Kisebbségvédelmi öngól

A mai sajtószemlében olvasom Haller István diszkrimináció elleni tanácsi tag ismertetését a közbeszédben CNCD-ként elhiresült kisebbségvédelmi tanácsról. Beírásom aljára beklikkelem az ominózus cikket, amely alapján bárki eldöntheti, hogy kisebbségvédelmi intézmény a CNCD, vagy sem. Én azt gondolom, hogy abból a pénzből amit CNCD működésére fordít a román költségvetés, létre lehetne hozni egy kisebbségi jogvédelmi hálózatot, amely fellép a kisebbségi jogsértések miatt állami hatóságokkal szemben, illetve bíróságokon. A CNCD tipikus példaja azon többtucat állami intézménynek amelyre semmi szükség, sőt mi több pont azok jogérvényesítését lehetetleníti el, akiket védeni kellene. Nem tudom ki volt a tanács kitalálója, de zseniális húzás az biztos a román államhatalom részéről. De a sort folytathatnám, mnap kaptam egy 1.000 lejes büntetést egy olyan hivatal részéről, amelyről életemben nem hallottam. Adatvédelmi Hatóság lehet a neve, jött, látott, és büntetett Dan Tanasa sepsiszentgyörgyi illetőségű hivatalos feljelentgető által kezdeményezett eljárásban. Szóval a lényeg, az, hogy van mit kirostálni a román államapparátusban, és nem az önkormányzatokban, iskolákban, kórházakban dolgozó közalkalmazottak nyomorúságos bérén kellene kurtítani, hanem azokon a mihaszna hivatalokon kellene egyet vágni, amelyek súlyos eurómilliókat elköltve terhelik feleslegesen a költségvetést.

Cím: Haller: kevés a magyar panasz Forrás: Krónika Dátum: 2010-05-25 Rovat: Erdélyi tudósítások Oldalak: 4 Szerző: – Haller: kevés a magyar panasz

Kizárólag a román nemzetiségű székelyföldi lakosok fordulnak az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), alig érkezik magyar panasz a testülethez – fejtette ki Haller István államtitkár a hétvégén a diszkrimináció témakörében szervezett marosvásárhelyi konferencián. Az államtitkár szerint évente mintegy 800 panasz érkezik a tanácshoz, az esetek mintegy tíz százalékáról állapítható meg, hogy diszkrimináció történt. Ugyanakkor a CNCD-hez került esetek egynegyede a bíróságon folytatódik, mivel a panaszos nincs megelégedve a testület döntésével, vagy éppen a bepanaszolt személy sérelmezi a határozatot, részletezte Haller István, aki szerint az igazságszolgáltatás az esetek 90 százalékában a tanácsnak ad igazat.