Levelet kaptam a székely történelemkönyvvel kapcsolatban
Tisztelt Elnök Úr!
Sűrű napi teendőim közepette is sikerült átnéznem a most kiadott Székelység története című kéz-tankönyvet. Ez a könyv tagadhatatlan bizonyítéka annak, hogy hiába vártunk Bukarestre ,vagy Budapestre, hisz végül csakis nekünk kellett vállalni, hogy a tudattipró, történelmet hamisító évtizedek után, végre fiataljaik a felnövekvő nemzedék kezébe adjuk a múltunkat feltáró, azt felelősséggel bemutató történelemkönyvünket.
Bizony rólunk, nekünk, de főleg ellenünk mások sokat írtak, de végre felismertük eljött az ideje annak is, hogy magunkról, magunknak és másoknak is mi írjunk, igen magunkról, magunknak, s kell a nagyvilágnak is mi írjunk. Ez a könyv a 13-14 éves fiataljaik számára jól szolgálja az ezredéves szülőföld népének és múltjának a valós megismerését és erősíti,izmosítja annak a szülőföldnek a szeretetét amelyért őseink annyi áldozatot, és időnként pedig még véráldozatot is hoztak. A fiatal felcseperedő, felnövekvő nemzedék a székely – magyar jövőnk reménysége amelynek nagy szüksége van, de egyben kötelessége is,hogy ősei történelmét szellemileg fokozatosan is birtokba vegye,hogy egyre inkább magáénak is tudja.Ha népe és szülőföldje történelmét jobban megismeri,akkor minden bizonnyal jobban is fog ragaszkodni hozza,és felnőttként élni is fog tudni érte.
Igen! A most kiadott székelység története című kézikönyv-tankönyv egyfajta szellemi, lelki eledel, amely bizonyára hatékonyan táplálja a fiataljaink szívét, elméjét,bimbódzó kibontakozó szülőföld és honszeretetét.
S bár ez a könyv a 13-14 éves ifjú székely nemzedékhez szól, de ennek ellenére a szülőknek a nagyszülőknek és miért ne még a dédszülőknek is hasznos kézikönyve lehet az elmúlt tudatnyomorító,tudattipró, történelem hamisító évtizedek után, újra felidézni, szellemileg ismét birtokba venni a saját történelmünk dicsőséges évszázadait, megpróbáltatásait,a hont megtartó harcait,Mert a történelmünk valós megismerése,illetve annak tanulságai figyelmeztetései nélkül,lehetetlen a zűrzavaros jelenben való eligazodás,de talán még ennél is nehezebb a jövőnk tudatos,áldozatok árán való vállalása. Igen a gyermekeinkkel az unokáinkkal együtt forgassuk olvassuk a Székelység története című könyvet,hogy együtt felvértezettebbek legyünk arra a nem kevés feladatra ,vállalkozásara amelyet egykori őseinktől szép eleiktől átörökített szülőföldünk,a szabad Székely Haza újra megteremtése jelent.
Tisztelt elnök úr!
Az Ön szavaival,ajánlásával zárom a soraimat:
„Őseink a mainál is sokkal nehezebb helyzetekben is küzdöttek és megőrizték népünket ,szülőföldünket a mi számunkra.Mi sem maradhatunk adósai a minket követő székely nemzedékeknek.”
Adja Isten hogy így is legyen.
Üdv,…………………….
U.I.: A könyvet minél előbb a középiskolások számára is el kell készíttetni.