Érdekes döntés

A héten közölte Románia Alkotmánybírósága a választási törvény módosítását elmarasztaló döntésének indoklását. Köztudott, hogy e döntés a helyi, megyei tanácsi tisztségviselők, tehát polgármesterek, tanácsosok, illetve megyei tanácsi elnökök mandátumának meghosszabbítását alkotmányellenesnek nevezte. Ez teljesen rendben van, könnyű belátni, hogy ha egyszer megengedik a hat hónapos hosszabbítást, akkor később lehet igény az éves, kétéves stb. meghosszabbításra, tehát ez a demokrácia megcsúfolása lenne.

Ha nem Romániában élnénk, senkinek nem jutna eszébe ilyen törvénymódosítást benyújtani. A PD-nek eszébe jutott, és ez nem meglepő, mert azért már jó néhány meredek dolog vígan átcsúszott az alkotmányossági szűrőn. Gondolták, megint bejön a számítás, ám nem így történt. Azt olvasom, hogy hétfőn ezért fejek fognak hullani, minimum miniszteri fejek. Mindenesetre az alkotmánybíróság megvédett egy fontos alkotmányos alapjogot, a demokráciához, a választások tisztaságához való alapjogot, és ez a lényeg. Számunkra, kisebbségiek számára ez nagyon fontos, mert kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor számunkra fontos jogot csorbít meg egy törvény, és védelemre szorulunk. Azt látom, hogy e téren lehet számítani az alkotmánybíróságra, mert alapjogi kérdésekben nem ismer pardont. Ez jó, megnyugtató.

De az indoklásnak van egy másik része is, ami a választások összevonásának alkotmányellenességét taglalja. Ez szerintem igencsak sántít. Azt írják az indoklásban, hogy ha a helyi választáson kitöltendő négy szavazólap (helyi tanács, polgármester, megyei tanács, megyeitanács-elnök) mellé még bejön a szenátusi meg a képviselőházi lista is, akkor az úgy összezavarja az embereket, hogy nem tudják kellőképpen kifejteni demokratikus akaratukat, nem tudnak rendesen, megfelelő körülmények között szavazni.

Ez szerintem vicc. Köztudott, hogy például az Egyesült Államokban, amikor elnökválasztás van, akkor tartanak képviselői, szenátori, ügyészi, rendőrfőnöki és még ki tudja, milyen funkciókra történő választást is egyszerre, egy napon, egy helyszínen. Van olyan, hogy 25-40 szavazólapot kapnak kézbe a szavazók, és azt ikszelgetik. Vegyük például New York város kínai negyedében élő állampolgárt, aki sem angolul nem tud beszélni, sem a latin írásjeleket nem ismeri, ő akkor hogyan él a demokratikus jogával? Ha ő ki tud tölteni 30-40 szavazólapot, akkor mi miért ne tudnánk kitölteni 4 helyett 6-ot?

De hagyjuk ezt most. Ha minden igaz, júniusban lesznek a helyi választások, és novemberben az országosak. Feltevődik a kérdés, kinek jó ez a novemberben együttesen tartandó választásokhoz képest.

De mielőtt válaszolnék, jobb, ha szűkítem a kérdést. Kinek jó ez a felállás az RMDSZ, EMNP, MPP hármast nézve?

Szerintem egy szereplőnek biztos jó, és ez az MPP, mert a júniusi dátum kihúzza a talajt fő riválisa, az EMNP alól, annak nem marad elegendő ideje megszervezni magát az áprilisban kezdődő kampányig. AZ MPP-nek nem kell készülnie, nem kell programot alkotnia. Mindenre azt mondják, hogy nem, és megvan a program. Jelöltállítással sem szoktak bíbelődni. Szépen megvárják, kik azok, akik lemaradnak az RMDSZ-listákról, és őket máris listavezetői pozícóval jutalmazzák. Van néhány városi polgármesterük, amit most elbuknak, de ez sem baj. Legalább nem lesz ellenpólus a pártelnöknek, és vonulhat Cotroceni-be pezsgőzni mint „országos” pártelnök.

Azt gondolom, hogy az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek is jó ez, mert így a helyi témák nem vegyülnek annyira az országosokkal, mint ahogy vegyülnének egy összevont választás esetén. Ha csak helyi választások vannak, akkor csak helyi témák dominálnak, és ez nagyon nem jó a riválisoknak, mert azt látom, hogy helyi ügyekben egyszerűen nincs mondanivalójuk, nincs felmutatható megvalósításuk, nem volt önálló kezdeményezésük, csak kullogtak az események után. És az MPP-seknek, főleg Hargita megyében, van még egy nagy kolonc a nyakukon Szász Jenő személyében, ő a garancia a rossz választási szerepléshez. Az MPP-s szavazótáboron belül minden felmérés azt mutatja, hogy az RMDSZ-es önkormányzatisok népszerűbbek mint Szász Jenő. Tehát a pártelnök óriási hátramozdítója pártjának, de hát ez már legyen az ő bajuk, én ezen nem sajnálkozom.

Az EMNP esetében nem tudom megítélni, hogy jó-e vagy rossz ez a döntés. Tulajdonképpen két hónapjuk, első kongresszusuktól számítva egy hónapjuk lesz a jelöltlisták felállítására és a kampány előkészítésére. Ez nagyon rövid idő, és ezt semennyi magyarországi kormánypénz nem tudja pótolni, ugyanis egy kampányban nem a pénz, nem a média számít, hanem a sok hiteles,  ismert jelölt, illetve helyi támogató a fontos. Kampányban sokkal többet nyom a latban János bácsi az Alszegről, mint valamelyik fideszes főméltóság. Ők pedig nagyon híján vannak a János bácsiknak és Juliska néniknek. Tehát az idő rövidsége nem nekik dolgozik, viszont az a tény, hogy utólag lesznek az országos választások, hagy némi reményt számukra abban, hogy elhitethessék támogatóikkal, szavazóikkal, hogy parlamenti képviselet is kisülhet a dologból egy majdani közös listán. Tehát összességében szerintem a mérleg számukra is inkább negatív.

De amiről a fentiekben beszéltem, az mind politikusokat érintő kérdés. Egy biztos, az erdélyi magyarságnak az a jó, hogy minél tovább kormányon legyen képviselője, az RMDSZ. És ez a legfontosabb kérdés, tehát azt mondom, hogy az alkotmánybírósági döntés hozadéka az erdélyi magyar közösség számára összességében pozitív.