fbpx

Hargita megye erőssége a mezőgazdasági szakoktatás lenne

A napokban ismerkedhetnek meg a diákok az újrainduló szakiskolák képzési kínálatával, és május 27-ig, keddig iratkozhatnak be a szakiskolákba azok a nyolcadikos diákok, akik a középiskolai képzés helyett valamilyen szakmát szeretnének tanulni. Hargita megyében 25 hároméves szakiskolai képzés indul a jövő tanévtől. Többek között ennek okán tartottak egyeztetést a szakoktatásban felmerülő problémákról, valamint azok megoldási lehetőségeiről a megyei tanács székhelyén május 21-én. Csíkszeredai iskolák igazgatói, a megyei tanfelügyelőség képviselői, Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Ferencz Salamon Alpár, a megyei tanács oktatási-kulturális szakbizottságának elnöke, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke volt jelen a megbeszélésen.

Borboly Csaba elmondta, azért hívta össze a szakembereket, mert a megyei tanács számít a segítségükre, tanácsukra azzal kapcsolatban, hogy milyen elvárások vannak a következő tanévben újrainduló szakoktatásban, hogyan lehetne már nyolcadik osztályban racionális döntéshozatalra késztetni a diákokat és szülőket egyaránt. Hozzátette, abból kiindulva kell munkahelyeket teremteni, hogy a diákok az iskolában megszerzett tudásukat felhasználhassák.

– A megyei tanács hatásköre sajnos nem terjed ki arra, hogy beleszóljon az iskolák ügyébe, ellenben vannak olyan forrásai, amiket a szakoktatás minőségének, valamint a kínálatnak a javítására tudnánk fordítani. Ugyanakkor az agrárkamara, valamint a Hargita Megyéért Egyesület is kiveheti a részét a képzésekből. A városi szakoktatásban szerepet tudunk vállalni, a modelljeinket pedig a központi kormányzat elé terjeszthetjük. Ugyanakkor a közbirtokosságok is komoly tőkét kezelnek, azokat és a helyi önkormányzatokat, a szociális intézményeket és a helyi vállalkozásokat is be lehetne vonni ebbe – részletezte a megyei tanács elnöke.

Kétszakos osztályokra lenne szükség

Bartolf Hedwig főtanfelügyelő azt emelte ki, hogy a beiskolázási tervekben az iskolák többsége kétprofilos szakosztályokat indítana, erre azonban nincs törvényes lehetőség.

– Ha ezt sikerülne politikai úton elérni, nemcsak Hargita megyének, hanem ez egész országnak jót tennénk vele. A tanfelügyelőség vállalja, hogy megfogalmazza az erre vonatkozó kérését, és azt kérjük a politikumtól, hogy ezt a levelet juttassák el az oktatási minisztériumhoz. Ha ez időben megtörténik, akkor a kétszakos osztályok még az idei beiskolázási tervekbe bekerülhetnek. Ugyanakkor lényeges szempont az is, hogy ne csak rokonszakmákat párosíthassanak, hanem adott esetben akár ellentétes profilokat is – mondta Bartolf Hedwig.

Görbe Péter szakoktatásért felelős tanfelügyelő a pénzhiányt emelte ki legnagyobb problémaként. Mint mondta, a kormány szívesen hangoztatja a szakképzés fontosságát, de nem biztosít elegendő pénzt ennek megfelelő működésére. A szakiskolák azonban próbálják kiküszöbölni a pénzhiányt, a többségük jó kapcsolatokat alakít ki cégekkel. Ez azért is jó, mert a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség által közzétett, megüresedett munkahelyeket tartalmazó listából kitűnik, hogy azok többsége középfokú végzettséget feltételez, több mint 650 ilyen betöltetlen állás van jelenleg a megyében.

Az engedélyeztetés körülményes procedúrával jár

Jelenleg a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolán kívül – ahol falusiturizmus- és hegyifarmer-képzés zajlik – nincs a megyében mezőgazdasági szakközépiskola, pedig az olyan gazdaságprofilú térségben, mint Hargita megye, éppen ilyen típusú képzésre lenne igazán kereslet – értettek egyet a megbeszélésen résztvevők, akik szerint a nem nagy iparú, rurális megyékben működő iskoláknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően rugalmasan alakíthassák a képzési kínálatot akár évente.

Az iskolaigazgatók és tanfelügyelők nehezményezik, hogy a minisztérium iskolai oktatás minőségét biztosító ügynöksége (ARACIP) sokszor gördít akadályokat a szakiskolák elé. Az ügynökség engedélye nélkül ugyanis nem indulhatnak el a szakok, ennek a rendszernek a hátrányait az iskolaigazgatók tapasztalják.

Szén János, a Kós Károly Szakközépiskola igazgatója elmondta, hogy az ARACIP a szakokat csak egyenként engedélyezi, ez pedig nagyon sok pénzbe, szakonként körülbelül 7-8 ezer lejbe kerül, amelyet az iskolák saját költségvetésükből fedeznek.

Tamás Levente, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója elmondta, hogy az elméleti líceumban ugyan nagyobb sikerrel teszik le az érettségit a diákok, azonban ez ma már csak köztes cél. Egyre többen választják a külföldi munkát az egyetem helyett, ami csak rövid távú megoldást jelent. Pozitív üzenettel, a hozzáállás megváltoztatásával nagyban lehetne befolyásolni az itthon maradást. A jó dolgokat nevén kell nevezni, az önbecsülést kell erősíteni a diákokban – fejtette ki meglátásait a gimnázium igazgatója.

A gyerekek mellett a felnőttek szakoktatása is fontos

Böjte Csaba ferences szerzetes is a mezőgazdasági oktatásban rejlő lehetőségeket emelte ki. Hozzátette, a szakmai elhivatottságot már az iskolában meg kell teremteni a diákokban, éppen azért a gyakorlati képzést nem szabad hanyagolni.

– Biztassuk a gyerekeket, hogy menjenek iskolába, és próbáljuk meg bevinni őket a vállalkozókhoz, de ezt a felnőttekkel is meg lehetne csinálni. A vállalkozónak lehetősége kellene legyen kinevelni magának a fiatalt – mondta Böjte Csaba.

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is a felnőttképzés hasznosságát hangsúlyozta. Mint mondta, ma későbben érnek a gyermekek, mégis korán, sok felelős döntést kell meghozniuk saját sorsukról.

– A mi iskoláink komoly tanműhelyeket működtetnek, amelyekben több lehetőség rejlik, mint amennyit kihasználnak. Azon múlik nagyon sok minden, hogy egy ilyen képzést mennyire tartanak kézben – mondta az RMPSZ elnöke.

Csíkszereda, 2014. május 22.

 685 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...