fbpx

Hiányérzetem ellen hatna, ha…

…egyre többet beszélnénk a 2016. tavaszi választások kapcsán a 2012-es önkormányzati választásokon, illetve korábban elvesztett önkormányzati pozíciók visszaszerzéséről.
Szokás mondani, hogy a soron következő választás kampánya a választás utáni napon kezdődik. A 2016-os önkormányzati választást tekintve már félidőben vagyunk, és feltételezem, hogy választóink, az önkormányzatisok, mindenki arra várja a választ, hogy Marosvásárhelyen, Maros megyében mi hogyan lesz 2016-ban. Az emberek konkrétumokat várnak, azt, hogy marad-e Dorin Florea, vagy nem, és azt, hogy ne maradjon, miként tudjuk elérni.

Az elmúlt években többször leírtam, hogy önkormányzati választásokon Hargita és Kovászna megyében helye van, sőt szükség van a versenyre, mert az mindenkinek jó, de már Maros megyében és a többi erdélyi megyében összefogás kell, együttműködés a valós problémák (oktatás, egészségügy, munkahelyek…) megoldásában. Az autonómiakoncepciók, alkotmánymódosítások mentén való összefogás az emberek egy részének jelent mozgósító üzenetet, ebből látjuk, sem jelentős többletszavazat, sem választási győzelem nem lesz, a legutóbbi, május 25-i választás is ezt bizonyította be, és ezt fogják visszaigazolni a soron következő választások is. A „kinek fényesebb a tervezete, koncepciója” nem olyan téma, amivel politikai támogatottságot lehet növelni. A fiatalok elvégzik a középiskolát, a szakiskolát, és mi lesz velük, naponta teszik fel ezt a kérdést szülők, nagyszülők. Mi lesz a faiparban dolgozó emberekkel, faipari vállalkozással (az elmúlt években 10-ből 8 megszűnt), amelyek helyzete napról napra jobban ellehetetlenül? Mit lépünk, mit tudunk tenni ezekben az ügyekben? Ezek azok a kérdések, amelyekre az emberek a politikától választ várnak. Ha a politika nem a valós problémákkal foglalkozik, elfogy az emberek türelme, és olyan földindulásszerű folyamatok zajlanak le, mint például Magyarországon 2010-ben. Természetesen működik ennek a fordítottja is, tehát ha a politika az emberek valós problémáival foglalkozik, akkor ismételten bizalmat kap, ahogy történt a legutóbbi parlamenti választásokon Németországban vagy Magyarországon. Erdélyben, az MPP, illetve EMNP kudarca után, nem várható újabb magyar politikai alakulat megjelenése. Nem fenyegeti az RMDSZ-t annak veszélye, hogy az erdélyi magyar emberek másra szavaznak, viszont azoknak az aránya, akik nem szavaznak, jelenleg meghaladja a 60 százalékot. Őket nem fogják megmozgatni, aktivizálni a koncepciók, az biztos.

A PDL lassan egyesül a PNL-vel. Mindkét pártnak a fő bázisa Erdély, a Partium és a Bánság. Tehát Bihar, Szatmár, Maros megyében semmivel sem lesz könnyebb dolgunk 2016-ban, mint amilyen volt 2012-ben, úgyhogy lenne miről beszélni az MPP-vel és mindenkivel, akinek szerepe lehet egy jó magyar eredmény elérésében a 2016-os önkormányzati választáson.

Ami pedig az MPP-t illeti, nekem a megyei tanácsosaival, polgármestereivel kiváló munkakapcsolatom van Hargita megyében. Ezen együttműködés jegyében újul meg a gyergyószentmiklósi jégpálya, fejeződött be a tusnádfürdői welnessközpont, és a sort hosszan folytathatnám. Minden tanácsülés előtt igyekszem egyeztetni az MPP frakciójával, a polgármestereikkel való kapcsolattartás pedig, ha kell, napi szintű. Ez a kötelességem, és nekik is ez a kötelességük, együtt kell működnünk, mert az emberek nem a cirkuszért választottak meg bennünket, hanem munkára. Ami gondot szokott okozni, néha érkeznek ilyen-olyan ukázok, elvárások a helyi  MPP-sekhez a Bíró–Izsák-párostól Marosvásárhelyről, és akkor elkezd csikorogni az együttműködés, különösen a megyei tanácsban, és valós problémák megoldása helyett közéleti performanszokon kezdünk vitatkozni.

Tehát ha lehet egy kérésem a soron következő RMDSZ–MPP-tárgyalás résztvevőihez, akkor az az lenne, hogy az együttműködés módozatait olyan megyék vonatkozásában keressék – és ott tényleg keressék –, ahol annak nincsenek jól bejáratott formái, mert ami jól működik, azt nem kell elrontani, ami viszont nem működik jól, azon javítani kell.

Hargita megyében ezen együttműködésnek évek óta jól bejáratott mechanizmusai, normái vannak, tehát kár lenne ezeket elsorvasztani. A legutóbbi választáson láthattuk: a választók nem felejtenek. Tehát egyes településeken, térségekben hiába mutattak egyik napról a másikra nagy összeborulást RMDSZ-es és MPP-s politikusok, a választók fejében ott élnek még azok a nem olyan régi időszakok, amikor egymást nyakászták. Hargita megyében nem voltak ilyen konfliktusok az előző ciklusban sem, illetve ami volt, az egy személyhez volt köthető. Távozásával látványosan javult a légkör, mindenki végzi a munkáját abban a felelősségi körben, amellyel a választók felruházták. Jó lenne, ha ez így maradna, mert abban a megyében, amely a legutóbbi választáson majdnem minden negyedik magyar szavazatot adta, nincs szükség a kísérletezgetésre, annak sikertelensége ugyanis az egész erdélyi magyar politikára kihathat.

 1,015 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...