavazók véleményét és aszerint járok majd el. Úgy gondolom, hogy a tüntetésen való részvétel azon kérdések egyike, amelyekben az embereknek határozott véleményük van: ebben az esetben például az, hogy párthovatartozástól függetlenül részt kell venni az eseményen, és persze amellett a rendelkezésre álló minden módszerrel, eszközzel azért kell dolgozni, hogy a lényeges, minket érintő kérdésekben ne döntsenek a megkérdezésünk nélkül.

Pár fórumon olvastam névtelen hozzászólóktól, illetve ott helyben két fiatalember is megjegyezte, hogy populista fogás volt a szavaztatás – erre az a válaszom, hogy pontosan azt akartam, hogy ilyen módon mindazok kifejthessék véleményüket, akik azt érdemesnek tartják. Lehet, hogy a konzultáció e módszerét megkérdőjelezők nem tudják például azt, hogy első megyeitanács-elnöki mandátumom óta rendszeresen megkérdezzük a lakosokat az őket érintő döntések előtt. A Székelyföldi Akadémia program keretében 2010 óta működik az, hogy rendszeresen kikérjük az eseményeken részt vevők véleményét különböző programtervezetekről, projektekről.

Konzultáltunk a lakossággal arról is, hogy milyen ruhát öltsön a brüsszeli pisilő kisfiú, ha majd egyszer a diplomáciai háború véget ér.

A megyei tanács honlapjának kezdőoldalán baloldalt ugyancsak az oldalt látogatók véleményét kérjük ki az éppen aktuális témák mentén, most éppen a román nyelv tanításának módszertana mentén kérjük az oldalt böngészőket, hogy fejtsék ki véleményüket.

Ugyanakkor, azt hiszem, egyike vagyok azon kevés politikusoknak, akik rendszeresen reagálnak a sajtóban vagy más eszközökkel felém közvetített kérésekre, felvetésekre, a napilapok sms-rovatában is visszatérő válaszadó vagyok, illetve közösségi oldalakon, személyes e-mail címen, vagy akár online fórumokon válaszolok azoknak, akik érdemben tesznek fel kérdést.

HMT elnöki mandátumom során több közvélemény kutatást is megrendeltünk olyan témakörök kapcsán, amelyek a megyei lakosság mindennapi egzisztenciális gondjait érintik, alább olvasható a legutóbbi telefonos felmérés eredményeit bemutató közlemény.

A felsorolás korántsem teljes, még számos példája van a lakossággal való konzultálásnak, amit napi rendszerességgel alkalmazunk, ugyanis ez megbízható módszere annak, hogy a döntéseket a Hargita megyeiek megkérdezésével és véleményük figyelembevételével hozzuk meg. Hatékony módszer, amihez a továbbiakban is ragaszkodom, és ajánlom politikustársaim figyelmébe.

Úgy gondolom, hogy a lakosság véleményét nem csak négy évben egyszer kell kikérni, hanem fontos, hogy az emberek viszontlássák véleményüket és akaratukat nemcsak a választást követő napon, hanem kisebb-nagyobb témakörökben és problémák megoldásában. Persze akinek nincs amiről kérdeznie, az akár szegénységi bizonyítvány is lehet. Nekünk van amiről véleményt kérni, és jól jönnek az észrevételek, megjegyzések, mert a kritikából is lehet és kell tanulni.

Ma már a közélet társas munka. Társas munkából és az érintettek 5%-os hozzájárulásából vált működőképessé a keresztúri tejgyár, több száz munkahely létesült a Székely termék mozgalom révén, és lehetne még sorolni, hány dolog készült el, tőlünk megszokott módon kaláka rendszerben, ahol ha mindenki odaáll, többre vagyunk képesek.

Ezért is válaszolok mindenki e-mailjére, sms-ekre, kérdésére, felvetésére, telefonhívására, és keresem akkor is a megoldást, amikor világos, hogy a törvény erre nem kötelez, vagy nem tartozik hatáskörünkbe annak megoldása.

Gondolom, hogy ez a kérésekre, igényekre, de még az apró gesztusokra, jelzésekre való odafigyelés is egy közéleti szerepet vállaló személy ismérve kell hogy legyen. A cél mindenképp az emberek boldogulásának segítése, erre többféle módszer is van, a tüntetésszervezéstől az egzisztenciális problémák megoldásáig.